Lélekszemmel - Lélekfüllel: Krüzselyi Erzsébet emlékének adóznak a kötettel

— A Szatmárhegyi Református Egyházközség Lelkészi Hivatala régóta ápolja Krüzselyi Erzsébet, az első magyar siket és látássérült költőnő emlékét. Miben nyilvánul ez meg?

— Az ő nevét viseli a nőszövetség, felújíttattuk a sírját, a templom közelében szobrot kapott, illetve hét alkalommal volt megszervezve a gyülekezetek számára a nevét viselő szavalóverseny. Ebben az évben viszont a járványügyi helyzet miatt ez utóbbit nem lehetett megszervezni. Hogy a folytonosság mégis megmaradjon, idén a költőnő irodalmi munkássága nyomtatott formában kerül a verseket szerető közönség elé. Ez már tavaly tervben volt, de az Úristen mégis jónak látta egy évet várni, hogy ebben az otthon maradós időszakban mégis kerüljön valami maradandó a tisztelt érdeklődők elé. Ez alatt az idő alatt tovább bővítettem a kötet anyagát, és valóban, még előkerült pár vers, amelyek létezéséről magam sem tudtam.

— Milyen újdonsággal bír az új kötet?

— A költőnő hét kötetet jelentetett meg (ötöt új versekkel, egyet közösen Brankovics Györggyel, egy füzetnyit pedig válogatásként), ezenkívül számtalan lapban és periodikában publikált, de kéziratban kiadatlan munkája is maradt ránk. A Lélekszemmel - Lélekfüllel címmel megjelenő, 850 oldalasra sikerült kötet tehát a kilencedik, amely összefoglalja a költőnő fellelhető irodalmi munkásságát.

— Milyen munka előzte meg a kiadást?

— Hosszadalmas, összetett, kemény munka volt ez. Krüzselyi Erzsébet munkásságával elsőként Muzsnay Árpád foglalkozott. Ő felleltározta a költőnő levelezését. A verseket a szatmárhegyi gyülekezet korábbi lelkésze, Kovács Ferenc kezdte el gyűjteni a Krüzselyi család segítségével. Ez képezi a törzsanyagot. Ezután következett az általam számolt hatévnyi további kutatómunka levéltárakban, könyvtárakban, gyűjteményekben. Sikerült bevetni speciális, digitális keresőprogramot, hogy az internet óceánjából is ki lehessen halászni az írásokat. Mindezt követte a méltatások, kritikák begyűjtése. Végül mindent egyenként begépelni, 800 oldal terjedelemben. A fényképes melléklet elkészítése is hosszú hónapokat vett igénybe. A kötet témákba sorolja a verseket, meséket. A fejezetekhez Kovács Ferenc írt felvezetést. A könyv tartalmazza a korabeli és a kortárs kritikákat, hogy segítsen megérteni a költőnő stílusát, eszköztárát. A mellékletében fényképek, (kor)dokumentumok reprodukcióját találjuk.

— Hogyan köthető Krüzselyi Erzsébet a mi vidékünkhöz?

— A máramarosi származású költőnő életének utolsó éveit Szatmárhegyen töltötte. Családot nem alapíthatott. Az államosítás miatt szigeti és felsővisói vagyonából kiforgatták, s mivel egészségi állapota is egyre romlott, időskorára gondozásra szorult. Szatmárhegyet választotta lakhelyül, mert itt élt unokaöccse, egyben keresztfia, Krüzselyi Barna, aki családjával együtt nagy szeretettel vette pártfogásba. Utolsó évei tehát itt teltek. Tehetségére édesapja figyelt fel, aki jogakadémiai tanár volt Máramarosszigeten. Erzsébet neki köszönheti műveltségét, a verselés alapjainak elsajátítását. Azután önképzéssel fejlesztette stílustárát. Később az anyaországi és a trianoni események miatt önállósodó erdélyi irodalom „bábái” (írók, költők, szerkesztők) bátorították írásra, emelték rangos társaságuk tagjai közé. Az írás és a mély hit adott Krüzselyi Erzsébet számára erőt testi-lelki küzdelemében. Miután hallása után látását is elvesztette, lélekerejével még mindig „írt”, mégpedig úgy, hogy betűnként unokaöccse tenyerébe „véste” gondolatait.

— Milyen értékeket közvetít az olvasó számára ez a kötet?

— A költőnő élete megpróbáltatásokkal teljes, de éppen ő az, aki hitből fakadóan, nagy lélekerővel mások vigasztalására siet. Felhívja a figyelmet az élet apró örömeire. Vallja, hogy milyen áldásos az istenkeresés, bármennyire is rögös utakon vezet. Egyszerre ismeri el a természet szépségét és erejét, aggódik ugyanakkor annak törékeny, a kapzsi emberi természetnek kiszolgáltatott léte miatt. Szociális érzékenysége, altruizmusa, önmarcangolása József Attiláéhoz hasonló. Látnoki képességgel ír a háborúról, együttérzőn annak áldozatairól. A beteljesületlen szerelem sokszor jelenik meg verseiben. A gyermekeknek szóló írásait külön fejezet tartalmazza. A kötet tehát segít tisztább képet adni világfelfogásáról. Rávilágít a reá jellemző panaszos, borongós hangulat okaira. Segíti az irodalomkritika munkáját is, keresve az ő életművének helyét az erdélyi/partiumi, illetve az egyetemes magyar irodalomban. A szerkesztés szeretné a költőnő szellemi és hitbeli örökségét a mai és a jövő generáció kezébe helyezni mint megbecsülendő értéket.

— Van-e terv a kötet népszerűsítésére?

— Én azt a feladatot tűztem ki magam elé, hogy a szétszórtságból egy helyre gyűjtsem Krüzselyi Erzsébet életművét, és az utókor asztalára letegyem. Már ez a cikk is a népszerűsítést szolgálja. A könyvet ugyanakkor megvásárolhatják a tisztelt érdeklődők. Azt gondolom, kiváló ajándék lehet. Pénteken, december 18-án kerül bemutatásra a kötet Szatmárhegyen. A járványügyi helyzet miatt azonban csak szűkebb közösség lesz jelen. Emiatt elnézést kérek minden olyan kedves érdeklődőtől, aki személyesen szeretett volna részt venni ezen az alkalmon. A járványhelyzet elmúlásával elképzelhető ugyanakkor olyan bemutatósorozat, amely érinti a költőnő életpályájának helyszíneit (pl. Máramaros vidéke, Szatmár és vonzásköre, Brassó, Budapest, Marosvécs, Sárospatak, Kárpátalja stb.).

— Egy könyv megjelentetése komoly anyagi befektetést jelent.

— Ennek van egy úgynevezett bruttó és egy nettó költsége, ami a kötet terjedelmét illetően igen magas. Ezért saját hozzájárulás, magánszemélyek, egyházközségek, megyei közigazgatási intézmények részleges hozzájárulására volt szükség, hogy a kiadások csökkenthetők legyenek. Illesse köszönet őket az ügy pártolásáért és az összefogásért!

Elek György