XXIX. ökumenikus női világimanap

Az idei világimanap témája a Máté evangéliumából vett igeszakasz: „Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló a bölcs emberhez, aki kősziklára építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, tomboltak a szelek, és nekirontottak annak a háznak, de nem dőlt össze, mert kősziklára volt alapozva. Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló a bolond emberhez, aki homokra építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, tomboltak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és az összedőlt, és teljesen elpusztult.” (Mt 7, 24–27)
Jézus az idézett példázatban arról beszél, hogy az okos ember kősziklára építi házát, így az nem omlik össze a viharban, míg a balga homokra építkezik. Nem mindegy tehát, hogy az életünk milyen alapon nyugszik. Lehet kőszikla az életünk alapja, amely az élet zajától, gondjaitól nem omlik majd össze, és lehet az életünk alapja homok, amelyet az élet viharai szétzúznak.
Erről prédikált Illyés Sándor szatmárnémeti evangélikus lelkipásztor március 5-én, pénteken délután a szatmárnémeti Szamos-negyed református templomában. Illyés Sándor elmondta, hogy a fenti ige arra tanít, hogy milyen az igazi keresztyén. „Valójában az a fontos, hogy Isten mit gondol rólad és rólam. Ha nem tudsz az embereknek Krisztusról beszélni és az ő akaratát cselekedni, nem vagy az övé. Éppen ezért kezdjük el tenni, amit nekünk parancsol! Ez a biztos sziklára való építés lényege” — mondta az igehirdető.
Kiss József, a Szatmári Református Egyházmegye főjegyzője igével köszöntött: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és a nagy parancsolat.” A második hasonló ehhez: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” (Mt 22, 38–39)
Pallai Béla szatmári görögkatolikus parókus köszöntésében a keleti egyház nagyböjti imádságát tolmácsolta: „Életem Ura és Uralkodója, ne engedd hozzám a jóra való restség, könnyelműség, pénzvágyás, megszólás szellemét! Ajándékozd inkább szolgádnak a józanság, alázatosság, állhatatosság és szeretet lelkét! Igen, Uram és Királyom, add, hogy megismerjem bűneimet, és meg ne ítéljem felebarátomat, mert Te áldott vagy mindörökké. Ámen.”
Köszöntőt mondott a főszervező Bogya-Kis Mária református lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nőszövetségi elnöke, megyei koordinátor. A programot bemutatták és az imádságokat felolvasták a történelmi felekezetek nőszövetségi bizottságának tagjai: Nagy Erika református lelkipásztor, Répásy Mária és Pallai Eleonóra római katolikus, Pálffy Anna-Mária unitárius lelkipásztor, Kovács Ágnes baptista, Illyés Andrea evangélikus, Fazekas Carmen görög katolikus testvérek.
Az ünnepély Vanuatu rövid képes bemutatásával zárult. Vanuatu a Csendes-óceán délnyugati részén, Melanéziában, Új-Kaledóniától északkeletre, a Korall-tenger keleti szélén található. A hullámok ugyan átcsapnak a Vanuatun, de Isten védelmezi őket. Ők átélik a biztos alap fontosságát, akár egy pálmafa által, hiszen ez a növény a mélyre nyúló gyökereivel képes ellenállni bármely erős viharnak. Egyszer egy éjszaka alatt, hirtelen érte el a Pam ciklon Vanuatu szigeteit. Az emberek semmit sem láttak, csupán imádkozni tudtak. Reggel, amikor az asszonyok kimerészkedtek a tárolóból, látták, hogy szinte mindent tönkretett a vihar. Ám ekkor észrevették, hogy a hagyományos, pálmalevélből szőtt kunyhójuk épen maradt. A magasló fák megóvták őket a vihar közepette. Bizonyosak abban, hogy Isten hallotta meg imádságukat, és Ő használta fel a természetet, a fákat, hogy megóvják őket azon az éjszakán.

Az ökumenikus világimanapot 1870 óta tartják meg világszerte, Szatmárnémetiben ez volt a 29. alkalom.