Az általunk alkalmazott mérce a „hozzáadott érték”

— A kritikus hozzáállás előremutat címmel 2012-ben készült interjúban a következőket nyilatkoztad: „A kultúra csak akkor érdekelt, ha valami újdonságot fedeztem fel benne. Nem érdekeltek, ma sem érdekelnek a koszorúzások, a versfelolvasások, az unalmas tanácskozások, amelyek sokszor azokat sem érdeklik, akik ezeket szervezik. (…) … nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy olyan célokra költsenek nagy pénzeket, amelyekre nem igazán van igény”. Változott-e azóta a véleményed ezzel kapcsolatosan?

— A szatmári kultúra és kultúrafogyasztás változott igazán azóta, és úgy érzem, ehhez én is hozzájárultam: hét évig a Partiumi Magyar Napok kommunikációs vezetőjeként, az Utcazene Fesztivál főszervezőjeként, a TIFF Karaván, a Filmtettfeszt, a Karácsonyi Vásár és több más projekt helyi szervezőjeként úgy vélem, sikerült színesíteni, interaktívvá tenni a helyi rendezvényeket és kulturális életet. Hogy csak egy példát említsek: az egydimenziós versmondás helyett ma már multimédiás verses tartalmat fogyasztanak a szatmáriak, a költészet napjára készített videó-összeállításunkat közel 20 ezren tekintették meg.

— Sajátos véleményed van a kultúráról, mégis versenyvizsgával kerültél a szatmárnémeti G. M. Zamfirescu Kulturális Központ élére. Milyen elképzeléseid vannak a város kulturális életének az újjászervezésére? Milyen rendezvények támogatását helyezed előtérbe?

— A menedzsmenttervemben a G. M. Zamfirescu Kulturális Központ számára ezt jelöltem meg feladatként: úgy járuljon hozzá a város fejlődéséhez, hogy — miközben a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal beruházásokat és közszolgáltatásokat végez — a mi intézményünk színesítse meg a hétköznapokat, az átlagember számára hozzáférhető, érthető és élvezhető programokkal, rendezvényekkel. Négy célcsoportot jelöltem meg: a gyermekeket, a 14–25 év közötti fiatalokat, a 25–45-ös aktív generációt és a 45 évnél idősebbeket is meg szeretnénk szólítani. Milyen rendezvényeket tervezünk? Városi közérzetjavító rendezvényeket, a fenti négy célcsoport igényeire és a modern kor lehetőségeire szabva. Sajnos a COVID-veszély nehéz helyzetet teremt a rendezvényszervezésben is, február óta szinte csak online projekteket tudtunk beindítani, de a húsvéti vásár dekorációinak több ezer gyermek (és ezáltal a szülők is) örült, s az irodalmi és zenei projekteket is átültettük online térbe.

— Mindenhol erős vita zajlik az elit és a tömegkultúra képviselői között. Véleményed szerint Szatmárnémetiben milyen arányban kell támogatásban részesíteni a két kategóriát?

— Ezeket olyan arányban kell keverni, hogy meglegyen a legjobb „megelégedettség-befektetés” arány. Egy modern városban van igény komolyzenére és elektronikus zenére is. A mi feladatunk az, hogy a széles tömegek, főként a fiatalok számára nyújtsunk kulturált szórakozási lehetőséget — hogy érezzék azt, hogy már nem kell Szatmárról „felbuszozni” Kolozsvárra egy dubstep vagy chillout koncertélményért. Elit és tömegkultúra kapcsán az igazság középen van: ahogy az öltözködésben a csokornyakkendő és a tréningnadrág a két véglet, a casual öltözködési stílus pedig a kettő között van. Ugyanígy lehet „casual” rendezvénystílusban gondolkodni: a szatmáriak igénylik a laza, de elegáns, színes, de nem csiricsáré, otthonos, de azért ötletgazdag közösségi rendezvényeket.

— Említetted a kultúra iránti igényt. A tapasztalatok azt igazolják, hogy amire igazán igény van, az nem mindig nevezhető kultúrának. Előfordulhat, hogy kiszorulnak a művelődési életből az értékek, mert azok kevésbé vonzók az emberek — főként a fiatalok — számára?

— Az általunk alkalmazott mérce a „hozzáadott érték”. Amikor megkeresnek művészek, szervezők, menedzserek különböző projektekkel, akkor a kis csapatommal ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel, mint egy termék piaci bevezetésekor: ad-e hozzáadott értéket a városnak, a közösségnek? Van-e konkrét célcsoportja, hogyan tudjuk őket megszólítani és élményt adni nekik? Mekkora célcsoportot érünk el, és milyen hatásfokkal? Amikor az imádnivaló Funk You zenekart felvittük a Tűzoltótorony tetejére, vagy fényfestéssel borítottuk be a Kölcsey épületét, ugyanezt az elvet követtük. Van igény kulturális tartalomra, csak be kell csomagolni, és modern formában kell tálalni.

— Nagyon sok kultúraszervező a saját hobbiját próbálja elfogadtatni másokkal, s akik erre nem befogadók, azokra rányomják a műveletlen bélyeget. Ki dönti el, hogy mi az, ami fontos, és mi az, ami hanyagolható a kulturális életben?

— Leginkább a fogyasztó dönti el, közép- és hosszú távon. A kulturális menedzsereknek van bizonyos fokú szabadságuk, a helyi tanács által elfogadott menedzsmentterv mentén kell haladjanak, de saját ízlésüket, értékrendjüket tükrözheti a tevékenységi terv. Azt viszont nem ildomos engedni, hogy ha például a menedzser kedvenc stílusa az acid jazz, akkor az uralja a rendezvénypaletta jó részét. Amint lazul a koronavírus-veszély, és látjuk a lehetőséget a nyitásra, fizikai jelenlétes rendezvények megtartására, online konzultációt indítunk a fentebb említett célcsoportok körében. Rengeteg még a bizonytalanság, folyamatosan tartom a kapcsolatot külföldi és hazai fesztiválszervezőkkel, mi készülünk A, B és C tervvel a nyári szezonra. Abban biztosak lehetnek a tisztelt olvasók, hogy a legjobbat fogjuk kihozni az intézményből — és Szatmárnémetiből.

Elek György