Műanyagmentes Szamos: Műanyag kódexeket és díjakat adtak át

Sikeresen zárult a Műanyagmentes Szamos (Un Someș fără plastic!) nevű környezetvédelmi kampány első mozzanata, amelyet az Élet Fája Egyesület szervezett – az akcióban 37 olyan Szatmár megyei iskola vett részt, amelyek a Szamos-mentén helyezkednek el.

Ahogy arról már korábban is beszámoltunk az Erdélyi Kárpát Egyesület szatmári szervezete, az Élet Fája Egyesület és a Multisalva Egyesület idén januárban indította el a Műanyagmentes Szamos (Un Someș fără plastic!) nevű környezetvédelmi kampányát, amelynek keretében a vizek tisztán tartása érdekében környezettudatosságra szeretnék nevelni az embereket.

Az Élet Fája Egyesület által szervezett első akció március 22-én, a víz világnapja alkalmából került megrendezésre – pontosabban befejezésre – ezen a napon ugyanis díjazták mindazon diákokat, akiknek üzenetei bekerültek az iskolákban, polgármesteri hivatalokban és közintézményekben kifüggesztésre váró Műanyag kódexekbe.

A versenyt megelőzően az elmúlt hónapok során Békéssy Erzsébet, az Élet Fája Egyesület elnöke minden iskolába ellátogatott és többek között egy PPT (powerpoint) bemutatón keresztül a mikro- és makroműanyag, a környezetre gyakorolt negatív hatásairól tájékoztatta tanintézmények közösségét  – a legfrappánsabb üzeneteket a tanultak alapján kellett megfogalmazniuk a diákoknak.

Rengeteg motiváló üzenet született

A tanfelügyelőségen szervezett eseményen az elnök elmondta, hogy bár eredetileg az volt a cél, hogy egyetlen kódexet állítanak össze a legjobb üzenetekkel, a gyerekek annyira buzgón nekiláttak a feladatnak, hogy nagyon sok sikeres és motiváló üzenet született, ezért úgy döntöttek, hogy minden iskolának saját kódexe lesz, amelyeket az adott települések hivatalaiba is el fognak juttatni.
A díjátadón Anişoara Boitor főtanfelügyelő is jelen volt, és megköszönte Békéssy Erzsébetnek, hogy noha nyugdíjas, ami azt feltételezi, hogy idejét teljes egészében családjának és önmagának szenteli, mégis úgy döntött, hogy a diákokkal és a környezetvédelemmel tölti mindennapjait. „Mindannyian tiszta környezetre vágyunk, mindannyian úgy szeretnénk kirándulni, hogy ne lássunk annyi eldobott palackot, szemetet és úgy gondolom, mindezt meg is tehetjük, ha a fiatalabb generáció körében környezeti nevelést folytatunk, és mi is bekapcsolódunk.” – vallotta a főtanfelügyelő, megköszönve mindenki hozzájárulását az esemény megvalósulásához, kiemelt elismerést tulajdonítva azon pedagógusoknak, akik nyitottak voltak az esemény lebonyolítására.

A főtanelügyelő rövid beszédét követően Márk-Nagy János, az EKE elnöke és a projekt koordinátora köszöntötte az egybegyűlteket, mondván, örül, hogy ilyen sokan eljöttek, ami arra enged következtetni, hogy nagyon sok az érdeklődő a környezetvédelem ezen terén. A projekt-koordinátor elmesélte, hogy még anno, 30 éve kezdett tudatosulni a romániaiakban, hogy a túlzott műanyaghasználatnak komoly következményei lesznek. Ugyanakkor elmesélte azt is, hogy amikor egyetemista korában ezekről tanult, úgy tudta, hogy a műanyag egy eltörölhetetlen dolog, amely ha a természetbe kerül, több száz éven át ugyanolyan marad: nem bomlik le, csak 500-1000 év után. Ahogy azonban a tudomány fejlődött, kiderült, hogy ezen, a természetbe került műanyag csomagolások közül egyesek valamilyen szinten lebomlanak, és az állatokba, illetve a táplálékláncokon keresztül még az emberek szervezetébe is bekerülnek, és súlyos betegségeket okoznak.

Rosszabb a helyzet, mint 15 éve volt

Márk-Nagy János a projekt ötletének előzményeiről is beszámolt a jelenlévőknek. „Tizenöt évvel ezelőtt, amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz, mi, a környezetvédelemmel foglalkozók azt gondoltuk, hogy az európai irányelvek és rendeletek beiktatása megoldja a hulladékproblémát. Amikor külföldön, nyugaton jártunk, és láttuk, hogy ott minden tiszta, azt gondoltuk, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással automatikusan minden tiszta lesz itt is. És most, 2023-ban rájövünk, hogy ugyanolyan rossz a helyzet vagy talán még rosszabb, mint 15 évvel ezelőtt, ezért úgy gondoltuk, hogy néhány szervezetnek tennie kellene valamit itt, Szatmárnémetiben.” – magyarázta az elnök. „Szatmárnémetiben élünk, egy Szamos melletti városban. A Szamos hídjain átkelve minden áradás után látjuk a szemétkupacokat, a műanyagot, amit elmos a víz, a fákon, ágakon lógó szemetet, és gyakorlatilag nem értjük, mi történik: miért dobják az emberek a természetbe ezt a hulladékot, holott már van hulladékgazdálkodási rendszer, még szelektív is, Szatmár megyei szinten is.” – tette hozzá.

A továbbiakban beszámolt a kampány további mozzanatiról, amelyek, mint tudjuk, három szálon futnak: az EKE a Szamos-part tisztításáért felel, az Élet Fája Egyesület az iskolákra és a nevelésre összpontosít, a Multisalva pedig interaktív kiállítást szervez.

Több mint 2500 diák és 165 pedagógus

A díjkiosztó előtt Békéssy Erzsébet még egyszer gratulált a résztvevőknek és büszkén mondta el, hogy az akcióban 2589 diák és 165 pedagógus vett részt, 37 Szatmár megyei iskolából. Az elnök megköszönte mindenki aktív részvételét és azt a komolyságot, amellyel a projekt fontosságát kezelik.
A díjak, a Műanyag kódexek és az egyesület által ajándékozott emléktárgyak kiosztásakor minden győztes – amikor átvette oklevelét – felolvasta az általa megfogalmazott üzenetet. Mondani sem kell, az üzenetek minden megközelítésben próbálták környezettudatosságra ösztönözni az embereket: voltak rövid, de ütős, voltak hosszabb és igényes, sőt vers formájában megírt üzenetek is.

Miután minden diák átvette oklevelét és felolvasta a kódexen megjelenő üzenetet Mariana Săsăran tanfelügyelő szólt a résztvevőkhöz. Mint mondta, nagyon örül, hogy a díjátadót a víz világnapján rendezték meg, és gratulált a diákoknak a megfogalmazott üzenetekért, illetve a vezető tanároknak, akik nélkül nem tudnának ilyen eseményeket szervezni. A tanfelügyelő gratulált Békéssy Erzsébetnek is az áldozatos munkájáért, valamint a sikeres Műanyag kódexek létrehozásáért. Arra bátorította a jelenlévőket, hogy tegyék ki jól látható helyekre ezeket a kódexeket, hogy minél több emberhez eljusson az üzenet, hiszen eléggé elfajult már a helyzet. „Meg kell változnunk, hiszen a megoldás a mi és mindenki megváltozásában rejlik. Mostantól legyünk ökók: gondolkozzunk ökón, érezzünk ökón és cselekedjünk ökón” – buzdította a résztvevőket.

A vidám hangulatú esemény egy közös csoportkép készítésével zárult.

Szabó Beatrix