Színre lép az új agrármérnök-generáció

Kovács Szabolcs szerint a fiatalok érdeklődését a mezőgazdaság iránt talán a legjobban úgy lehet felkelteni, ha már eleve egy olyan családi gazdaságban laknak, illetve nőttek fel, amelyik elég jól működik, profitot is termel, és sikerei is vannak. Ezáltal a fiatal azt fogja látni, hogy ebben az életben érdemes mezőgazdasággal foglalkozni, érdemes továbbvinni azt, amit a szülők már felépítettek.

„Volt egy találkozónk a magyarországi agrárminiszterrel, Nagy Istvánnal, aki azt mondta, hogy a vasárnapi közös családi ebéd az egyik meghatározó mozzanata annak, hogy a családban a gyermek továbbviszi-e a gazdaságot. Először nem értettem az összefüggést, aztán jött a magyarázat. Ugyebár a vasárnapi ebéd alatt van együtt a család, akkor van idő a megszokottnál többet beszélgetni. Az ebédet követően a családfő mindig kiértékeli az az évi termést, a munkálatokat, a kiadásokat, illetve bevételeket. Így a gyermekek, fiatalok amennyiben azt hallják, hogy jó évet zárt a családi vállalkozás, minden munkálat a tervek szerint haladt, kerestek is rajta, például be tudtak szerezni új eszközöket, akkor látni fogják, hogy van értelme a kemény munkának, meg lehet belőle élni. Viszont ha ennek az ellentéte hangzik el huzamosabb ideig, például hogy rossz volt a termés, sokkal kevesebb pénz jött vissza, mint amennyi be lett fektetve, akkor az ifjú generáció más célt fog választani” — magyarázta a szakember.

A vidékfejlesztési szakértő elmondta, hogy munkássága során sokszor találkozik fiatal mezőgazdászokkal különböző rendezvényeken, és ők is sokszor megkeresik, hiszen jó néhányan szeretnének élni a mezőgazdasági pályázatok által nyújtott lehetőségekkel. „Ők már az a generáció, akik látják a lehetőségeket a pályázatokban, nyitottabbak ezen a téren, és szeretnek megragadni minél több lehetőséget. Vannak olyanok, akik a családi vállalkozást szeretnék továbbvinni, esetleg fejleszteni, de vannak olyan fiatalok is, akik teljesen új környezetből érkezve szeretnének belekóstolni a mezőgazdasági életbe. Tehát nem csak mezőgazdasági háttérrel rendelkező családokból jönnek és keresnek fel fiatalok. A beszélgetéseink során én bátorítom őket, kiváltképpen az olyanokat, akiknek a szüleik, sőt, akár a nagyszüleik már felépítettek valamit, hogy ne hagyják azt félbe, vigyék tovább a vállalkozást, hiszen ha ők elmennek, nem lesz folytatás, és így akár két generáció munkája is kárba veszhet. Mindig elmondom azt is, hogy ez egy nagyon szép szakma, ami bár nagyon sok munkát igényel, de ha ügyesen csinálják, akkor van benne sikerélmény, és megteremthetők a biztonságos anyagi körülmények is. Az ember ebben a szakmában lehet egy kicsit a maga ura. Tény, hogy úgy is lehet pénzt keresni, hogy elmegyünk külföldre, és megkeresünk egy bizonyos összeget. Viszont ott közrejátszik az, hogy megmondják, pontosan hánykor kell kezdeni, hánykor ér véget a műszak, mikor van szabadság, és még sorolhatnánk. Saját mezőgazdasági vállalkozás esetében úgy oszthatjuk be az időnket, ahogyan az nekünk megfelel, nem vagyunk éppen annyira időhöz kötve, nem kérhetnek tőlünk számon bizonyos dolgokat, tehát ebben az életmódban van egyfajta függetlenség” — fogalmazott Szabolcs.

A szakember elmondta, hogy véleménye szerint a fiatalokat jobban érdekli most a mezőgazdaság, mint például öt évvel ezelőtt. Ez betudható annak, hogy az európai uniós pályázatoknak köszönhetően nagyon sokan új gépparkot vásároltak, egy fiatal gyermeknek pedig hatalmas élmény egy új, modern traktor vagy gép látványa, amivel sokkal gyorsabban lehet dolgozni. Tehát a mezőgazdaság és a mezőgazdasági munkálatok modernizációja sokkal vonzóbbá tette számukra ezt az életmódot, amit tovább fokoz az, hogy egyre több támogatást igényelhetnek pályázatok formájában. Látják, hogy van jövője, a mezőgazdaság is halad a korral. A fiatalok vonzalma a mezőgazdaság iránt abban is megmutatkozik, hogy egyre többen kezdik el az agrármérnöki egyetemet. „Volt egy időszak, amikor az agrármérnökök nagyon keresettek voltak, hiszen nagyon kevés szakember volt. Azonban most ismét egy keresett és vonzó szakterületté nőtte ki magát, ami azért is jó, mert a mezőgazdaságban mindig szükség van agrármérnökökre, a frissen végzett fiatalok új ötleteire és kreativitására, hiszen mint már mondtam, volt egy generációs kiesés. Így a mezőgazdaságban az egyik legfontosabb kihívás most a generációváltás problematikájának a megoldása” — mutatott rá Kovács.

„Elengedhetetlen, hogy továbbvigyük azokat a gazdaságokat és vállalkozásokat, amiket felépítettek a szüleink és nagyszüleink, hiszen azok a hagyatékunkat képezik, amiért elődeink keményen megdolgoztak. Így amennyiben lehetőségünk van rá, foglalkozzunk a földjeinkkel, a ránk hagyott gazdaságokkal, ezáltal is gyarapítva a helyi termelők számát és a helyi, jó minőségű termékek mennyiségét” — figyelmeztetett a szakember.

A mezőgazdaság egy olyan dolog, amire mindig szükség lesz, hiszen ez nem egy olyan iparág, ami úgymond kimegy a divatból, hiszen a folyamatos élelemellátás elengedhetetlen az emberiség számára — véli a vidékfejlesztési szakember, aki szerint a titok az, hogy a fiataloknak haladniuk kell a korral, nyitniuk kell a modern mezőgazdaság felé, másképp nem lesznek versenyképesek. Kovács fontosnak tartotta azonban megemlíteni azt is, hogy jelenleg nehéz jó minőségű, gazdálkodásra alkalmas földet vásárolni, így a piacon sokkal nagyobb előnnyel indulhatnak azok az új gazdák, akik például családi vállalkozást vesznek át, vagy megöröklik a földet, azokkal szemben, akiknek földet kell vásárolniuk ahhoz, hogy elkezdjék a mezőgazdasági tevékenységüket.

Kallós András