Megoszlik a vélekedés a járványról

A SoDiSo Research nemrég A koronavírus Erdélyben megnevezésű kutatáshoz kérte az erdélyi lakosság, köztük a Szatmár megyeiek segítségét is. A felmérés eredményeit összegezték, néhány témakörben pedig az Erdélystattal közösen készített áprilisi kutatás eredményeihez hasonlítják — tájékoztatott Barna Gergő szociológus.

Az online kérdőívet június 5–17. között, a készenléti állapot utolsó két hetében 3068 személy töltötte ki a Partium, Székelyföld, Közép-Erdély és a szórvány lakossága közül. Mint az a válaszaikból kiderült, a járvány viszonylag enyhe egészségügyi, illetve negatív gazdasági hatásai (és ezekkel összefüggésben a hatékony óvintézkedések paradoxonjának) következtében nagyon magas a bizonytalanság, a bizalmatlanság, a kiábrándultság és a frusztráció az erdélyi magyarok körében. A felmérés fő következtetései szerint a gazdasági félelmek jelentősen meghaladják az egészségügyi aggodalmakat. A vírusról, a járványról való közvélekedés megoszlik: egyeseknek egészségügyi, másoknak gazdasági kockázatot jelent, míg megint mások szerint csak kitaláció, koholmány az egész. Nagyon magas a kormány intézkedéseivel szembeni elégedetlenség, mind egészségügyi, mind pedig gazdasági szempontból. A közhangulat rendkívül pesszimista, az erdélyi magyarok nem voltak ennyire borúlátók az elmúlt évtizedben. Nagy valószínűséggel a román-magyar etnikumközi kapcsolatok is a mélyponton vannak — írják a felmérés készítői.

A járványhelyzet megítélése

A közvetlen egészségügyi érintettség továbbra is alacsony, a válaszadók alig 3 százaléka számolt be arról, hogy személyesen vagy családtagjai, közeli ismerősei megbetegedtek volna a koronavírustól. A fertőzéstől való félelem enyhén csökkent áprilishoz képest. Azok aránya, akik valószínűnek tartják, hogy elkapják a betegséget, 22-ről 16 százalékra mérséklődött. A többség, a válaszadók 73 százaléka nem tartja valószínűnek, hogy megfertőződik, 11 százalékuk pedig nem tudott vagy nem akart ebben a kérdésben állást foglalni.

A járvány jövőbeni lefolyását tekintve a válaszadók relatív többsége (32 százaléka) szerint hosszabb ideig együtt kell élnünk a vírussal, amíg nem lesz oltás. Nagyon jelentős viszont a kétkedők aránya is, akik megkérdőjelezik a vírus, a járvány létezését. A válaszadók 29 százaléka szerint „nincs is járvány, koholmány, kitaláció az egész”.

Gazdasági helyzet

A járvány negatív gazdasági hatásai is enyhén mérséklődtek, az idén februárban foglalkoztatottak mintegy 80 százaléka ismét dolgozott májusban, ami jelentős előrelépés az áprilisi 63 százalékhoz képest. Májusban a válaszadók 10 százaléka volt munkanélküli vagy kényszerszabadságon levő. Viszont továbbra is nagyon magas, 61 százalék azok aránya, akik szerint a saját pénzügyi helyzetük romlani fog a járvány miatt (áprilisban 65 százalék vélekedett így). Ez egyben azt is jelenti, hogy a gazdasági félelmek jelentősen meghaladják az egészségügyi aggodalmakat.

A kormány intézkedéseinek megítélése

A kormány járványügyi intézkedéseivel a válaszadók túlnyomó többsége elégedetlen. Az egészségügyi helyzet kezelésének mikéntjével 71 százalék, a gazdasági intézkedésekkel 82 százalék elégedetlen. Ez abból a szempontból érdekes, hogy az április elején, a vészhelyzet idején a hasonló módszertannal készült kutatás során a válaszadók igen nagy aránya, 68 százaléka még egyetértett a kormány intézkedéseivel, illetve 81 százalékuk magukkal a kijárási korlátozásokkal. A közvélemény radikális megváltozása valószínűleg több tényező együttes hatásának köszönhető: egyrészt a járvány egészségügyi hatásai alacsony szinten maradtak Romániában (akárcsak Kelet-Közép-Európa más országaiban is), másrészt a negatív gazdasági következmények felülírták a relatív enyhének bizonyult egészségügyi hatásokat. A fenyegetés elmúlásával csökkent a bezártság és a szabad mozgás korlátozásának elfogadottsága, jelentősen nőtt a frusztráció a megszorításokkal szemben. A hatalmi intézkedések ma már túlzottnak, alaptalannak tűnnek. Ez nem más, mint a hatékony óvintézkedések paradoxonja: a sikeres korlátozások visszatekintve szükségtelennek látszanak. Harmadrészt a kormány tevékenysége és kommunikációja sok esetben kaotikus és ellentmondásos volt, s a járványügyi helyzet javulásával kiújult politikai csatározások ezt tovább erősítették.

Itt megjegyzik, hogy az adatfelvétel egybeesett a járvány első hullámvölgyével. A felmérés indításakor, június 5–8. között csökkent az aktív esetek száma (4689-ról 4444-re), majd ezt követően ismét emelkedni kezdett, 17-én már 5192 aktív fertőzött volt. A járvány további dinamikája akár rövid távon is felülírhatja a jelenlegi közvélekedéseket.

Közhangulat, lakossági problémák

A közhangulat nagyon pesszimista, az erdélyi magyarok nagy valószínűséggel nem voltak ennyire borúlátók az elmúlt évtizedben. A válaszadók csupán 4 százaléka szerint tart jó irányba Románia, a pesszimisták aránya 83, a bizonytalanoké pedig 13 százalék. Jelenlegi életkörülményeivel a lakosság mintegy fele elégedett, a másik fele elégedetlen. A jövőre nézve 12 százalék gondolja azt, hogy jobban, 30 százalék pedig, hogy rosszabbul fog élni egy év múlva. A válaszadók relatív többsége nem számít változásra életkörülményei tekintetében.

Arra a kérdésre, hogy Románia milyen problémákkal szembesül jelenleg, a legtöbben — a válaszadók 46 százaléka — a korrupciót jelölték meg. Ezt a gazdasági jellegű aggodalmak követik (áremelkedés, megélhetés költsége, munkanélküliség, a nyugdíjak helyzete), továbbá kiemelkedő az egészségügyi és szociális biztonságot (21 százalék), illetve az oktatási rendszer problémáit említők aránya (13 százalék).

Interetnikus viszonyok

Nagy valószínűséggel a román-magyar etnikumközi kapcsolatok is a mélyponton vannak. A válaszadók csupán 13 százaléka szerint tekinthető együttműködésesnek Romániában a román-magyar viszony, és mintegy 60 százalékuk konfliktusosnak véli azt. A válaszadók egyötöde szerint a kölcsönös érdektelenség fogalmával írhatók le leginkább a román-magyar kapcsolatok, illetve 7 százalék nem tudott vagy nem kívánt válaszolni erre a kérdésre.