Tilos a tarló- és rőzseégetés!

Környezetkárosító hatása miatt tilos és csak egyes esetekben, tűzoltósági és környezetvédelmi engedély birtokában lehet tarlóégetéshez folyamodni, figyelmeztetnek a tarló, avar és rőzseégetés időszakában az illetékes hatóságok. Bűncselekménynek minősül, amiért igen borsos pénzbüntetés róható ki.

Komoly bírságok

A tarlóégetés esetében 7500 és 15 000 lej között szankcionálhatók a magánszemélyek, 50 000 és 100 000 lej között pedig a jogi személyek.
Ha természetvédelmi területen és az ökológiai helyreállítás alá tartozó földterületeken történik tarlóégetés (avar, nád, bokrok és lágyszárú növényzet égetése), azért 3 hónap és 1 év közötti börtönbüntetés szabható ki.

Előírások

Tűzveszélyes helyeken, szeles időben, nagy szárazságban, aszály idején kifejezetten tilos a nyílt láng használata, így a kisskerti zöldhulladék égetés is. A nyílt láng használata nem megengedett ugyanakkor a robbanásveszélyes helyektől 40 méternél kisebb távolságban és a gyúlékony anyagoktól (fa, papír, textil, aszfaltlap, olaj stb.) 10 méternél kisebb távolságban, anélkül, hogy azt  ne felügyelnék. Ilyen esetekben a növényi hulladék, szemét és egyéb anyagok égetését külön erre a célra előkészített helyen vagy előkészített területen kell végezni, megtéve a szükséges óvintézkedéseket a tűz átterjedésének megakadályozására.

Felügyelni kell

A száraz növényzet és növényi hulladék elégetését szélcsendes időben szabad csak végezni, akkora mennyiséget lehet csak elégetni, hogy az égés ellenőrizhető legyen, az égetést olyan területen kell végezni, amely nem teszi lehetővé a tűz átterjedését például erdőre, és nem érinti az elektromos hálózatokat, a földgázszállító vezetékeket, a kőolajtermékeket vagy más éghető anyagokat.

A terület megtisztítása minden egyes növénykupac körül 5 méter legyen, csak a nappali órákban égethetnek, és a tüzet állandóan felügyelni kell, végül pedig minden esetben teljesen el kell oltani a tüzet, mielőtt elhagyják a helyszínt.

Hírszerkesztő