Még mindig lehet erősíteni a kapcsolatokat

A Szatmár megyei RMDSZ vendégeként érkezett Nagykárolyba csütörtökön délután dr. Zsigmond Barna Pál, a FIDESZ határon túli ügyekért felelős igazgatója, országgyűlési képviselő s nem mellesleg egykori csíkszeredai főkonzul — aki előbb a tulipános önkormányzati, valamint parlamenti képviselőkkel folytatott megbeszélést, majd a szövetség megyei és városi elnökeivel, Pataki Csabával, Kereskényi Gáborral és Kovács Jenővel tartott közös sajtótájékoztatót.rm
„Egy jó, kimerítő, őszinte beszélgetés volt a helyi választottakkal — s ha őszinték vagyunk egymással, akkor az eredmények is előreláthatóbbak és sokkal jobbak, mintha csak nagyon röviden és protokollárisan veregetnénk egymás vállát. Bármilyen jónak tűnik most a kapcsolat a magyarországi vezető politikai erő és az erdélyi magyarság vezető politikai ereje között, még mindig lehet erősíteni ezt a kapcsolatot, és meg lehet tölteni olyan közös tartalmakkal, amelyek a magyar embereket előrébb viszik a határ mindkét oldalán — hiszen nemzetpolitikai kérdésekről egyeztettünk, és a nemzethez hozzá tartozik Szatmár megye is” — fogalmazott Pataki Csaba, hozzátéve: nagyon sok, az emberek mindennapi életét érintő dolgot átbeszéltek, beleértve a határátkelőket (értve ezalatt a román-magyar határszakasz azon tíz időszakos átkelőjét, amelyek közül kéttő állandósításáról nemrég született döntés, és amelyek közül három Szatmár megyében található) is. „A jövő év mindannyiunknak fontos lesz — egyrészt mi itt megszámláltatunk a szó szoros értelmében, mert népszámlálás lesz. De lesz egy másik népszámlálás is, hiszen minden magyar állampolgársággal rendelkezőnek szavazati joga is van, amellyel, mondjam úgy, megszámláltatik a nemzet, s kívánom: a nagy közös nemzeti kalapban legyen egy eredményes eredményvárónk!” — mondta.

Az egységes nemzetpolitika folytatása a cél

A FIDESZ határon túli magyar ügyekért felelős igazgatói minőségében jött régi barátaihoz dr. Zsigmond Barna Pál, átbeszélni közös dolgaikat. „Számtalan kérdés került napirendre — s mivel azóta személyesen nem találkoztunk még, gratuláltam az RMDSZ-nek a sikeres parlamenti választási szerepléshez, és örömömet fejeztem ki, hogy a szövetség jó kormányzati pozíciót tudott a kormánykoalíción belül megszerezni. Ez ugyanis olyan lehetőségeket rejt a két ország közötti kapcsolatrendszerben, ami bizakodásra ad okot. Azt reméljük, hogy új lendületet kaphatnak a román-magyar kapcsolatok, sok kérdésben tudunk előrehaladni, új dimenziók nyílnak akár a fejlesztéspolitika, akár a támogatáspolitika, közös projektek tekintetében. Mai beszélgetésünkben külön fejezetet kaptak a határátkelők — nemrég jelentette be a két ország illetékes minisztere, hogy az autópálya végre, belátható időn belül elér Szatmárnémetiig is, de ennek ellenére szükség lenne további határátkelőkre. Ez a magyar félen nem múlik, mi azon vagyunk, hogy ebben a térségben is minél több új határátkelőhely nyíljon meg, hiszen azok a bizonyos, országhatáron átvezető utak elkészültek, évek óta készen vannak, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a régióban élő embereket összekössék” — mondta, hangsúlyozva azt is: új dimenzió nyílt a támogatáspolitikában is, nagyon sok beruházás valósult meg magyarországi támogatással, amelyeket a megbeszélésen áttekintettek, javaslatok fogalmazódtak meg, azokat próbálták összegezni. „Azt külön jó volt hallani, hogy a helyi választottak elismeréssel szóltak az elmúlt tíz év nemzetpolitikájáról, ami arról szól: egységes magyar nemzet van a Kárpát-medencében, és az élet minden területén eszerint próbáljuk meghatározni a kormányzati prioritásokat. Sajnos a magyar parlamentben a baloldal folyamatosan kritizálja a kormányt, amiért támogatja a határon túli magyarokat, és szembeállítja a magyart a magyarral. Reményeink szerint 2022 után is folytatódik az a nemzetpolitika, amelyet közösen határoztunk meg az elmúlt tíz évben” — fogalmazott. Emlékeztetett ugyanakkor arra is: akik részt szeretnének venni a magyarországi választásokon, azoknak szükséges regisztrálniuk, illetve amennyiben regisztráltak már korábban, de megváltozott a lakóhelyük/lakcímük, fontos, hogy ezt bejelentsék, és újra regisztráljanak. Mint mondta, a járvány miatt a közigazgatás több intézménye lassúbb üzemmódra kapcsolt, de most már mind a kolozsvári, mind a csíkszeredai főkonzulátusokon teljes egészében működik, rendelkezésre áll, és továbbra is lehetőség van a magyar állampolgárság kérelmezésére, akár kihelyezett konzuli napokon is, vagy az Eurotrans Alapítvány — amelynek Szatmár megyei kirendeltsége országos szinten az egyik legjobb eredményt érte el az elmúlt évben — vagy a Demokrácia Központok irodáiban.

Partium is van olyan fontos, mint Székelyföld

Zsigmond Barna sietett pontosítani azt is: ugyan vannak még sérelmek a Partiumban, hogy miért Székelyföld az elsődleges célpontja a magyar politikának, de ez nem feltétlenül van így, hiszen Partium is felkerült — minden vonatkozásban — a magyar kormányzati térképre, a támogatáspolitika vonalán is. „Van még itt tennivaló, de ahhoz képest, hogy mi volt korábban, látványos az előrelépés, és ez a polgármesterek, valamint Pataki Csaba tanácselnök munkáját dicséri — azt, hogy ahogy Bukarestben sikeresen lobbiznak a megye érdekében, úgy Budapesten is mindent megtesznek annak érdekében, hogy Szatmár megye elnyerje méltó helyét” — jelentette ki. A már régóta várt Partiumi Gazdaságfejlesztési Program beindításával kapcsolatban, újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: a kétoldalú tárgyalásokon minden alkalommal felmerült ez a kérdés, és továbbra is várják a román fél válaszát. Mint ismeretes, a program elindításához a román fél korábban azt kérte, hogy a támogatások odaítélésénél ne legyen kikötés a magyar nemzetiség, hanem valamennyi pályázó előtt álljon nyitva a lehetőség — a kérés viszont annál is furcsább, mivel a mezőségi és székelyföldi program lebonyolításakor nyertek támogatást nem magyar nemzetiségű gazdák, nincs diszkrimináció, és nem is lehet, azt ugyanis a törvény tiltja. „Remélem, a gyulai kétoldalú tárgyalás után létrejön a megállapodás, sikerül tisztázni a technikai részleteket, hogy Partiumban is meginduljon a gazdaságfejlesztés — ez iránt Magyarország elkötelezett, az RMDSZ elkötelezett, s én azt remélem, mielőbb elindul. Székelyföldön sikeres program volt, nagyon sok embernek tudott segíteni előrelépni” — tette hozzá.

Pannónia Szálló és fociakadémia

Mint azt Kereskényi Gábor kiemelte, a FIDESZ-KDNP és az RMDSZ között egy stratégiai partnerség van, ami nem új keletű dolog. „Nem volt ez mindig így, de az emberi partnerkapcsolatok már akkor létrejöttek, amikor a FIDESZ még ellenzékben volt, és külön örvendek annak, hogy ez intézményesült a legmagasabb szinteken is, odáig menően, hogy sikerült nemzetben gondolkodni. Érezhetjük: nem mostohatestvérek vagyunk, hanem egyenrangúak. Az út, az jó, és azt gondolom, olyan helyzetben vagyunk, mint amikor korszerűsített utcában kampányolunk: az emberek örülnek neki, de további fejlesztéseket is elvárnak, zöldövezetet, kerékpársávot, közvilágítást — mindig van teendő, de tudatában kell lennünk annak: az elmúlt négy évben valóban beindultak a kézzelfogható fejlesztések Szatmár megyében, Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és nagyon sok kis közösségben. Ezen kell tovább munkálkodni, ezen az úton kell továbbmenni. Én azt gondolom, nem is kell mi győzködjük az embereket, hogy kire szavazzanak 2022-ben, az viszont nagyon fontos, hogy minden kettős állampolgár éljen a szavazati jogával, és amikor pár percet arra kell fordítani, hogy éreztesse, ő is a nemzet része, akkor ezt tegye meg” — fogalmazott. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a megbeszélésen terítékre került a Partiumi Labdarúgó Akadémia, valamint a Pannónia Szálló felújítása is. „Partnereink tudatában vannak annak, hogy ezek mind-mind olyan léptékű beruházások, amelyeket több tízezer ember vár. A Pannónia esetében folyik a tervezés — paradox módon ebben a pandémiás helyzetben indultak be a szálloda műszaki tervének az elkészítési munkálatai, érvényes építkezési engedélyük van, letették a dokumentációt a szatmárnémeti önkormányzathoz, látjuk azt, hogy mozog valami; s reményeink szerint hamarosan jó mederbe kerül az akadémia ügye is” — mondta.

Szabó Kinga Mária