Lelkünk betegségeit se hanyagoljuk!

Tájékoztató kampányt indított a mentális egészséggel és annak védelmével kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében az Egészségügyi Minisztérium a megyei közegészségügyi igazgatóságok részvételével. A mentális betegségek prevalenciája a járványhelyzet előtt is jelentős volt, a globális betegségteher nagyjából 13 százalékát téve ki. Míg köztudomású, hogy a járványhelyzet megoldásához szükségünk van hatékony oltásokra, hatékony kezelési módszerekre és a járványügyi intézkedések szigorú betartására, az kevésbé ismert, hogy a járvány negatív következményeinek minimalizálása érdekében hatékony megoldásokat kell találnunk a népesség mentális egészségével kapcsolatos kihívásokra is, különös tekintettel a legkiszolgáltatottabb csoportokra.
A testünk egészségével törődünk: ha például náthásak vagyunk, teával és pihenéssel kezeljük, amikor pedig rosszabbodik az állapotunk, orvoshoz megyünk. Így van ez vajon a mentális egészségünkkel is? Az időseknek ráadásul még inkább oda kellene figyelniük a lelki egészségükre, ugyanis a kor előrehaladtával a memória hanyatlása, a depresszió, a szorongás és a demencia sok gondot okoz.
A lélek betegségeit ugyanúgy kategorizálni kell a súlyosságuk szerint, mint a klasszikus betegségeket. Vannak az enyhébb, közepesen súlyos és a súlyosabb változatok. A stressz, a szorongás a lelki panaszok két legenyhébb formája, közepesen súlyos lelki betegség a depresszió, a mániákus depresszió és a pánikbetegség, a legsúlyosabb pedig a személyiségzavar, a skizofrénia és a szenvedélybetegség.
A közegészségügy adatai szerint 2020-ban százezer lakosra 1200,8 olyan személy jutott, aki mentális és viselkedészavarokkal küszködött, ami enyhe csökkenés a 2019-es adatokhoz képest, amikor ez még 1211,8 fő szenvedett ezekben százezer lakos közül. Pszichikai betegségekben 2020-ban százezer lakos közül 1260,25 szenvedett, ami viszont növekedés az előző évi 1192,53-hoz képest.
Depressziót, depressziós epizódot és szorongást 2020-ban százezer lakos közül 234,43 tapasztalt Románia-szerte, a nők (308,23) kétszer nagyobb arányban, mint a férfiak (157,45). Szatmár megyében a 2020-as adatok szerint százezerből 155,97 lakosnál állapítottak meg depressziós epizódot, a férfiak esetében az előfordulási arány százezer lakosra számítva 94,04, a nőknél 214,60 volt.
Az idősebbeket a COVID-19-világjárvány sokkal súlyosabban érintette, ami nem csoda, mivel esetükben nagyobb a kockázata a betegség súlyosabb tüneteinek kialakulásának, és magasabb a halálozási arány is. A stressz, a gazdasági és társadalmi nehézségek, a hatóság által kért elszigeteltség, valamint a vírus terjedésének megelőzése és visszaszorítása érdekében meghozott intézkedések kihatnak a mentális egészségre, súlyosbítva olyan meglévő neurológiai és mentális zavarokat, mint a depresszió, szorongás, kognitív hanyatlás. A kampányhoz készült tanulmány szerint a 60 éves és idősebb felnőttek több mint 20 százaléka szenved mentális vagy neurológiai rendellenességben. A szorongásos zavarok az idősek 3,8 százalékát érintik, az öngyilkosságok mintegy negyede pedig 60 éves vagy annál idősebb embereknél fordul elő.
A közegészségügyiek kampányuk keretében azt javasolják az idősebb lakosságnak, hogy ne zárkózzanak el teljesen mindenki elől: kommunikáljanak a családtagjaikkal, barátokkal, szomszédokkal! Igyekezzenek kialakítani egy kényelmes napi rutint, amit tartsanak is be! Mozogjanak rendszeresen, hiszen a fizikai aktivitás segít megőrizni a mentális egészséget. Aktív mozgás közben a negatív gondolatok, szorongások helyét átveszi a saját testünk feletti uralom, a teljesítmény élvezete. Már a napi félórás mozgás is csökkentheti a testi, lelki tüneteket, erősítheti az önbizalmat, ennek hatására pedig javulhat a feszültségkezelő és problémamegoldó képességünk. Már az is sokat segít, ha a szabad levegőn vagyunk. Egy séta, fél óra tempós gyaloglás is segít rendezni a gondolatainkat, a D-vitamin pedig az úgynevezett „téli depresszió” egyik legjobb ellenszere. Rendszeresen étkezzenek, és aludjanak, pihenjenek is eleget!
Ha a fásultság, kedvetlenség, kiégés, búskomorság tüneteit észlelik magukon, ne habozzanak segítséget kérni! Egy baráti beszélgetés sokat segíthet nehéz helyzetekben, viszont ha úgy érzik, hogy elakadnak, és nem tudnak továbblépni, ne habozzanak segítséget kérni szakembertől, például a családorvosuktól!

Bumbuluţ Krisztina