Szabályos a DSP módszere

A hónap közepén cikkeztünk arról, hogy a határátlépéskor kötelező PLF-nyomtatvány kitöltésének elmulasztása miatt kapott bírságról szóló jegyzőkönyvet az ügyet kezelő közegészségügyi igazgatóság (DSP) emberei úgy hozták az elmarasztalt személy tudomására, hogy kiragasztották azt egy lépcsőháznak a bejárati ajtajára. A DSP szerint teljesen szabályos dolog közszemlére tenni valakinek a nevével, lakcímével együtt a bírságot tartalmazó jegyzőkönyvet; ha valaki talál is morálisan kivetnivalót benne, törvény szempontjából teljesen szabályos így eljárni. A megyében másfelé is előfordult hasonló eset, hogy bárki számára beazonosítható formában közölték ki a megbírságolás tényét, úgyhogy megkerestük az EU-s adatvédelmi törvény betartásával foglalkozó román hatóságot, hogy megtudjuk, sért vagy sem személyiségi jogot, ha valakinek közszemlére teszik a nevét, címét, személyi igazolványa számát meg még a személyi számát (CNP) is, és ráadásként még azt is, hogy miért volt megbüntetve.

Szabályos a közzététel

A cirkalmas elnevezésű Személyi Adatok Szabályos Feldolgozását Felügyelő Országos Hatóságtól (ANSPDCP) kapott válaszban nincs egyértelműen állás foglalva, hogy szabályos-e a DSP jegyzőkönyv-kifüggesztéses módszere. A válasza így szól: „Személyes adatok kezelhetők (beleértve azok nyilvánosságra hozatalát is), ha az érintett ebbe beleegyezett, vagy ha ez megfelel az adatkezelési szabályzat (GPDR) hatodik paragrafusa első bekezdésében szereplő kivételeknek.” Ezek között pedig van egy olyan, hogy „az adatkezelés közérdeket szolgál, vagy az üzemeltetőre ruházott közhatalom gyakorlásából eredő feladat ellátásához szükséges.” Ez pedig azt jelenti, hogy minden rendben van az eljárást illetően.

Személyes adatok

És ha ezt jól értelmeztük, és tényleg így van, akkor ez az érvényben lévő adatvédelmi szabályzat ezer sebből vérzik. Ha ugyanis valaki közzétesz egy közösségi csoportban egy autót, amelyik elállja a kapubejáróját, és a fotón látszik az autónak a rendszáma, a lefotózott autó tulajdonosa beperelheti a képet nyilvánosságra hozó személyt, és nagy eséllyel meg is nyeri a pert. A rendszám ugyanis — ha utánajárást igényel is — alkalmas a tulajdonos személyazonosságának megállapítására, így tilos nyilvánosságra hozni akkor is, ha az autó maga egyébként bárki számára látható módon „viseli magán” a rendszámot egyébként is. Ugyanakkor ha egy közhivatal nem egy jármű egyedi azonosítóját teszi közzé, hanem egyenesen egy személy — autórendszámnál sokkal bizalmasabb — adatait, az teljesen rendben van. Az se számít, hogy gyakorlatilag nyilvánosan megszégyeníti az illetőt azzal, hogy közzéteszi, hogy meg volt büntetve, hogy mikor és mi miatt volt megbüntetve, valamint mekkora a kapott pénzbírság mértéke.

Princz Csaba