Sok a kérdés, válasz még nincs a tanügyben

Mindenki számára világos, hogy az oktatás az egyik, a koronavírus-világjárvány által leginkább érintett ágazat, hiszen hazánkban az elmúlt másfél évben immár negyedik alkalommal jelentette be Klaus Iohannis államfő, hogy felfüggesztik az oktatást, számol be az edupedu.ro. Legelőször 2020. március 20-án, a szükségállapot kihirdetésekor tértek át online oktatásra a hazai iskolák, óvodák, mely szinte a 2019/2020-as tanév végéig fennmaradt, a végzős diákok számára a búcsúzást is beárnyékolta. A 2020/2021-es tanév kezdetét követően, 2020. november 5-én ismét online oktatásra tértek át az oktatási intézmények, mely már gördülékenyebb folyamat volt az előző időszakhoz képest, azonban az azóta eltelt időszakban bebizonyosodott, hogy az online oktatás a pedagógusok és diákok minden erőfeszítése ellenére sem olyan hatékony, mint a jelenléti oktatás. Emiatt sokan bírálták is a kormányt, hogy nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a gyerekek iskolába, óvodába járhassanak, hiszen nem csak az oktatás minősége romlott, hanem a társadalmi kirekesztettség is elmélyült, a hátrányos helyzetben levő gyerekek élete rosszabbra fordult. Az elmúlt tanévben már váltakozott a jelenléti oktatás az online oktatással, ám 2021. március 24-én ismét bezárták az iskolákat, óvodákat meghosszabbított húsvéti vakáció címszóval. Az államfő minden egyes bejelentéskor kihangsúlyozta, hogy a diákok, a lakosság egészségének megőrzése érdekében muszáj bezárni az oktatási intézményeket, ettől az intézkedéstől remélték, hogy lassul a fertőzés terjedése. A 2020/2021-es tanév második félévében is több hétig elhúzódó online oktatással folytatódott az iskola a húsvéti vakációt követően, azonban a végzős osztályoknak lehetőségük adódott, hogy — bár családi hangulatban — elballagjanak.

Meddig tart?

A 2021/2022-es tanévet mindenki bizakodón kezdte, hiszen hangzatos ígéret érkezett, hogy „az oktatási intézményeket zárjuk be utoljára, mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne kelljen ismét online tanuljanak a gyerekek”. Az ígéretek azonban füstbe szálltak, ahogy a járvány negyedik hulláma eddig nem látott fertőzöttséget és elhalálozási adatokat produkált. A tanév kezdetét követően másfél hónappal Klaus Iohannis ismét bejelentette, hogy kényszervakációra küldik a gyerekeket. Ez most egyelőre az október 25. és november 5. közötti időszakra vonatkozik, amikor minden óvodás és iskolás vakáción van, az egyetemeknek tanácsolták, hogy térjenek át online oktatásra, míg a bölcsődék működését nem befolyásolja a kormányhatározat. A legtöbb szülő számára nehéz megoldani ebben a két hétben a gyerekek felvigyázását, ugyanis egyelőre a kényszervakációra nem vonatkozik az a rendelet, amelyik az online oktatásra, hogy kérhetnek fizetett szabadnapokat — bérük 75 százalékát kapják kézbe erre az időszakra —, ha nem tudják megoldani a gyerekek felvigyázását, s bár Raluca Turcan ügyvivő munkaügyi miniszter ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy orvosolják ezt a jogi hézagot, egyelőre nem történt pozitív változás ez irányba.
A kéthetes kényszervakáció kapcsán számos kérdés merült fel, hiszen a gimnazisták és a szakiskolás, líceumi tanulók számára most nem volt vakáció betervezve, s az amúgy is rövid első félévben nem sok esélyt látnak a pedagógusok a lemaradás pótlására. Az óvodásoknak és elemi osztályosoknak volt egy egyhetes vakáció beütemezve az október 25. és 29. közötti időszakra, de a második hét számukra is ráadás, amit be kell majd pótolni. Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter nyilatkozataiban több lehetséges megoldást is felvázolt, azonban végső megoldást a most kiesett időszak pótlásával kapcsolatban november 5-ig kell kidolgozzon a tanügyminisztérium. Az egyik elképzelés szerint megváltoztatják a tanév szerkezetét, az első félév nem december végén ér majd véget, hanem januárban, amikor beiktatnak majd egy félévközi vakációt, a kimaradt tanórákat menet közben pótolják, feláldozva akár a jövő év áprilisára beütemezett Iskola másként hetet, de arról is beszéltek, hogy úgy módosítják a tanév szerkezetét, hogy a nyári szünidőt rövidítik majd le. Ezek azonban mind csak felvetések, hiszen még az sem biztos, hogy a kényszermegoldás két hét után véget ér. Raed Arafat államtitkár és Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter is arról beszéltek, hogy a kéthetes kényszervakáció véget értével kielemzik majd a járványügyi helyzetet, és annak alapján döntenek majd arról, hogyan is folytatódik a tanév.

Sógor Beáta