Merre tovább, európai család?

Ki kell állni a család értéke mellett, annál is inkább, mivel napjainkban egyre több támadás éri azt — hangsúlyozta Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke azon a családkonferencián, amelynek Szatmárnémeti adott otthont csütörtökön délután. S bár a család, ez az emberiséggel egyidős mikroközösség mostanság valóban egyre több „külső” támadásnak van kitéve, megvannak a saját belső krízisei, kihívásai, ugyanakkor lehetőségei is — de mit is fed napjainkban a keresztény család fogalma? — tette fel a kérdést előadásában dr. Király Lajos, a Szatmári Református Egyházmegye esperese, pasztorálpszichológus. Mint kifejtette, egy család addig keresztény, ameddig kegyességet őriz, ám emellett nagy szükség van azokra az erőforrásokra is, amelyekkel a jelenlegi járványhelyzetet is átvészelheti ez a mikroközösség, s amelyek révén ez az egyébként igencsak megterhelő periódus ajándékká válhat, közelebb kerülve családtagjaikhoz, önmagukhoz, erősítve Isten-kapcsolatukat és lelki immunrendszerüket. „Nem új keletű bölcsesség, hogy az a társadalom működőképes, amely jól működő családokból áll — a családok jól működése azonban számtalan akadálynak, támadásnak, veszélyhelyzetnek van kitéve. Ez sem új keletű dolog, ám a járványhelyzet hatványozza mindezt, kezdve a médiában érkező információáradat veszélyeivel, egészen a veszteségekig, szomorúságig, depresszióig és túlzott félelemig. Csókai András tanácsa: a bajokat a gyökereknél kell kezelni, ahová csak Isten lát le. Valóban, a vallás lehetővé teszi, hogy célt találjunk, de látunk, láthatunk-e célt a pandémiában? Büntetésként vagy lehetőségként fogtuk-fogjuk fel az összezártságot? Építette vagy mérgezte kapcsolatunkat családtagjainkkal és önmagunkkal?” — feszegette a kérdéseket, summázva azt is: társadalmi, családi változások lesznek a járványhelyzet miatt, de „akik Istent szeretik, azoknak minden javukra van”.

A szerető ember

Persze a hitet meg kell élni, ugyanakkor az egyházat is kell fejleszteni — s hogy milyen kritériumok mentén, arról prof. dr. Csiszár Klára pasztorálteológus, tanszékvezető egyetemi tanár, a Linzi Katolikus Egyetem központigazgatója beszélt nagyszerű előadásában, kezdésként rögtön a mély vízbe ugorva azt firtatva: mi végett van az egyház? „Ha ezt a kérdést elveszítjük, nem látjuk, más, esetleg mellékútra vezető válaszokat adunk. Az egyház nem privát vállalkozás, hanem Isten vállalkozása — és Ő senki mást, csak az embert akarja megszólítani” — nyomatékosította, kiemelve azt is: az az ember, aki fél, nem tud szeretni, s emiatt (bármekkora is a jóindulat, szép elképzelés) gyakran kisiklanak a dolgok. A szeretet megtapasztalásának folyamata nem bonyolult, sőt, nagyos is egyszerű, csak félre kell tenni a félelmet — az egzisztenciális sebek és sebezhetőség és minden olyan dolog ellenére, amely félelmet generál; az egyház feladata pedig, hogy Jézus újra és újra beleszülessen a világba. „Az irgalmasság gyakorlása mindennapi feladat, hiszen nincs olyan ember, a környezetünkben sem, aki ne szenvedne valamiért, valamitől. A halált legyőzi a szeretet, és arról tesz tanúbizonyságot, hogy a legszörnyűbb helyzetből is van kiút, de ne az egyház határozza meg a kiutat, hanem kísérje azon az embert!” — magyarázta.

Magyarnak megmaradni határon túl

Márton Zsuzsanna, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke előadásában azt vázolta fel, milyen kihívásokkal kell szembenéznie a határon túli magyarságnak. „Itt vagyunk Európa közepén, emelt fővel, sokszor ellenszélben erősödve — de az elcsatolt magyarságot a diktatúrák, az elnyomó többségi uralmak sem tudták felszámolni” — mondta, emlékeztetve arra is: a magyarság a legnehezebb időkben is megmutatta, miként lehet dacolni a legerősebb hatalmakkal is a megmaradásért. Mint hangsúlyozta, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége mindent megtesz azért, hogy a határon túli magyar családok megmaradhassanak szülőföldjükön, ne tűnjenek el és ne olvadjanak bele a többségi nemzetek kohójába — de arról sem szabad megfeledkezni, hogy napjainkban új veszélyekként már nem csak a beolvadás, hanem a hagyományos értékek fellazulása, az elvándorlás — ami nem ítélhető el, és sokan keresik a folyamat ellenszerét —, az anyanyelvi oktatás fontosságának háttérbe helyezése is fenyegeti a határon túli magyar családokat.

A szüleid már hülyék, a YouTube felnevel

Kimondani, kijelenteni, meghatározni könnyű, hogy az apa férfi, az anya nő, de dolgozni, sőt, igencsak sokat kell dolgozni azon, hogy valaki férfivá vagy nővé „nemesedjen” — fogalmazott előadásában Bedő Imre, a Férfiak Klubja alapítója. Érdekes gondolatvezetésében azt fejtegette, hogy a férfiak és nők közötti ellentét egy mesterségesen szított ellentét, mint anno a tőkések és a munkásosztály közötti. „Alapelv volt, hogy a tőkés elnyomja a munkást, aztán rájöttek: nem jó a tőkésekkel szembemenni, mert náluk van a pénz — és a pénz kell. De szükséges egy elnyomott osztály is, a neomarxizmus aztán kihozta: a férfi az elnyomó, a nő az elnyomott. Viszont ugyanilyen mesterségesen generált a rasszok ellentéte, a heteroszexuális többség és a más kisebbségek közötti, sőt, a generációk közötti ellentét is — a mai fiatalba folyamatosan, az élet minden területén azt sulykolják: a szüleid már hülyék, majd a YouTube és az influenszerek felnevelnek. Ha ezeket a mesterségesen generált ellentéteket felismerjük, pillanatok alatt rájövünk a megoldásra, arra, hogy szükség van a férfi-nő közötti, a generációk közötti szövetségre — ami szintén nem új keletű dolog, évezredes hagyománya van” — magyarázta. Viszont arról sem lehet megfeledkezni, hogy az élet, a családdal töltött idő beszűkül napi 3–4 órára, este 6-tól lefekvésig, s ilyen körülmények között a család nem tudja ellátni feladatát: nem tud férfivá és nővé nevelni. Olyan gazdaságra lenne szükség, amely lehetővé teszi, hogy a család ellássa feladatát: hogy ne elcsigázott roncsok, hanem emberek érjenek haza délután, és foglalkozzanak (minőségi időben) a gyermekekkel, akik előtt napjainkban nincs már példa, hogy milyennek kell(ene) lenni. „A család elkezdte hárítani a családi életre való nevelés feladatát — pedig ezt a funkciót nem veheti át senki. Az úszástanuláshoz mindenképp kell a víz is. A családok el kell hogy tudják látni feladataikat, és ezeket a feladatokat vissza kell terhelni rájuk, nem passzolhatják le az iskolának, az edzőnek” — hangsúlyozta.
Az előadásokat követően az egri vegyes kórus Tolnai Zelma vezetésével különlegesen szép karácsonyi dalcsokorral ajándékozta meg a jelenlévőket.