×
2022. 01 20.
Csütörtök
Fábián, Sebestyén
1 °C
Gyenge szitálás lehetséges
1EUR = 4.95 RON
1USD = 4.36 RON
100HUF = 1.39 RON
Szatmárnémeti

Az igazi értékeket nem lehet eltakarni

2020.07.27 - 12:44
Megosztás:
Az igazi értékeket nem lehet eltakarni
A koronavírus-járvány nagy hatással van a kulturális életre is. Az alábbiakban Pataki Csabát, a Szatmár Megyei Tanács elnökét kérdeztük arról, hogyan alkalmazkodnak a megyei tanács alárendeltségében működő kulturális intézmények a kialakult helyzethez.

— Nagyon sok rendezvény elmaradt, viszont vannak intézmények, amelyek a szabályoknak megfelelően szerveznek kulturális eseményeket. Mire számíthat a kultúra iránt érdeklődő közönség?

— Mindenki számára egyértelmű, hogy ebben az évben a tömegeket megmozgató kulturális rendezvényeket a klasszikus formában nem lehet megrendezni. Le kellett mondani a nagy hagyományos folklórfesztiválokról is. A kulturális intézmények is megpróbáltak más formában szólni a közönségükhöz. Kiemelten jól alkalmazkodott a kialakult helyzethez a Dinu Lipatti Filharmónia. Kilépett az épületből, ha a közönség nem juthatott el hozzá, megkereste a közönséget. A könyvtár nem teheti meg ugyanezt, ezért a könyvtárosoknak is meg kell találniuk azokat a lehetőségeket, amelyek a mai körülmények között megteremtik a kapcsolattartás feltételeit. A könyvtárnak ma már nem az lenne a fő feladata, hogy bevigyen embereket az épületbe, hanem az, hogy digitalizálja azokat a kiadványokat, melyek csak nála találhatók meg, hogy azok minél több személy számára elérhetők legyenek. A karantén idején — az elején virtuálisan, később a valóságban is — tette a dolgát a Szatmár Megyei Múzeum. Az, hogy egy hónap alatt több mint ezer látogatója volt a múzeumban megszervezett kiállításnak, azt jelenti, hogy van igény a kultúrára. Nagy népszerűségnek örvendett a múzeum és a filharmónia több közös rendezvénye is.

— A járvány még jobban előtérbe hozta a kulturális élet megreformálásának szükségességét. Ilyen téren vannak elképzelések az átgondolásra?

— Ebben az időszakban lehetőség adódott feltérképezni a kulturális értékeket. A megyei tanács bátorította azokat, akik kutatómunkát végeztek és kulturális kiadványokat jelentettek meg. Az volt a cél, hogy túljutva a járványon tudjunk megmutatni olyan dolgokat, új formába ölteni és új lendületet adni azoknak a szegmenseknek, amelyekre eddig nem kerülhetett kellő hangsúly. Próbálom megmagyarázni a kulturális menedzsereknek, hogy bizonyos dolgokat átgondolva, más formában kell folytatni vagy újrakezdeni. Abban bízom, hogy az idei szűkös esztendőt követően jövőre más és színesebb, tartalmasabb fesztiválokat lehet majd megszervezni.

— Világszerte komoly törekvések vannak a múlt felszámolására. Szerencsére nálunk ez még nem történik látható módon, de könnyen megtörténhet, hogy itt is lesznek kezdeményezések. Vannak elképzelések ennek elkerülésére?

— A múltunkat nem akarjuk felülírni, ezzel sajnos foglalkoztak és foglalkoznak mások. Az eseményszervezők át kell gondolják, hogy mit hogyan érdemes folytatni. A Szatmár megyei magyarság mindig a múltban létrehozott értékekre épít, azok folytatója, figyelembe véve a jelen elvárásait. Nem lehet mindent átvinni a virtuális világba. Egy előadóművész le tud ülni egy kamera elé, és közzé tudja tenni a produkcióját, de ha nincs meg a pozitív visszajelzés, akkor nincs meg a sikerélménye sem az előadónak, sem a befogadónak. Az ilyen kezdeményezések előbb-utóbb kudarcba fulladnak.

— Vannak olyan szervezők, akiknek a rendezvényei elszakadtak a közönségtől, a fiatalokat egyáltalán nem tudják megszólítani.

— Én a fiatalságért aggódom a legjobban. Mi nem érzékeljük, hogy mi az, ami bennük át fog alakulni. Jelenleg hiányoznak azok a közösségi terek, ahol tudnának találkozni akár egy kulturális esemény kapcsán is. A kultúrának az lenne a szerepe és az lesz az óriási kihívás, hogy az idősebbek adják át a fiataloknak a kulturális értékeket a jelenlegi beszűkített eszköztárral. A fiatalok hosszú ideje azt hallják, hogy ha csak lehet, maradjanak otthon, tartsák meg a fizikai távolságot stb. A nagy kérdés az, hogy ha változik a helyzet, és szabad lesz majd a mozgás, hogyan lehet majd ezeket a fiatalokat becsalogatni egy zárt rendezvényre. Lehet kutatni a múltat, lehet elemzéseket írni arról, hogy milyen állapotban van a társadalom, viszont azzal kellene többet foglalkozni, hogy a jelenlegi viszonyok között hogyan alakul át a társadalom. Azok a művészek, akik tudnak alkalmazkodni a jelenlegi helyzethez, megmaradnak, akik pedig nem, azok nem fognak eljutni a célközönséghez. Nagyon sok előadóművész került nehéz helyzetbe, hiszen egy egész fesztiválszezon jövedelem nélkül hagyja azokat, akik amúgy ebből élnek.

— Sok a vita arról, hogy mi az érték, hol kezdődik a színvonal, mi az elit és mi a tömegkultúra. Ki az, aki eldöntheti ezeket?

— Fontos lenne, hogy a kulturális fesztiválokon a kultúrára kerüljön a hangsúly. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a sokszor kevés és alacsony szintű kultúra mellett a nagyobb hangsúlyt a vendéglátóipar kapta. Ezen mindenképpen változtatni kell. A színvonallal kapcsolatosan annyit tudok mondani, hogy véleménye mindenkinek lehet, de ezek a vélemények nem egyforma súlyúak azoknak a szakembereknek a véleményével, akik elemeznek egy adott ágazatot. Az építő kritika nem vélemény. Vissza kellene állítani a szakmák becsületét, ideértve a művészeti ágak becsületét is.

— A megyei tanács milyen segítséget tud adni a tehetségek kibontakozásához?

— A megye abban tud segíteni a helyi alkotóknak és kultúrszemélyiségeknek, hogy teret ad az értékőrzésnek és az értékek megtartásának. Nehéz eldönteni, hogy ez mit jelent. Minden ágazat a saját berkein belül kell kidolgozza azt a mentőcsomagot, amit össze kell majd hangolni az adminisztráció útvesztőivel. És amint mondtam: lehetőséget kell adni a fiataloknak. Nem közönségként kell használni őket a kulturális rendezvényeken, hanem rájuk kell bízni a szervezést, mert csak ők tehetik vonzóvá a kulturális eseményeket más fiatalok számára. Az igazi értékeket nem lehet eltakarni, de lehetőséget kell adni azok minél szélesebb körben történő megismertetésére.

 

Elek György

 

 

Átlagosan 74 évet él egy szatmári
Fél évvel, 74,3 évre nőtt a szatmáriak születéskor várható átlagos élettartama: a férfiak esetében ez 70,54, a nők körében pedig 78,13 év volt, ami az egyik legalacsonyabb az egész országban.
Közösségre szabott engedélyeztetés Szatmárnémetiben
Új szabályok érvényesek ettől az évtől a szatmárnémeti kereskedelmi engedélyeztetést illetően, más papírokra is szükség van, mint korábban. Az országos szabályozás új, ehhez igazodik a városi.
Szatmárban is turnéztak
Tegnap Szatmár megye városait járta végig George Simion társelnök vezetésével a Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) karavánja, hogy aláírásgyűjtésükkel „lépésről lépésre menesszék” tisztségéből Klaus Iohannis államfőt.
Cookie