A bejelentett munkaviszony előnyei

Az Európai Munkaügyi Hatóság (European Labour Authority) ezen a héten (szeptember 21–25.) tartja meg összeurópai, bejelentés nélküli foglalkoztatás elleni cselekvési hetét „Week of Action” néven. Az akció az #EU4FairWork néven elindított első, a munkavégzés előnyeit bemutató, figyelemfelhívó európai uniós kampány része — tudtuk meg a Szatmár Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség (ITM) szerkesztőségünkhöz eljuttatott tájékoztatásából. 

Az EU-ban a be nem jelentett munka „minden olyan fizetett tevékenység, amely természeténél fogva törvényes, de azt nem jelentették be a hatóságok számára”. A bejelentett munka azt jelenti, hogy a dolgozók részesülnek a szociális biztonságban, a fizetett szabadságban, a munkaidőre vonatkozó szabályok biztosította, valamint a balesetek és a tisztességtelen elbocsátás elleni védelemben.

A bejelentett munka előnyeiről szóló első uniós kampány és a cselekvési hét célja a tudatosság növelése a munkavállalók körében a jogaikkal, a be nem jelentett munka negatív hatásaival kapcsolatban, valamint annak kapcsán, hogy miként lehet beszámolni arról, és hogyan lehet átállni a bejelentett munkavégzésre. Érzékenyíteni kell a vállalatokat a munkavállalók minden szintű bejelentésének előnyeiről és kötelezettségeiről, valamint a be nem jelentett munkavégzés esetén alkalmazandó szankciók kockázatáról, a politikai döntéshozókat pedig a be nem jelentett munkavégzés elleni erőfeszítések a szakpolitikai és jogalkotási kezdeményezések révén való fokozására kell késztetni.

Az Európai Unió munkaerőpiacán Románia egyike azoknak az országoknak, ahol még mindig „divat” a munkavállalók be nem jelentése, feketén foglalkoztatása. Országszerte és Szatmár megyében is több tematikus ellenőrzési akciót tartottak. 

Az ITM be nem vallott munkavégzést ellenőrző akciói során a tavalyi esztendőben 77 olyan munkaadót is talált Szatmár megyében, akik 118 olyan személyt alkalmaztak, akiknek a munkaviszonya nem volt rendezve: 73-an írott munkaszerződés nélkül dolgoztak, 12-nek volt ugyan munkaszerződése az alkalmazóval, ez azonban nem volt iktatva az országos regiszterbe, 3 személyt úgy találtak a munkahelyükön dolgozva, hogy a munkaszerződésük fel volt függesztve, 30 részmunkaidős szerződéssel dolgozó személyről pedig kiderült, hogy teljes munkaidőben dolgoztak. Mindezekért a kihágásokért a szatmári ITM összesen 1,06 millió lej pénzbírságot rótt ki.

Az intézmény felhívja a figyelmet arra, hogy a szabályok betartása és a munkavállalók foglalkoztatásának bejelentése nem csak a szankciók elkerülését jelenti a cégek számára. A tisztességes munka, a tisztességes játék kultúrájának megteremtése megbízható munkáltatóvá teszi a céget, pozitív hatással van arra, hogyan érzékelik, milyennek látják a vállalatot az alkalmazottak és a közösség. 

A munkavállalók szempontjából sem mindegy, hogy az őket alkalmazó cégek inkább elhallgatják-e a foglalkoztatás tényét az országos hatóságok elől. Ilyen esetekben nagyon könnyen kerülhet a dolgozó kritikusan kiszolgáltatott helyzetbe, és bár akár egy vállrándítással is tudomásul veheti, hogy a fizetése „zsebbe jön”, vagy látszatvállalkozás keretében szépen „lepapírozva”, azonban elég egy súlyosabb egészségügyi krízis — például egy többhetes kórházi kezelést vagy akár rehabilitációt igénylő megbetegedés —, egy munkahelyi baleset vagy éppen alkudozás a szabadságokról és betegszabadságokról, elmaradt, ki nem fizetett járulékok miatti meglepődés az orvosnál, majd aggódás, hogy bizony sem társadalombiztosítás, sem nyugdíj nincs, és nem is lesz, mert be sem volt jelentve az illető.

Bumbuluţ Krisztina