Biztonsági okokból „karanténozták” a vakcinákat

A COVID-19 elleni oltáskampányt koordináló országos bizottság (CNCAV) úgy döntött, hogy az AstraZeneca vakcinájából több mint 4000 dózist félretesz, ideiglenesen felfüggeszti az oltást ezekkel. Az oltóanyagok egy olyan szállítmányhoz tartoznak, amelyek felhasználását Olaszország ideiglenesen leállította. Itáliában az ABV 2856-os sorszámú AstraZeneca vakcinaszállítmány felhasználását szüneteltetik, vérrögképződés miatt. Szicíliában két személy is elhunyt, korábban mindkettőjük megkapta a vakcinát.
Azt, hogy Romániába is jutott volna az AstraZeneca problémás szállítmányából, amely Ausztriában két esetben mellékhatással járt, először tagadták a hatóságok — vagy nem is néztek utána. „Románia nem kapott abból az AstraZeneca vakcinaszállítmányból, amelynek beadása után két esetben súlyos mellékhatásokról számoltak be Ausztriában” — közölte még csütörtökön este az Agerpres hírügynökséggel Andrei Baciu egészségügyi államtitkár. Az államtitkár akkor azt mondta, egy egymillió dózis AstraZeneca oltóanyagot tartalmazó szállítmányt osztottak szét 17 európai ország között, és az immunizálás után Ausztriából néhány nap eltéréssel jelezték két páciens esetében a mellékhatást. Az európai hatóságok ezt követően azonosították a szállítmányt és azokat az országokat, ahova jutott a kérdéses dózisokból. „A mellékhatások jelzése után néhány ország fel is függesztette az immunizálást az ebből a szállítmányból származó oltóanyagokkal. Románia azonban nem kapott ebből a szállítmányból” — nyomatékosította Andrei Baciu. Utólag viszont kiderült, hogy az Itáliában bevont, ABV2856 jelzésű szállítmányból több tízezer érkezett az országba, és ezek túlnyomó többségét már beadták.

Szatmár megyében is oltottak vele

A hatósági tájékoztatás szerint a szállítmányból mintegy 81 600 dózis érkezett február 7-én Romániába, ebből 77 049-et használtak fel Arad, Bákó, Bihar, Beszterce-Naszód, Botoşani, Krassó-Szörény, Kolozs, Dolj, Galac, Gorj, Hunyad, Iaşi, Máramaros, Mehedinţi, Neamţ, Olt, Szilágy, Szatmár, Suceava, Temes, Vâlcea és Vaslui megyében. A megmaradt 4257 adagot jelenleg Bákó, Bihar, Botoşani, Dolj, Gorj, Iaşi, Neamţ, Suceava, Temes, Vâlcea, Vaslui és Craiova megyében tárolják.
Szatmár megyében százakat immunizáltak az ABV 2856-os sorszámú AstraZeneca vakcinaszállítmány dózisaiból, köztük a Szatmári Friss Újság több munkatársát is. A beoltott szatmáriak esetében nem merültek fel súlyosabb problémák, csupán a vakcina közismert, várható mellékhatásait észlelték az oltás utáni 24 órában: hidegrázást, fejfájást, enyhe lázat, ízületi fájdalmat, émelygést.
A Szatmári Prefektusi Hivatal tájékoztatása szerint az ABV 2856 jelzésű szállítmányból a szatmári oltóközpontba összesen 2900 dózis érkezett — először 1250 adag, február 14-én, majd 1000 dózis 19-én, végül pedig 650 adag február 25-én, és mindegyiket felhasználták. Utoljára március 8-án oltottak a vakcinával, akkor még 52 dózis volt belőle, aznap pedig összesen 119 személyt immunizáltak az Avram Iancu Általános Iskola tornatermében berendezett központban.
A Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság azt tanácsolja mindazoknak a szatmáriaknak, akiket a vizsgálat alatt lévő szállítmányból oltottak be, hogy amennyiben olyan szimptómákat észlelnek, melyek esetleg köthetők a vakcinához, értesítsék erről családorvosukat!

Félelmet generál, pedig nem bizonyított

Valeriu Gheorghiță, az oltási akció országos koordinátora több televíziós adásban is igyekezett megnyugtatni a lakosságot, hogy nincs mitől tartani, mindazok pedig, akik már megkapták az oltást a szóban forgó szállítmányból, csak abban az esetben forduljanak orvoshoz, ha rosszul érzik magukat.
Dr. Răzvan Cherecheş, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem közegészségügyi intézetének vezetője szerint egyelőre semmilyen ok-okozati összefüggést nem találtak a vakcina beadása és a tromboembóliás események között — utóbbiak, sajnos, spontán bármikor jelentkezhetnek. Állítása szerint, amennyiben tudományosan bizonyított lenne, hogy az oltás vérrögképződést okozhat, erélyesen kiállna amellett, hogy azonnal állítsák le az immunizálást a vakcinával. Erről azonban egyelőre szó sincs, a felfüggesztés híre viszont sokakban félelmet válthat ki, megingathatja a tudományba vetett hitüket.
Nagyon sok egészségügyi szakember egyébként hasonlóan vélekedett, akik a közösségi média segítségével próbálták eljuttatni üzenetüket a lakossághoz. Az egyik legkedveltebb, evidence-based, azaz bizonyítékon alapuló orvoslást gyakorló magyarországi gyermekgyógyász, dr. Novák Hunor szerint minél több embert oltunk be, statisztikailag annál gyakrabban fogunk észlelni olyan dolgokat, betegségeket, amik oltás nélkül is előfordulnak (szívinfarktus, rák, halál, stroke stb.).
„Nagyon jól teszik, hogy ha bármilyen gyanú felmerül, átmenetileg felfüggesztik az oltást és kivizsgálják a történteket. Azt kell vizsgálni, hogy van-e ok-okozati összefüggés, azaz oltás után gyakoribb-e bármilyen történés, ha pedig gyakoribb, akkor mérlegelni kell az oltás kockázatát és a fertőzéssel járó kockázatot, azaz mivel járnak jobban az emberek. Például a biztonsági öv is okozhat kulcscsonttörést, a légzsák is okozott már világszerte bizonyítottan halálesetet sok esetben, mégis sokkal jobban járunk, ha használjuk ezeket” — írta az orvos.
Az oltásokkal kapcsolatos rémhírek a szakember szerint olyanok, mint a politikai lejárató kampányok: a kezdeti hír rengeteg emberhez eljut, de a jóval későbbi bírósági helyreigazítási szöveg, amiben kimondják, hogy valótlanság volt, már alig jut el bárkihez. Sok országban már az AstraZenecával kapcsolatos oltási problémákat kivizsgálták, és nem találtak összefüggést, de ez sem kapott akkora hírt — jegyzi meg. Egy példát is hoz: „Betegen és becsapva, meddőséget okoz a HPV elleni oltás” — évekkel ezelőtt (és sajnos még ma is) rengetegen megosztják a dániai történetet, amikor átmenetileg felfüggesztették a HPV elleni oltási kampányt, mert felmerült, hogy esetleg ilyen problémát okozna. „Kivizsgálták: nem okoz meddőséget az oltás a dánok szerint sem, újra is indították az oltási kampányt Dániában. De ez már alig jutott el valakihez, és az antivaxerek ma is habzó szájjal hirdetik, hogy a dánok szerint meddőséget okoz a vakcina” — emeli ki az orvos.

Egyelőre „karanténba kerültek” a vakcinák

A problémás szállítmánnyal kapcsolatos gyűlésen, melyen a CNCAV, az Országos Közegészségügyi Intézet, az Egészségügyi Minisztérium és a román gyógyszerügynökség (ANMDMR) képviselői vettek részt, úgy döntöttek, ideiglenesen leállítják a kérdéses oltóanyagok felhasználását mindaddig, amíg az Európai Gyógyszerügynökség le nem zárja a kivizsgálást ez ügyben.
Az oltáskampány ugyanakkor folytatódik: a fel nem használt 4257 dózist más szállítmányokból származó oltóanyagokkal helyettesítik, így az immunizálás folyamatában nem lesz fennakadás.
A CNCAV leszögezte: a döntés kizárólag csak a „rendkívüli óvatosság” jegyében született meg az Olaszországban történtek nyomán.
Az Európai Gyógyszerügynökség ugyanakkor kivizsgálást indított egy másik, 1,6 millió dózist tartalmazó, ABV 5300-as sorszámú szállítmánnyal kapcsolatban is. A CNCAV leszögezte, Romániába nem jutott ebből a szállítmányból. Az ABV 5300-as sorszámú vakcinákat a következő európai országokba szállították: Litvánia, Észtország, Luxemburg, Lettország, Írország, Dánia, Bulgária, Ausztria, Görögország, Svédország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, Franciaország, Izland.
Miután Ausztria tromboembóliás eseményekről tett jelentést az ABV 5300-as jelzésű szállítmány kapcsán, az EMA hivatalos közleményt adott ki, amelyben leszögezi: jelenleg nincs kimutatható összefüggés az oltás és a jelzett problémák között.

Bumbuluț Krisztina