Problémákat okozhat a műtrágyakrízis

Háromszorosára emelkedett novemberben a műtrágya ára, a mezőgazdasági termelők szerint ekkora többletköltséget nem lehet beépíteni a termények árába. Míg egy évvel korábban a hazai termelésű és az importból származó nitrogén-, kálium- és foszforműtrágyákat tonnánként 900 lej körüli áron lehetett megvásárolni, a legolcsóbb műtrágya tonnájáért 3 ezer lejt kérnek a kereskedők, de a jobb minőségű mesterséges tápanyag-utánpótlás ára a 3500 lejt is meghaladja. Több ország leállította a műtrágyaexportot, így a hazai termelés akadozása vagy teljes leállása miatt jövő tavasszal lesznek nagy gondok. Szerencsére a gazdák egy részének sikerült beszereznie olcsóbban a szükséges műtrágyamennyiséget, így a mostani válság nem mindenkit érint egyformán. Becslések szerint eddig a termelésből Európában 500–800 ezer tonna nitrogéntípusú műtrágya esett ki, és ez a mennyiség tovább növekedhet, ha a gyárak tartósabban is korlátozzák működésüket. A műtrágyapiaci krízis és bizonytalanság mezőgazdasági szempontból azért veszélyes, mert műtrágyák nélkül ma nem lehet hatékonyan termelni. A műtrágyázás visszafogása a várható termés mennyiségét és minőségét is rontja. Ha a jövő évi termésátlagok kisebbek lesznek, az árukínálat csökkenhet jelentősen, ha viszont a termelői költségek növekednek, ez lehet árfelhajtó tényező a világpiacon. A nagyobb terményárak a takarmányok további drágulásával az állati termékeknél is áremelkedést okozhatnak, így a mostani energia- és műtrágyaválság az egész élelmiszerszektoron végiggyűrűzhet, kedvezőtlen hatásait pedig végső soron a fogyasztóknak kell majd elszenvedniük. Szintén a magas gáz- és villamosenergia-árak miatt állította le ideiglenesen a termelést Románia legnagyobb műtrágyaüzeme, a Marosvásárhely határában levő Azomureş. Harri Kiiskit, az Azomureş vezérigazgatója kifejtette, hogy a villamos energia, de főleg a földgáz magas ára miatt kénytelenek ideiglenesen leállítani a termelést, hiszen nem folytatható az üzem fenntartható működése a jelenlegi körülmények között. A vezérigazgató szerint Európa-szerte hasonló intézkedéseket hoztak más gyártók is, és közölte, hogy a termelés újraindítása főként a földgáz árától függ. Az Azomureş Románia egyik legnagyobb gázfogyasztója, a cég használja el az éves román gázfogyasztás tíz százalékát, és a romániai farmok mintegy felét látja el műtrágyával. A műtrágyaüzem 2011 óta a svájci Ameropa-csoport tulajdonában van, 1100 dolgozót foglalkoztat, tavaly tizenkét százalékkal, 1,836 milliárd lejre nőtt az árbevétele. Lapunk információi szerint a konstancai kikötőbe érkezik be az Ameropa-csoport romániai részlegéhez több országból a műtrágya és a műtrágya készítéséhez szükséges alapanyagok nagy része, innen jelenleg is lehet vásárolni műtrágyát.
Czier Tibor, a tasnádszántói mezőgazdasági társulás vezetője elmondta, hogy beszállítóktól lehet vásárolni importból származó műtrágyát, viszont ezeket minden eddigieknél magasabb áron lehet beszerezni, ami azzal jár, hogy jelentős élelmiszerár-emelésekre kell számítani.
Vincze Sándor pusztadaróci gazda, csakúgy, mint a többi, mezőgazdasággal foglalkozó társa, arra számít, hogy megjelenik a döntés azzal kapcsolatosan, hogy milyen mértékben támogatja a kormány a műtrágyavásárlást. A jelenlegi 3500 lejes tonnánkénti áron képtelenek megvásárolni a szükséges mennyiséget. Pusztadarócon hektáronként átlagosan 500 kilogramm műtrágyát használnak. Az elmúlt évben egy kamionnyi a legrosszabb minőségű műtrágyából 24 ezer lejbe került, most pedig 80 ezer lejbe. Ha garantált lenne az utólagos támogatás, sokan megvásárolnák most, ugyanis az őszi vetést most kellene műtrágyázni, sokan az őszi szántáskor is használnak talajjavító szereket. Jelentősen emelkednek a vegyszerek és a vetőmagvak árai is, illetve az üzemanyag árának az emelkedése magával hozza a szállítás drágulását is, és ezek mind óhatatlanul beépülnek majd az élelmiszerek árába is.

Elek György