Ötödik hullám, zöldigazolvány meg a többi

A különböző szakemberek január különböző időszakaira „jósolják” a koronavírus-járvány ötödik hullámának kezdetét, míg pár nappal korábban Adriana Pistol, az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) igazgatója azt valószínűsítette, hogy már január közepére az omikron vírusváltozat válik dominánssá Romániában, és január végén a vírus közösségi terjedésével kell számolni. Alexandru Rafila egészségügyi miniszter tegnap úgy fogalmazott: szerinte január 15-től robban be igazán a vírus terjedése, és akár kétszer annyian is (durván 800 000-en) megfertőződhetnek az ötödik hullámban, mint a negyedikben.
„Szerintem már benne vagyunk az ötödik hullámban” — summázta tömören megkeresésünkre dr. László Attila szenátor, a szenátus egészségügyi bizottságának RMDSZ-es elnöke. „85%-os növekedés van az előző héthez viszonyítva. Jelentős a növekedés, és egyre több a pozitív teszteredmény: az előző heti 3,67 százalékról 5,67 százalékra nőtt az arányuk. Hogy mikor érjük el az 1 ezrelékes fertőzöttséget országos szinten, azt napra pontosan nem lehet megmondani, ám ilyen ritmusban hét-tíz napon belül, ha nem hamarabb. Körbe kell nézni Európában, az omikron variáns mindenhol futótűzként terjed; Romániában jelen pillanatban még nem lehet ezt teljesen dominánsnak nevezni, de amikortól az új esetek több mint felénél kimutatják az omikron variánst, akkortól domináns lesz — és meglátásom szerint erre nem kell túl sokat várni. Nézze, a karácsonyi ünnepek előtt szokás szerint megindult a vendégmunkások »áradata« — a hazaérkezettek 60%-a (!) sem beoltva nem volt, sem negatív teszteredményt nem mutatott fel; volt olyan nap, amikor az országba belépők közül 100 000 embert kellett karanténba helyezni. És ezek az emberek nem ültek egy helyben, jöttek-mentek, elmentek falura, rokonlátogatóba — már megvan az »eredménye«, rengeteg vidéki településen, közösségben alakultak ki kisebb vagy nagyobb gócpontok.”

Enyhe, de mennyire enyhe?

„Ami gond, és nehezen megjósolható, az az, hogy mennyire »szédítjük magunkat« azzal, hogy az omikron variáns enyhébb változata a koronavírusnak, enyhébb tünetekkel, kevesebb kórházi esettel — mert ahol nagy számban van jelen (például Egyesült Királyság, Franciaország), ott a lakosság 70–80%-a be van oltva, s nagyon nehéz felmérni, hogy milyen hatással lesz egy alacsony átoltottságú országban, mennyien kerülnek majd kórházba, mennyire terhelődik le az egészségügy. Január 3-án több mint 400 fertőzött szorult intenzív terápiás ellátásra, s ez a szám vetekszik a brit vagy a francia adatokkal…
Ezen a héten jelentős esetszám-növekedésre számítok, számítunk, amit csak tovább fog növelni az iskolakezdés is — bár én személy szerint nem aggódom annyira az iskolakezdés miatt, hiszen ott adott a rendszeres tesztelés lehetősége. Megértem, hogy a diákok egy része »félti« a jelenléti oktatást (szerk. megj.: utalás arra, hogy a romániai tanulók országos tanácsa sajtóközleményben szólította fel a kormányt egy intézkedéscsomag mielőbbi elfogadására annak érdekében, hogy a koronavírus-járvány ötödik hulláma miatt ne kényszerüljenek online oktatásra vagy kényszervakációkra), de lehetőségük van arra, hogy beoltassák magukat, addig pedig teszteltessék magukat tisztességesen, és nyitva maradhatnak az iskolák, tanintézmények.
Nagyon remélem, mielőbb tisztázódik a helyzet, konszenzusra jutnak az öt év fölöttiek oltásával kapcsolatban — sok szakmai vita van a vakcina koncentrációja miatt, de amint ez eldöntődik, s elkezdődhet az 5–12 év közötti korosztály immunizálása, csökkenni fog a gócpontrizikó is. Szeptemberben még 9%-os volt a felderítési arány, ezt sikerült 16–18%-ra feltornáznunk az elvégzett tesztek számával” — véli László Attila.

Munkahelyi zöldigazolvány

Jó ideje téma már a munkahelyi zöldigazolvány bevezetése, s bár ennek szükségességét a miniszterelnök, illetve a koalíciós pártok miniszterelnök-helyettesei egyéni nyilatkozataikban folyamatosan elismerik, hangoztatják, konkrét koalíciós (és igencsak népszerűtlen) döntés még mindig nem született az ügyben.
„Nagyon remélem, mielőbb megtaláljuk a konszenzust, és bevezetjük, ezzel ugyanis megteremtenék a biztonságos körülmények kialakításának feltételeit a munkahelyeken. Hogy melyik változat lesz elfogadva, azt nem tudom, ráadásul alkotmányossági aggályok is felmerültek, ugyanakkor a vita jórészt arról zajlott, hogy az országos adatokat vegyük-e alapul az igazolvány bevezetéséhez (vagyis amikor országos szinten a fertőzöttségi szint eléri az 1 ezreléket), vagy az alacsonyabb szintű, megyei adatokat, hiszen nehezebben fogadnák el a döntést egy olyan megye lakói, ahol alacsonyabb a fertőzöttségi index — szóba került még a regionális fertőzöttségi szint is, ám kiderült, hogy az Alkotmányban nem szerepel a régió entitás… végül az 1 ezrelékes országos szintet fogadtuk el. Ugyancsak alkotmányossági kérdést vetett fel az a javaslat is, hogy csak az állami intézményekre vonatkozzon a kötelező védettségi igazolvány, a magáncégekre, vállalatokra ne. Az ilyen kivételezés azonban alkotmányellenes, és nem lehet ebben a kérdésben ilyen vonalon különbséget tenni a munkahelyek között, hiszen a zöldigazolvány a biztonságos munkavégzés feltétele. Ismétlem: nagyon remélem, hogy mielőbb megszületik a döntés, mert a napi esetszámok drasztikusan növekednek, a kórházak kezdenek telítődni.”

Negyedik oltás?

„Nem igazán látom a negyedik oltás szükségességét ugyanazzal a vakcinával. Lehet, hogy sokkal hatékonyabb lenne megvárni azt az oltóanyagot, amely specifikusan már az omikron ellen is hatékony — többnyire azok oltatták be magukat, akik korábban már átestek a fertőzésen, s ilyen megközelítésben előnyösebb lenne megvárni egy új vakcinát, ugyanúgy, mint az influenza esetében: minden év február 27-én húznak egy vonalat, kielemzik az eseteket, és eldöntik, milyen legyen majd a következő oltóanyag szeptemberben. A koronavírus esetében öt-hat hónap alatt megjelenik egy újabb altípus, ami dominánssá válhat. Arra számítok, hogy március-áprilisban már lesz specifikus oltás a jelenleg domináns omikron variáns ellen. És persze ott van még a nyájimmunitás is — de az alacsony oltottsági szintünkkel csak nagyon nagy áldozattal érnénk el… tavaly novemberben 58%-kal haltak meg többen, mint egy vagy két évvel korábban. Ezeket az elkerülhető veszteségeket el is kell kerülni.
Az oltást elutasítók vagy odázók korlátoltsága, érdektelensége, nemtörődömsége másokon csattan — azzal a felelőtlen döntéssel, hogy nem oltatja be magát, csökkenti az egészségügyi hozzáférést azok esetében, akiknél nincs meg ez a prevenciós módszer. Merthogy arról nagyon nem szabad(na) megfeledkezni, hogy nem csak a koronavírus van. Tavaly 60 000 fölötti volt az újonnan diagnosztizált onkológiai esetek száma — és még ezen a területen volt a legkisebb, 36%-os az ellátási visszaesés —, míg az agyvérzésesek esetében 56%-os. Magyarán: az évi közel 60 000 új agyvérzéses esetből 2021-ben kevesebbet tudtak ellátni, mint 2020-ban.”

Covidból kigyógyultak rehabilitációja

Nagyon sokan kigyógyultak ugyan a koronavírus-fertőzésből, ám ezt követően időszakosan vagy hosszú távon nem nyerték vissza teljesen az egészségüket, nem olyanok, mint korábban voltak, maradványtünetekkel (szívbetegség, izomrendszert érintő fáradtság, különböző alvászavarok, légzési nehézségek, általános gyengeség, ízlelés-szaglás romlása vagy teljes elvesztése stb.) küszködnek — s bár két éve a járvány uralja az életünket, még mindig nincs egy átfogó program, amely kimondottan a maradványtüneteseket és rehabilitációjukat célozná. „Elméletileg gondolnak a gyógyultakra, gyakorlatilag azonban ez nem így van. Próbálunk kialakítani egy rehabilitációs stratégiát — 1,7–1,8 millió emberről beszélünk, akikről hivatalosan tudjuk, hogy átestek a fertőzésen, kigyógyultak belőle, viszont arról, hogy legalább hozzávetőlegesen mennyien maradtak, és milyen típusú maradványtünetekkel, még nem készültek felmérések. Igyekszünk cselekvési terveket készíteni, vannak bizonyos rehabilitációs próbálkozások, de nem általánosíthatók, pedig szükség van rá, és egyre nagyobb lesz” — summázta a szakember.

Szabó Kinga Mária