Támogatják a magyar nyelvű oktatást

Az elmúlt héten Magyarországon két konferencia is zajlott, melyeken részt vett Szejke Ottilia a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) Szatmár megyei képviselőjeként. A tanácskozásokon hasznos információkat, tapasztalatokat szerzett, melyek elősegíthetik a magyar oktatás alakulását megyénkben. Szombaton a Rákóczi Szövetség szervezésében a budapesti Várkert Bazárban Halzl József-emlékkonferenciát tartottak A Kárpát-medencei magyar oktatás és a magyar iskolahálózat kihívásai a 21. században címmel. A konferencia fővédnöke Kövér László házelnök volt, az eseményt Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter nyitotta meg. Elmondta: a Rákóczi Szövetség nehéz és szerencsésebb időkben is a nemzetpolitika szolgálatában állt. 2010 után a kormányzati politika és a Rákóczi Szövetség tevékenysége egymásra talált, így az egy éve elhunyt Halzl József láthatta kiteljesedni saját munkájának eredményeit, megerősödni a szövetséget. Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke kiemelte: Halzl József „a szövetség szíve-lelke volt”, akinek munkája, stratégiai gondolkodása meghatározza a szervezet életét. Kiépült a magyar iskolaválasztást támogató Kárpát-medencei hálózat, amely jelenleg 57 régióban működik.
Szejke Ottilia megkeresésünkre elmondta, hogy Kallós Zoltán államtitkárral vettek részt a budapesti konferencián, s jó volt látni, hogy figyelnek az anyaországon kívüli magyar nyelvű oktatásra. A konferencián bemutattak egy alapos kutatást és tanulmányt, melyben 2010 óta nyomon követték a gyereklétszám alakulását bizonyos régiókban.
„Láthattuk, hogyan alakul egyes régiókban a gyereklétszám, természetesen a Szatmár megyei adatokkal foglalkozunk elsősorban, de arra is rálátásunk van, hogy Erdély-szerte melyek azok a térségek, ahol létszámnövekedés, stagnálás vagy csökkenés van” — fogalmazott Szejke Ottilia, aki arról is szót ejtett, hogy a tanácskozáson újra bemutatták azokat a programokat, amelyekkel a magyar iskolaválasztást szeretné támogatni, népszerűsíteni a Rákóczi Szövetség.
„Folytatódnak az eddig már ismert programok, erről tájékoztattak bennünket. Karácsony előtt az óvodai oktatásban dolgozók megpályázhatnak az óvodai csoportoknak egy támogatást, amiből a különböző karácsonyi eseményeket tudják finanszírozni, majd érkezni fognak a mesekönyvek a csokoládéval. Ezt hagyományosan minden évben karácsony előtt kapja meg minden egyes nagycsoportos óvodás, aki magyar oktatásban vesz részt. Rögtön ezután kezdődik az iskolatáska-program előkészítése, ezeket az adatokat általában február-márciusban szokták lekérni, hogy idejében megérkezzenek a táskák. Ez azért jó, mert sikerül határidőn belül megoldaniuk, hogy mire a gyerek magyar tagozaton elkezdi az iskolai tanulmányait, el is jusson hozzá az iskolatáska” — magyarázta Szejke Ottilia, aki azt is elmondta, hogy a Rákóczi Szövetség tervei között szerepel az is, hogy segítse a gyermekek helyben, de legalábbis a lakhelyükhöz minél közelebb történő taníttatásának megszervezését. „Azért, hogy ne kelljen a gyerekeknek nagyobb távolságra utazniuk, mert a környéken nincs magyar tannyelvű iskola, az elkövetkező két évre vonatkozóan az a terv, hogy a Rákóczi Szövetség iskolabuszokat küldjön. A járműveket azoknak a kis településeknek adományozzák majd, melyeknek a vonzáskörzetében van magyar gyerek, de nincs magyar oktatás, azért, hogy onnan be tudják őket szállítani a régió központi iskolájába. Számításaik szerint ha ez megvalósul, akkor lehetőség lesz több gyerek számára magyar iskolába járni. Jó volt azt megtapasztalni, hogy máshonnan is foglalkoznak azzal a témával, hogy a magyar gyerek magyar tagozatra járhasson, és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ne csak vonzóvá tegyék a magyar nyelven történő tanulást, hanem meg is oldják a gyerekek iskolába való eljutását. Szatmár megyéből is bekérték az adatokat arról, hol lenne igény erre a fajta támogatásra, de egyelőre csak annyi biztos, hogy Erdélybe 30, különböző méretű ilyen busz érkezne, s úgy gondolom, hogy Szatmár megyébe is jut belőle, igény lenne rá” — mutatott rá Szejke Ottilia.

Szakmai konferencián is részt vett

Szintén az elmúlt hét során tartották meg a XXIII. Országos Közoktatási Szakértői Konferenciát Hajdúszoboszlón, Folytatás vagy újrakezdés?! címmel. A szervezők célkitűzése az volt, hogy a résztvevők megismerjék a köznevelés, a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés aktuális feladatait, a kihívásokat, az előttük álló változásokat, terveket, irányokat és intézkedéseket. Sok-sok pozitív hozadéka, tanulsága van a digitális munkarendnek az iskola falai közé visszatérve, egészen biztosan megváltoztatja a szerzett tapasztalat a tanulási, tanítási szokásokat a közeljövőben. Mindezek természetesen a konferencia tematikáját is meghatározták. Szejke Ottilia elmondta, hogy bár magyarországi szakmai konferencia volt, erre meghívást kapnak az ország határain kívül eső oktatási szervezetek; nemcsak az RMPSZ, hanem más, oktatással foglalkozó egyesületek is voltak. A konferencia keretében több plenáris előadás volt, melyeken neves szakemberek, kutatók, projektvezetők előadásait hallgathatták meg a jelenlevők, ezenkívül ugyanakkor 13 szekcióban, a workshopokon és a kiállításokon a szakemberek bemutatták, hogy az elmúlt években elindult, európai uniós forrásból megvalósuló projektek fejlesztései hol tartanak, milyen eredményeket hoztak, milyen tartalmi és szervezeti változásokat indukálnak. Megismerhették a rendkívüli helyzetben alkalmazott, a visszarendeződés után is alkalmazható jó gyakorlatokat.
„Számunkra érdekes volt a konferencián való részvétel, láthattuk, milyen módszereket, jó gyakorlatokat lehetne alkalmazni az itthoni közoktatásban is. Bemutatásra került az Okosdoboz program, egy robotikaprogram, bemutatkozott a Mathias Corvinus Collegium, amely program már Szatmárnémetiben is működik valamilyen szinten. Betekintést lehetett nyerni egy-egy programba, pl. lovasoktatás, digitalizáció, tehetséggondozás. Ötleteket lehetett venni, hiszen Magyarországon sokkal több lehetőség van a különféle programok tekintetében, de igyekszünk majd mi is beépíteni a mi oktatási rendszerünkbe néhány ötletet. Sok minden van, ami használható lehet, szakképzésben, felzárkóztatásban egyaránt. Olyan előadók és szakemberek voltak meghívva, akiknek kimagasló eredményeik voltak egyes területeken. Összességében rengeteg előadás volt, és sok, mindenkit foglalkoztató kérdésről esett szó a konferencián, s jó volt látni, hogy a problémák hasonlóak a Kárpát-medencében mindenhol. Mindenhol próbálják megtalálni a közös hangot a szülőkkel, s azért az is általános probléma, hogy a szülők igényeit igyekeznek kielégíteni, s ebből adódnak a gondok, melyek a pandémia egésze alatt még inkább észrevehetők” — zárta beszámolóját Szejke Ottilia.

Sógor Beáta