Sikeresebbek lehetnek az elsőszülöttek

Ki ne hallotta volna már azt, hogy a családban általában a nagy testvér a csendes-rendes, szófogadó gyerek, míg a kisebbik akár az ördög társa is lehetne? Persze ez nincs mindig így, és esetenként el is túlozzák az állítást, de az ABC News által közzétett kutatásban olyan dolgok látnak napvilágot, amelyek akár meg is magyarázhatják a fentebbi sztereotípiákat.
A kutatásban szó esik arról, hogy a genetika, a nem, a temperamentum és a szüleinktől kapott műveltség mellett a születési sorrend milyen szinten befolyásolja a gyerekek személyiségét és neveltetési módját, majd a gyermekkor után következő felnőttéletet.

Az elsőszülött gyermek: a vezéregyéniség 

A kutatók szerint az elsőszülött általában az, aki a legtöbbet éri el az életben. Vezéregyéniség, aki szeret főnök lenni, irányítani és felelősséget vállalni, s általában több közös vonása van más elsőszülöttekkel, mint testvéreivel.
Az elsőszülöttek mellesleg kihasználják a képességeiket, perfekcionisták, valamint felelősségteljes, ambiciózus, határozott, szabálykövető és összehangolt emberek, akik tulajdonságaiknak köszönhetően gyakran elérik céljaikat az életben.

A második és a középső gyermek: a béketeremtő

A másodszülött általában a pacifista, aki nagyon jó tárgyalókészséggel rendelkezik, de ennek ellenére hajlandó sodródni az árral. Mindig a figyelmet keresi és több barátja van, mint az elsőszülöttnek, éppen azért, hogy kompenzálja a család figyelmének hiányát.
A kutatók úgy vélik, hogy ezen gyermekek fő tulajdonságai a pacifizmus, diplomácia, rugalmasság, szabad szellem, nagylelkűség és versenyképesség, amik szintén előre vihetik az életben, ám kisebb mértékben, mint az elsőszülötteket.

A legkisebb gyerek: a népszerű sármőr

Az utoljára született, a család legfiatalabb tagja leginkább bulizni szeret és sármjával igyekszik kitűnni, csak azért, hogy nagyobb figyelmet kapjon. Ezek mellett ők a legfüggetlenebbek, akik szabadabbak és hajlandóak új dolgokat kipróbálni. A kutatók leginkább elbűvölő, kockázatvállaló, bulizós, kitartó, innovatív, kreatív, valaki tekintélyét megkérdőjelező, nem főnökösködő személyként írják le őket.

„A születési sorrend különbözteti meg az ugyanabban a családban élő gyerekeket. Sok szülő csodálkozik azon, hogy gyermekeik miért olyan különbözőek, különösen az első- és a másodszülött. Annak ellenére, hogy azonos neműek, legfeljebb két év különbség van köztük és azonos neveltetésűek, viselkedésükben és hozzáállásukban teljesen eltérőek. Itt jön képbe a születési sorrend.” – magyarázza Michael Grose szakember.
Egy csoportban, akárcsak egy családban, mindenki szerepet vállal. Ez az, amit a gyerekek is csinálnak, és ez a személyiség irányítja őket egész gyermekkorukban, sőt néha életükben is.

„Bármennyire is mondják a szülők, hogy ugyanúgy nevelik a gyerekeiket, az igazság más. A családban minden gyerek másképp nevelkedik. Először is azért, mert a tapasztalat, a rutin és az odafigyelés jön szóba. Ha harmadikként születtél, akkor már egy csoport tagja vagy, és már nem csak a szüleiddel foglalkozol, így mások az elvárások veled szemben. Emellett ha nagy, 5-6 éves korkülönbség van a gyerekek között, a család is átrendeződik” – derült ki az említett tanulmányból.

Sajá gyereknevelési stílusunkat is befolyásolja, hanyadikok vagyunk

Az izgalmas kutatásban a szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a születési sorrend – azaz attól függően, hogy hányadikként születtünk – nagyban befolyásolni fogja gyermeknevelési szokásainkat is.
„Ha mindketten elsőszülöttek, akkor egy szervezett család lesz — ha két utolsó született összeházasodik, az garantáltan katasztrófát eredményez majd. A szülőknek figyelembe kell venniük ezeket a szempontokat, és módosítaniuk kell gyermekeik nevelésének és tanításának módszereit” – hangsúlyozta Grose.
A szülőknek csökkenteniük kell az elsőszülöttre vagy adott esetben az egyetlen gyermekre gyakorolt nyomásukat, segíteniük a másodszülöttnek, hogy különlegesnek érezze magát, és több időt kell töltsenek csak vele. Ami pedig a középső gyermeket illeti, őt is feladatokkal kell ellátni és hagyni kell, hogy ő döntsön és beszéljen a saját nevében.
A kutatás az ajándékok viszonylag nagy szerepére is felhívja a figyelmet: egy többgyermekes családban az a tendencia, hogy a legidősebb új ruhát kap, a többiek pedig tőle örökölnek. Nem csak ruhákat, hanem kerékpárokat és egyéb játékokat is. Ez szintén befolyásolhatja az gyermekek érzelmi világát. „Emlékszem, 14 éves koromban kaptam először új nadrágot. A gyerekek közül a legfiatalabbként a 60-as évekbeli nadrágban sétáltam” – emlékszik vissza Martin Fisk, az ACT Menslink vezérigazgatója, aki alig várta, hogy megerősítse a brit kutatók által bemutatott tanulmányt.

Hírszerkesztő