Magas elvárás, alacsony felkészültség
A munkaadók számára a 2022-es év legnagyobb kihívása, hogy megfelelő munkaerőt találjanak, s ennek érdekében 81 százalékuk bérnövelést is hajlandó eszközölni. Teszik ezt annak ellenére, hogy meglátásuk szerint a meghirdetett állásokra olyanok jelentkeznek, akik nincsenek kellőképpen felkészülve, ám bérigényük annál magasabb. A munkatársakat kereső vállalkozók 25 százaléka mondja, hogy az egyik legnagyobb kihívást jelenleg az alacsony felkészültségű munkavállalók jelentik számukra, ugyanakkor 15,1 százalékuk azt állítja, hogy a munkakeresők bérigénye túlságosan nagy a felkészültségükhöz viszonyítva. Szintén komoly nehézségként nevezik meg a munkatársat kereső vállalkozók azt, hogy a jelentkezők komolytalanok, nem mennek el a leegyeztetett interjúra, ugyanakkor kevesen jelentkeznek a meghirdetett állásokra.
10-ből 8 munkaadó állítja, hogy 2022-ben a tehetséghiány ellensúlyozására bérnövelést terveznek. 46,6 százalékuk 10 százaléknál nagyobb növekedést tervez, 22,9 százalékuk 5 százalékosat, míg 7,6 százalékuk 5 százalékosnál kisebb fizetésemelést. A munkaadók 10,4 százaléka 15 százalékosnál nagyobb fizetésemeléssel számol, 10,4 százaléka 15 százalékoknál nagyobb, 3,5 százaléka pedig 25 százalékosnál is nagyobb emeléssel számol idén.
„Ha a pandémia első felében a munkaadó stabilitása volt a mérvadó a munkakeresők számára, amikor új állást kerestek, most, amikor nagy a tehetséghiány, ismét a fizetés vált az első számú szemponttá. A vállalkozások 31 százaléka elismeri, hogy a fizetés az egyetlen dolog, ami számít a munkavállalóknak, semmilyen más juttatás nem motiválja őket. Tehát jelenleg komplex toborzási stratégiákra van szükség, és szükségszerűen a jelöltek azon kategóriájához igazodva, amelyre a cégnek szüksége van. A munkaerőpiacon ismét számos kompromisszumot láthatunk majd, de ezek ezúttal a munkaadók részéről lesznek” — fogalmaz Roxana Drăghici, az eJobs értékesítési vezetője.
A munkát keresők körében végzett felmérésből kiderül, hogy az igényeiknek megfelelő fizetés mellett 41,3 százaléknak fontos az egyéb juttatások, pl. ebédjegyek, egészségügyi ellátás biztosítása, sportközpontokhoz való hozzáférés támogatása. Ugyanakkor 31 százalékuk állítja, hogy csak a fizetés a fontos, amikor munkahelyet keres, ami a válaszadók negyede szerint a fizetések növekedéséhez vezet majd.
Amikor az alkalmazási célok eléréséről van szó, a munkaadók 70 százaléka állítja, hogy nem hajlandó tapasztalat nélküli munkatársat alkalmazni, akit ki kell képezzen. A munkaadók 36,5 százaléka úgy véli, idén a fiatalok lesznek a legkeresettebbek a munkaerőpiacon, őket a szakképzett személyek, az IT-szakemberek, a szakképzetlen munkások és a menedzserek követik majd.
Valószínűleg 2022-ben a munkaadók kompromisszumot kötnek majd, s olyan személyeket is alkalmaznak, akik pályát váltottak, és odafigyelnek majd a további képzésre házon belül.
2022-ben várhatóan az értékesítés, termelés és építkezés lesznek a főbb szektorok, ahol a legtöbb munkaerőre lesz szükség, derül ki az eJobs kutatásából. Az alkalmazások terén ambiciózus tervek körvonalazódnak: a válaszadó munkaadók 45,3 százaléka 10-nél kevesebb, 37,4 százaléka 10 és 50 közötti, 17,3 százaléka pedig 50-nél több személyt kíván alkalmazni 2022-ben. „Arra számítunk, hogy 2022-ben történelmi alkalmazási hullám lesz, meghaladva a 2021-es évet és a pandémia előtti időszakot is, ezt támasztják alá az év első két hónapjának adatai is. Valójában az erő a munkakeresők oldalán áll majd idén, főleg a jól felkészült, jól képzett személyek esetében. 2022 a hibrid munkavégzés éve lesz. A csapatvezetőknek fontos, hogy munkatársaik a közelükben legyenek, legalább a hét néhány napján. Ezáltal könnyebb számukra is a projektek kivitelezése és a munkatársak motiválása, proaktívan tartása” — véli Roxana Drăghici. Jelenleg a válaszadó vállalkozások 63,3 százaléka kizárólag irodában dolgozik, 28,9 százaléka hibrid munkamódban, és csak 7,8 százalék teljesen online. Azoknak, akik eddig nem tértek vissza a jelenléti munkavégzéshez, az egyharmada idénre tervezi, hogy felhagy a hibrid és online munkavégzéssel.
Sógor Beáta
