Hanuka — a fények és öröm ünnepe Szatmárnémetiben
Szinte szűkösnek bizonyult a szatmárnémeti Várdomb utcai Talmud Tora-imaház vasárnap este, amelyben nagyon sokan gyűltek össze, hogy részt vegyenek a fény és az öröm ünnepének kezdetén. A nyolcnapos hanuka az egyik legnagyobb zsidó ünnep, amelyen a hívők a jeruzsálemi templom újbóli felszentelésére emlékeznek, minden este egy-egy gyertyát gyújtva meg a hanukiában, az ünnepi gyertyatartóban. A hanukai menórának (gyertyatartónak) kilenc ága van, nyolc normál gyertyatartó és — középen — egy „szolga” (sámesz); e „szolga” segítségével gyújtják meg a nyolc gyertyát vagy mécsest, minden este eggyel többet, az ünnep végén pedig mind a nyolc láng ég, így szimbolizálva, hogy az olaj kitartott nyolc napig. Az ünnep ugyanis a makkabeusoknak a szíriai görögök feletti győzelmére (i. e. 165.), a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a visszaszerzett templomban nyolc napon át égő mécses csodájára emlékezik, és azon zsidó ünnepek közé tartozik, melyek nem a Tórán alapulnak, s abban egyedi, hogy egy hadi eseményt örökít meg a nép emlékezetében — egy olyan győzelmet, amellyel a vallási és kulturális örökségüket védték meg az elnyomókkal szemben. A hanuka újjáavatást jelent, és az ünnep szimbólumai és szokásai arra emlékeztetik az ünneplőket, hogy ne térjenek el a hitüktől, hanem évente újítsák meg azt. Az ünnep eredetét és jelentőségét Beşa Adrian, a hitközség elnöke ismertette, kívánva: hanuka csodája világítsa be szívünket — az első gyertya lángját pedig Asztalos Károly budapesti rabbi lobbantotta fel. Mint fogalmazott, hanuka üzenete abban áll, hogy a templomba való visszatérést a zsidó nép tanításként őrizte, adta tovább apáról fiúra, és ez az üzenet napjainkra sem veszítette el aktualitását. „Nem hadsereggel, nem hatalommal — az Örökkévaló szent szellemével. Az általa hordozott és őrzött szellemi örökséget felmutatni kitüntető, szent feladat. 'Körödben lakozom; ha az én utamon jársz, a törvényt megtartod, akkor én szabad járást adok neked' — mondja az Örökkévaló. Felszólítás ez minden korban a megtérésre, a helyes útra való visszatérésre és azon járásra. Az üzenet Izráelen keresztül az egész emberiségnek szól: minden világosság forrása az Örökkévaló. Nem hadsereggel, nem hatalommal, az Örökkévaló szent szellemével” — mondta. Az ünnepi gondolatokat követően Gara István kántor a 23. Zsoltár csodálatos dallamaival ajándékozta meg a közösséget, majd — hiszen a hanuka az öröm, a mulatozás és az éneklés ünnepe — az egyik talán legpörgősebb dallamú, világszerte ismert dal, a régi haszid dallamra íródott, s valószínűleg egy XIX. századi kelet-európai klezmerből származó Hava nagilát énekeltette el az egybegyűltekkel, megalapozva ezzel az ünnep további vidám hangulatát. Mivel az örömünnephez, a vallási és a fizikai szabadság, valamint a fény ünnepéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a vendégeskedés, egymás meglátogatása és a közös örvendezés, az ünnephez méltón és a hagyományoknak megfelelően olajban sült fánkkal, látkevel (olajban sült burgonyaérmékkel), csörögével, krumplis táskával, falafellel, hummusszal és számtalan hagyományos zsidó finomsággal (melyeket két napon át készítettek az asszonyok a hitközség kóser konyhájában), valamint teával és édes forralt borral kínálták a jelenlévőket, s a számtalan kisgyermek legnagyobb örömére a csokoládétallérok sem hiányoztak az asztalról. Természetesen a Share Tora és Talmud Tora épületei között álló szabadtéri menórában is meggyújtották az első gyertyát, mint ahogy fogják a következő napokban a többit is — nyolc napon keresztül tart az ünneplés, vendégeskedéssel, énekléssel, olvasmányokkal és ajándékokkal, melyekből azon idősek sem maradnak ki, akik már nem tudnak a zsinagógába elmenni, ugyanis a hitközség tagjai sorra látogatják őket.
