Alakul az országos helyreállítási terv

Ha jól tervez, Románia — mondjuk úgy: történelme során egyszer adódó lehetőségként — hatalmas összegű, 30,4 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást hívhat le, illetve olcsó hitelhez férhet hozzá az Európai Unió helyreállítási alapjából a gazdaság megerősítése, munkahelyteremtés, valamint a gazdasági és társadalmi ellenálló képesség megerősítése érdekében, a koronavírus-járvány következményeinek enyhítéseként.

Sikerülni fog? — kérdeztük Hegedüs Csillát, az európai alapok minisztériumának államtitkárát, s a kérdés távolról sem gonoszkodó vagy rosszindulatú, hiszen köztudott, hogy Romániának alacsony az abszorpciós képessége, és az elmúlt években jelentős, rendelkezésére álló eszközöket hagyott az Unió tarsolyában.

„A gépezet beindult, bizonyos informális egyeztetéseken már túl is vagyunk, azonban lehet még javaslatokat küldeni, és a tárgyalások alatt is bevihetünk még módosításokat az országos helyreállítási tervbe. Nagyon összetett, ugyanakkor érdekes folyamat ez a tervezés — az Európai Bizottság minden évben kiad egy országjelentést, amelyben megfogalmazza, hogy az előző évhez viszonyítva mi az, amit elvár Romániától, mi az, amin Romániának változtatnia, reformálnia kell, s tulajdonképpen az országos helyreállítási tervnek erre kell válaszolnia, erre kell megoldásokat találnia. Éppen ezért az európai alapok minisztériuma nagyon széles körű konzultációba kezdett a minisztériumokkal arról, hogy milyen terveik vannak, illetve melyek azok a tervek, amiket azonnal el tudnak kezdeni, már megvannak a megvalósíthatósági tanulmányai — ugyanis 2022 végéig az összeg 70%-át ki kell szerződni, és 2026 végéig a terveknek meg kell valósulniuk, a beruházásoknak el kell készülniük. Nagyon rövid az idő. Ugyanakkor az Európai Bizottság azt is megszabta, hogy a helyreállítási mechanizmus által elérhető keret 20%-át digitalizációra, 37%-át pedig a zöld gazdaság fejlesztésére kell fordítani, a fennmaradó részt a versenyképesség, a kohézió növelésére, valamint ifjúsági projektekre kell költeni. Az oktatás is egy nagyon fontos része a programnak, a keret 17%-a fordítható rá, kezdve az iskolaépületek felújításától, az okoseszközök beszerzésén át bizonyos vidékek felzárkóztatásáig. Nagyon komplex projekt, és ha sikerül megvalósítani, Románia az oktatás terén valóban megérkezik a XXI. századba. De említhetem a Sokszínű Romániát is, amelynek keretében 1 milliárd euró fordítható erdősítésre — s nem csak a kivágott fák helyetti újratelepítésre kell gondolni, hanem olyan városok, nagy forgalmú utak mentén kialakítandó 'zöld függönyre', ami átrajzolja-színezi Románia térképét.”

Minden szaktárca felel a saját reformjaiért

„A fentiekből is látszik, hogy nem egyetlen minisztérium kezében van 30,4 milliárd euró, hanem szét van osztva, és minden szaktárca felel a saját reformjaiért — s hatalmas előnye, hogy így megvalósíthatóbb az egész. Az európai alapok minisztériumának pedig az a feladata, hogy folyamatosan tartsa a kapcsolatot az Európai Bizottsággal, tárgyalásokat szervezzen a különböző minisztériumokkal, összegyűjtse az információkat, s a konzultációk végén összeállítsa a reformokat tartalmazó országos helyreállítási tervet, amit elküld majd az Európai Bizottságnak. Ahhoz, hogy egy olyan terv jöhessen létre, ami valóban reagál a gazdasági és egészségügyi válság következményeire, konzultálunk a szakminisztériumokkal, amelyek beruházásokat és reformokat terveznek, de együttműködünk az elnöki hivatallal, a kormánnyal és a kormány fenntartható fejlődés bizottságával is — szerencsére van pár ember a kormányban, aki érti, miről van szó, nem lehet megvezetni őket” — mondja mosolyogva. Hozzáteszi ugyanakkor azt is: fontos kitétel, hogy a különböző szaktárcák, szövetségek (például municípiumok, megyei tanácsok stb.) tervei reális igényekre támaszkodjanak, és olyan projektek legyenek, amelyek már elkészült megvalósíthatósági tanulmánnyal rendelkeznek, az idő rövidsége miatt.

Külön fejezet: a kisvárosok

„A kisvárosok rengeteg pályázati lehetőségtől, forrástól el vannak vágva épp kisvárosi besorolásuk miatt, és ezen lényegesen változtatni akar az országos helyreállítási terv: külön alap lesz létrehozva az önkormányzatok számára, s ezen belül külön a községeknek, kisvárosoknak, nagyvárosoknak, megyeközpontoknak, valamint a fővárosnak, és ezeket mindenki a saját prioritásai alapján tudja majd felhasználni, a helyi autonómia kiterjesztéseként ő maga tud majd dönteni a beruházásról.”

Adja magát a bor- és gasztroút Szatmárban

„Kulturális és természeti útvonalak kialakítását tervezzük a turizmus fellendítése érdekében — ezekre az útvonalakra annál is inkább szükség van, mivel relatív kevés turista érkezik az országba, de sokszor mi magunk sem tudjuk, hova érdemes ellátogatni, mit érdemes megnézni az ország egy másik részén. Emellett az útvonalak kialakításával új munkahelyek jöhetnek létre, főleg a fiatalok számára, piacot teremtünk a helyi termékeknek, ugyanakkor olyan embereket képezünk ki, akik a látogatókat nem csak fogadják, de arról is tudnak szakszerűen gondoskodni, hogy élmény legyen a kulturális és természeti örökség meglátogatása. A desztinációmenedzsment hiányát fel kell számolni.

A kastélyok útjának, az erődtemplomok útjának, a fatemplomok útjának, a bojárházak útjának, a moldvai kolostorok útjának, az erdélyi kúriák útjának, a népi feredők útjának, a Szent László-útnak, a hagyományos gasztronómia, valamint a bor útjának mind-mind lesz egy digitális komponense is (például ha valaki kúriákat vagy kastélyokat akar látogatni, akkor egy platformon minden információt találjon meg a legfontosabb kúriákról, kastélyokról, a működési órarendet, az oda való eljutás lehetőségeit, az ottani rendezvényeket stb.).

Szatmár megyével kapcsolatban a hagyományos gasztronómia, a bor útja adja magát, de a népi feredők, a fatemplomok és a Szent László-út is — no és természetesen a kastélyok útja meg a kúriáké is. Sok útba bekerül Szatmár, s az utakon lévő értékek együtt vonzzák a turistákat, komplex élményt nyújtva. Az útvonalak kialakításának terveinél nagyon fontos szempont volt, hogy az ország minden régiójában legyen legalább egy kulturális útvonal, arról pedig, hogy melyek azok az értékek, épített örökségek, amelyek támogatásban részesülnek, egy több szegmensből álló munkacsoport dönt. De nem kevésbé fontos a már felújított értékek hasznosítása — hiszen egyetlen kúria vagy kastély sem öncélúan lett felújítva, s minél több látogató keresi fel, annál nagyobb befolyó jövedelmet lehet az érintett település lakóinak javára fordítani. Hihetetlenül ambiciózus projekt, reméljük, hogy sikeres is lesz.”

Nem mellesleg az Európai Bizottság április elején pozitívan fogadta a helyreállítási alap kulturális örökséget hasznosító tervezetét, Románia legnagyobb kulturális örökséget hasznosító projektjét, amelyet Hegedüs Csilla mutatott be az EB szakértőinek az informális egyeztetés során. „Sok munka következik még, hiszen a bizottság szakértőinek véleménye alapján módosítanunk kell még a tervezetet, de megvan az esélye, hogy Románia 400 millió eurót kap majd a kulturális örökség hasznosítására és a turizmus fellendítésére. Ekkora összeg még soha nem állt rendelkezésünkre.”

Szabó Kinga Mária