Napjainkban már csak az „és”-t nem hamisítják

Hamis a baba — Bujtor István (Ötvös Csöpi) ikonikus akcióvígjátékának címe szállóigévé válhatna a határrendészek számára, igaz, nem csak babák, játékok, hanem szinte valamennyi kereskedelmi ágazat termékeire érvényesen.
Nem újdonság, hogy Romániában évente átlagosan 5–7 milliárd lej közötti kárt okoznak a piacra kerülő hamisított és kalóztermékek — az összeg a leginkább érintett 11 kereskedelmi ágazat (kozmetikai és testápolási cikkek, ruházati cikkek, lábbelik és kiegészítők, a sportcikkek, játékok és játékszerek, az ékszerek és órák, a kézitáskák és bőröndök, a zenei felvételek, szeszes italok és borok, gyógyszerek, növényvédő szerek, okostelefonok, gépjárműalkatrészek) eladásainak 20–22%-át teszi ki. Még úgy is, hogy a határrendészet „ipari mennyiségben” foglal le hamisított termékeket — a tavalyi év első tizenegy hónapjában 103 391 ruházati cikket és fehérneműt, majd' 20 000 pár lábbelit, 122 850 parfümöt és kozmetikai terméket, közel 3000 bőrtárgyat, 404 000 íróeszközt, 283 321 játékot, 10 313 okostelefont, 1200 szőnyeget, több mint 3000 féktárcsát (ezt a tételt amúgy egy Maros megyei autóalkatrész-forgalmazó cégnek szállították Kínából) és 16 800 flakon gyomirtót koboztak el.
Mint rámutatnak, a hamisított termékek zöme Kína irányából, a tengeren keresztül, illetve a szárazföldi vonalon Törökország irányából érkezett és érkezik, viszont nem minden „hamis baba” marad Románia területén, hiszen nagyon sok szállítmány esetében csak tranzitország vagyunk, s a termékek végcélja valamelyik nyugat-európai ország (lenne) — ugyanakkor az sem számít ritkaságnak, hogy Nyugat-Európából érkezik hozzánk hamisított termék, igaz, jóval kisebb mennyiségben, mint a fentebb említett két útvonal esetében.
S bár valóban úgy tűnik, napjainkban már csak az „és”-t nem hamisítják, a prímet továbbra is a ruházati cikkek és a kozmetikai termékek viszik — ám míg a ruhák, cipők, kiegészítők esetében a termék alapanyaga nem vagy csak nagyon ritkán veszélyes az egészségre, a kozmetikumok, testápolók, parfümök esetében már más a helyzet, hiszen nem lehet tudni, mi van az üvegekben. A legjobb esetben csak illatanyagokkal ellátott víz, de sajnos nem ritka bennük a veszélyes hatású káros anyag, mint ahogy az állati eredetű vizelet sem. Ráadásul — hiszen a hamisítók is haladnak a korral — most már egyre gyakoribb, hogy az utánzatok csomagolása nem silány minőségű, hanem a megtévesztésig hasonlít az eredeti parfümre, „csak” az ára jóval alacsonyabb (ilyenkor épp az alacsony ár kelthetne gyanút, hiszen a minőségi illatszerek a drága fogyasztási cikkek közé tartoznak, s a parfümhamisítók az árérzékeny vásárlók igényeit igyekeznek megcélozni).
Tavaly a határrendészek legnagyobb, több mint 2 millió euró értékű illatszerfogása egyébként egy török kamionban érkezett, amelyben a hivatalos szállítmány, az építőanyagok közé 33 200 üveg világmárka-hamisítvány volt elrejtve, ráadásul a „parfümök” Romániában kerültek volna forgalomba egy online shop kínálatában. Persze nem kevésbé veszélyesek az egészségre a hamisított szemfestékek, csodakrémek, körömlakkok, testápolók sem, amelyek a bőrön keresztül egyenesen a szervezetbe juttatják a káros kémiai anyagokat és baktériumokat — és amelyeket potom áron kínálnak a képernyőn felvillanó internetes reklámok.

Szabó Kinga Mária