Határtalanul: A nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület
Már több mint harminc esztendeje aktív a nagykárolyi Rekettye Néptánccsoport, amely idővel kulturális egyesületté szerveződött, és többek között a Csoóri Sándor Alap támogatásával évről évre egyre több megvalósítást tud sikeresen véghez vinni — meséli lapunknak Székely Sára, az egyesület művészeti vezetője.
A Rekettye Kulturális Egyesület az év minden szakaszában kínál szórakozási lehetőséget kisebbeknek és nagyobbnak egyaránt, valamint igyekszik megtartani az eddigi, jól működő programokat, és folyamatosan megújulásra törekszik. „Annak ellenére, hogy a világjárvány miatt számos megszorítást voltunk kénytelenek bevezetni, meglehetősen eseménydús időszak van a hátunk mögött. Abban a periódusban is, amikor a vírushelyzet miatt lehetetlen volt a személyes találkozás, folytatódott az oktatás az online térben” — részletezte az év eleji eseményeket Sára. Minden olyan programot, amit egyébként tanév közben meg szoktak rendezni, a megszorítások ellenére is sikerült idén megvalósítani. A magyarországi Emberi Erőforrások Támogatáskezelő égisze alatt, a Csoóri Sándor Alap jóvoltából például folyamatosan sikerült megvalósítani a néptánc- és népzeneoktatást, illetve a hangszeres képzések sem maradtak el. Az érdeklődők tanulhattak citerán, furulyán, többféle vonós hangszeren, kobozon és ütőgardonon is zenélni. A táncoktatásban vett részt a legnépesebb csoport, ugyanis ott öt korcsoportban több mint százhúsz növendék igyekezett elsajátítani a különböző magyar tájegységek legszebb lépéseit. Továbbá a hangszereseknek sikerült különböző megmérettetéseken részt venniük, a versenyekről pedig nagyrészt elismerésekkel tértek haza. Például a Nagykállón megrendezett XIV. Vass Lajos Népzenei Találkozó és Versenyről négy arany fokozatú minősítést hozott haza a Kis és Nagy Rekettye citerazenekara. Emellett két szólista, Boros Bianka és Katona Dóra is a legmagasabb elismerésben részesült. A III. Diószegi Nemzetközi Népzenei Versenyen Volfer Flóra citerás arany minősítést ért el, valamint Székely Emma és Varga Máté kiemelt aranyat furulyásként. „Nagyváradon zenészeinkkel és táncosainkkal képviseltük régiónkat az idén első alkalommal megrendezett Csoóri Sándor Népművészeti Fesztiválon. Ezt a rendezvényt a Kárpát-medence harminc helyszínén tartották meg egy időben” — tette hozzá Székely Sára, aki szerint a rendezvényen a nagykárolyiak vonultatták fel a legteljesebb repertoárt.
Harminc éve a népi kultúra szolgálatában
Ez az év igen különleges a Rekettye számára, ugyanis harmincéves fennállását ünnepli a tánccsoport. Az ünnepi év apropóján különleges előadással igyekeznek a közeljövőben kedveskedni a nagyközönségnek. A tánccsoportot három évtizeddel ezelőtt olyan nagykárolyi, táncházas fiatalok alapították, akik egyetemista korukban ismerkedtek meg a mozgalommal, és Kolozsvárról, illetve Marosvásárhelyről hazahozták magukkal a városba a népi kultúra szeretetét. A partiumi régióban kivételes, egyedi eset, hogy ilyen hosszú ideig megszakítás nélkül működjék hasonló kezdeményezés, amely köré a megalakulását követő tizedik évben jogi személyiség, kulturális egyesület is szerveződött. Erre azért is nagyon nagy szükség volt, hogy hivatalos hátteret tudjanak adni a tevékenységnek, így minél szerteágazóbb, összetettebb programot kínálhassanak az érdeklődőknek. Ez a háttér megfelelő struktúrát biztosított annak, hogy apránként sikerüljön beindítani a különböző zenei képzéseket, valamint a népi mesterségek oktatását. „Arra törekszünk, hogy minél színesebb és sokoldalúbb programot kínáljunk a népi kultúra és hagyományok iránt érdeklődő közönségnek. Igyekszünk összefogni a hasonló érdeklődési körrel rendelkezőket. A foglalkozások a város több pontján is zajlanak, ugyanis még nem sikerült egy olyan, nagyobb helyszínt találni, amely teret tudna biztosítani a számos párhuzamos tevékenységnek. ”
Eseménydús a nyár
Minden korosztály számára igyekeznek szórakozási és játszva tanulási lehetőséget kínálni a nyárra. Ezen elv mentén több tábort is szerveztek, sőt, a felnőttek és nagyobb fiatalok számára beindították a kézművesműhelyeket. Ennek előzménye volt az őszi-téli időszakban a gépivarrás-tanfolyam, amely során három csoport is elsajátíthatta a szakma alapjait. A nyár folyamán egyébként két új foglalkozás, a szappankészítő és a cukrásztanfolyam is beindul. Az első szappankészítési tanfolyamra július 28-án került sor, de lesz második alkalom is, augusztus 3-án — tudtuk meg Székely Sárától, aki elmondta, hogy szép számban voltak érdeklődők az első foglalkozáson.
Korábban lapunk hasábjain mi is beszámoltunk arról, hogy újabb tanfolyamot indít a Rekettye Kulturális Egyesület. Szeretettel várnak minden érdeklődőt, aki szeretné elsajátítani a szappankészítés fortélyait, vagy megismerkedne a különböző kozmetikumok házi elkészítési módjával. A két alkalomból álló tanfolyamra a 0772.074.326-os telefonszámon lehet jelentkezni.
A későbbiekben horgolótanfolyam is várja a kézműves tevékenységek iránt érdeklődőket, illetve ősszel újraindul az immár népszerűvé vált varróoktatás. Itt a kezdők megismerkednek a gépi varrás alapjaival, a haladók pedig szabástechnikákat sajátíthatnak majd el.
Mindeközben a magyar ajkú fiatalok számára idén második alkalommal Expert Román Nyelvtábort is szervezett a Rekettye Kulturális Egyesület, amelynek célja, hogy a 7 és 18 év közöttiek játékos, a hagyományostól eltérő, szórakoztató és számukra érdekes módon sajátítsák el a román nyelv csínját-bínját. Mint az egyesület vezetője elmondta: 45 gyerek vett részt az idei táborban, ami már tavaly, első alkalommal is nagy népszerűségnek örvendett, idén pedig valóságos túljelentkezés alakult ki. A fiatalok korcsoport szerinti csapatokban, több oktató bevonásával, segítségével fejleszthették nyelvtudásukat, sőt, a tábor ideje alatt lehetőség nyílt a fotózásra, kirándulásra s az olyan színes tevékenységek kipróbálására, mint a térképkészítés — bizony, mint Székely Sárától megtudtuk: olyan feladatok segítségével igyekeztek a gyerekek román nyelvtudását fejleszteni, mint a Károlyi-kastély térképének elkészítése, amit később egy szerepgyakorlat segítségével, útba igazítva egy bukaresti turistát kellett a gyerekeknek román nyelven is leírni. Hogy miért pont a Károlyi-kastély? Mivel a tábor bázisaként a kastélykertben található, nagykárolyi lovarda szolgált — magyarázta Sára. A tábor végén a gyerekek egy hatvani kiránduláson is részt vettek, a hatvani erdőbe látogattak el, ahol kincskereséssel zárult az idei román tábor.
Mi lesz még?
Szerencsére a megszorítások idén már nem szabnak határt a fantáziának, tavaly ugyanis a hatályos szabályok mentén csak visszafogottabb formában lehetett tevékenységeket szervezni. A tervek szerint idén is lesznek Almárium-foglalkozások — azért is adták ezt a nevet ennek a tevékenységnek, mert abban az időszakban az emberek hajlamosabbak bezárkózni, elcsendesedni, befelé fordulni, és olyan szórakozási lehetőséget kívánnak nyújtani nekik, amely során sikerül feltöltődni, és a bekuckózós időszakot könnyebb átvészelni együtt. A legközelebbi almáriumokat további szakemberek bevonásával minden korosztály számára ki szeretnék majd terjeszteni: felnőtteknek, szülőknek, pároknak és gyerekeknek is tartanának ilyeneket.
Hosszú távú terveikkel kapcsolatban a művészeti vezető lapunk kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a legfontosabb céljuk olyan helyiség vagy épület beszerzése, ahol a kézműves tevékenységeket még jobban ki tudják bontakoztatni, ugyanis állandósítani kívánják azokat. Ezáltal is meg szeretnék szólítani az idősebb korosztályt, azokat, akik az utóbbi időben még inkább elszigetelődtek a társadalomtól, és akik olyan értékeket hordoznak, amelyeket fontos lenne átadniuk a következő generációk számára.
Szeptembertől havi rendszerességgel kívánnak élő zenével kísért táncházakat tartani, így is erősítve a közösségben a táncházas életforma szépségeit és hagyományát. Erre már kezdik összeállítani a megfelelő zenei és táncanyagot. Igyekeznek folyamatosan ott lenni a helyi rendezvényeken, megmutatni magukat, próbálnak minden meghívásnak eleget tenni. Székely Sára szerint mindig vannak új tervek, de a legfontosabb számukra megtartani a meglévő programokat. A Rekettye növendékei már oktatókként is részt vesznek a munkában, az egyik egyesületi tag nemsokára Avasújvárosban fog citerát tanítani.
Kérdésünkre, hogy mennyiben befolyasolják a különböző támogatások az egyesület tevékenységeit — mivel a Rekettye Kulturális Egyesület minden beérkező, a tevékenységeit támogató finanszírozásért nagyon hálás —, Székely Sára elmondta: igyekeznek minél több pályázati forrást megragadni ahhoz, hogy tevékenységeiket bővíthessék, egyik fő támogatójuk pedig a már említett Csoóri Sándor Alap, amelynek finanszírozása nélkül a 2014-ben indult népzenei oktatás például nem bővülhetett volna ki olyan hangszereken való oktatási lehetőségekkel, mint mondjuk a brácsa vagy az ütőgardon, illetve a néptáncfoglalkozásokon belül is szükség van ezekre a támogatásokra, hiszen a Rekettye Kulturális Egyesület anyagi háttértől függetlenül mindenkinek szeretne lehetőséget biztosítani arra, hogy részt vehessen a népzene- és néptáncoktatásban, ami azt jelenti, hogy biztosítja a felszerelést a résztvevők számára. Mint Sára mondta: a néptáncnál például számtalan tájegység táncát táncolják, és ahány vidék, annyi népviselet — ezeket a táncosok számára az egyesület biztosítja, hiszen a ruhák megvásárlása költséges, amit egyetlen család sem engedhet meg magának. A viseleteken és a hangszereken túl a támogatások által több oktatót is be tudnak vonni. Minden oktató magyarországi, egyrészt, mivel a közelben sajnos nem találhatók szakemberek, másrészt pedig azért, mivel ők a legjobbak. Ez fontos, mivel a cél, hogy a gyerekek a legjobbaktól tanulhassanak, és így később, ha szeretnék, belőlük is oktató válhasson. SZFÚ
Határtalanul rovatunk a Culture Plus Egyesülettel partnerségben a Nemzeti Együttműködési Alap-NEA támogatásával valósult meg.
