Romániaiak a legszennyezettebb városok

Az Európai Népegészségügyi Szövetség (European Public Health Alliance – EPHA) frissen közölt jelentésében kiszámította, mennyibe kerülnek a lakosságnak a három leginkább egészségkárosító légszennyező anyag (lebegő részecskék: finompor és szállópor; nitrogén-dioxid és ózon) okozta olyan károk, mint az elkerülhető, korai halálozás, orvosi kezelések költsége, kiesett munkanapok és egyéb egészségügyi költségek. A tanulmány a legnagyobb a maga nemében mind a vizsgált városok számát, mind a figyelembe vett szennyező anyagokat tekintve. A kutatók az Eurostat és a hivatalos mérőállomások adatait használták az okozott károk és az ebből eredő betegségek költségeinek kiszámításához.
A légszennyezés a környezeti hatásokkal összefüggő korai halálozás fő oka. Az adatok alapján pedig az európai városok kétharmada megszegi a WHO által megállapított egészségügyi határértékeket. A lebegő részecskék (PM), a nitrogén-dioxid (NO₂) és az ózon (O₃) évente mintegy négyszázezer európai halálesetért felelősek. A szakemberek szerint a messze legsúlyosabb egészségi következményeket a szállópor okozza, de a nitrogén-dioxid és az ózon is rendkívül káros. A tüdőrákos esetek 29 százaléka, a szívbetegségek és szívrohamok egynegyede vezethető vissza a légszennyezettségre. A kutatásból egyébként kizárták a beltéri levegőszennyezés hatásait, ami jelentős oka számos megbetegedésnek.
Az EPHA ezen a héten közölt tanulmánya az elérhető legfrissebb, de még a COVID-19-pandémia kitörése előtti adatok alapján készült. Mivel a kialakult betegségek és a halálozás felelősek a költségek zöméért, és folyamatosan nő a légszennyezettség, valamint a súlyos COVID-os esetek közötti összefüggéseket alátámasztó bizonyítékok mennyisége, így ma már ezek a számok magasabbak lehetnek, mint a tanulmányban.

Lakosonként 1810 euróba „fáj”

A Health costs of air pollution in European cities and the linkage with transport című tanulmány az összes uniós országot, valamint az Egyesült Királyságot, Norvégiát és Svájcot, összesen 432 várost vizsgált. Mint kiderült, a légszennyezés költségei összesen évi 166 milliárd eurót tesznek ki, azaz városonként átlagosan 385 millió eurót, illetve fejenként átlagosan 1300 eurót. Azok szembesülnek a legnagyobb költségekkel, akik a legnagyobb európai városokban élnek a népsűrűségnek és magasabb kereseteknek és kiadásoknak köszönhetően, de a közép- és kelet-európai városok ezt a tendenciát megtörve rosszabb helyezést értek el a különösen rossz levegőminőségüknek köszönhetően. Így tehát a bukaresti lakosok „fizetik” a legtöbbet, 3004 eurót, míg a szennyeződésektől mentes Santa Cruz de Tenerife lakosai a legkevesebbet, 382 eurót.
A romániai adatok alapján a légszennyezettség 1810 eurójába, azaz mintegy 8822 lejébe kerül minden átlagos romániai városi lakosnak. A tanulmányban 20 romániai várost — Szatmárnémeti, Nagybánya, Gyulafehérvár, Arad, Beszterce, Botoşani, Brassó, Călăraşi, Kolozsvár, Craiova, Focşani, Galaţi, Giurgiu, Iaşi, Nagyvárad, Piteşti, Ploieşti, Râmnicu Vâlcea, Suceava, Temesvár — és Bukarestet vizsgáltak részletesen.
A főváros mellett a légszennyezettség terén Temesvár, Brassó és Kolozsvár a legérintettebb, míg Beszterce és Gyulafehérvár a legkevésbé. A legnagyobb romániai városokban — Bukarest, Temesvár, Brassó — a legnagyobb a lebegő részecskék okozta negatív hatás, majd a nitrogén-dioxid következik, ami főként a régi és dízelautók számlájára írható. Európai szinten a nitrogén-dioxid-szennyezés tekintetében a toplista első öt helye közül hármat is romániai városok foglalnak el — Bukarest, Kolozsvár és Brassó.
Na de mennyibe kerül a szatmáriaknak a légszennyezés? Évente összesen 89 millió euróba, ami 737 eurót (közel 3592 lejt) jelent fejenként minden megyeközponti lakosnak. Szatmárnémetiben 2018-ban a szálló finompor (PM2.5) mennyisége köbméterenként 10,96 mikrogramm volt, a szállópor (PM10) mennyisége 17,59 mikrogramm, a nitrogén-dioxid (NO2) mennyisége 20,94 mikrogramm, míg a talajközeli ózon (O3) mennyisége 2,55 mikrogramm volt köbméterenként éves viszonylatban.

Mit tehetünk?

A jelentés kiemelte, hogy a városi légszennyezésért, valamint az amiatt bekövetkező elhalálozásokért legkiemelkedőbb mértékben az épületek fűtése, az ipari vagy a mezőgazdasági tevékenység mellett — különösen a kelet-közép-európai régióban — a közlekedés a felelős. Becslések szerint a városi gépjárműhasználat egyszázalékos növekedése akár 0,5 százalékkal növelheti a költségeket. A tanulmány szerint a városi közlekedési szokások és a várospolitika kismértékű változásai is jelentősen befolyásolhatják a kiadásokat. A jelentésben ezért a fosszilisüzemanyag-alapú közlekedés csökkentésére, a fenntarthatóbb és nulla kibocsátású alternatív közlekedési eszközök használatának támogatására szólítanak fel.

Bumbuluţ Krisztina