Gellért Sándor szavalóverseny — Szerbiából is érkeznek versmondók

A Szatmári Friss Újság 1990. szeptember 7-i lapszámának hasábjain olvashattuk, hogyan született meg a Gellért Sándor verseny: „A szavalóverseny megrendezése a szívügyem” — nyilatkozta Csirák Csaba, a Gellért Sándor szavalóverseny szervezőbizottságának elnöke Ágopcsa Marianna írásában. „A szervezőbizottságban többen vagyunk, Muhi Sándor megrajzolta a plakátot, elkészítette a kitűző, a meghívó és az emléklap terveit. A szervezőbizottság tagjai közé tartozik Sófalvi György és Nagy Gyula, Parászka Miklós a termet adja, s a kerekasztal-megbeszélésre is anyagot készít a pódiumművészetről. Kereskényi Sándor az első volt, aki az ügy mellé állt, aztán tag még Muzsnay Árpád, Ruzsa János — ő vitt el Tarczy Istvánhoz, aki a pontozáshoz szükséges számtáblákat készíti és a terveket a színpadképhez, aztán Lakatos Pál, aki megígérte, hogy elkészíti a plaketteket, Müller Vilmos szervezési kérdésekben segít, és a tagok közé tartozik Gellért Ákos is, Gellért Sándor fia. Azért Gellért Sándor szavalóverseny, mert Sanyi bácsi a szavalóművészet igazi pártfogója volt, ő maga is szeretett szavalni.”

„A versmondó Gellért Sándornál a költészet és a szenvedély, az aranyásó és a kincseket szóró egyesült. Nála a vers az élet megjelenési formája és értelme volt. Az anyanyelv nála finom matériává lett, valami olyanná, mint az olymposzi istenek eledele. Táplálékká lett számára — mint másoknak az úrvacsorai kenyér és bor” — vallotta dr. Gálfy Zoltán 1990-ben a kerekasztal-beszélgetések rendjén.

„Mi, 2021. december 11-én, Gellért Sándor 105. születésnapján, kedvére való dolgot cselekszünk. Az ő szellemében összegyűlnek szerte a Kárpát-medencéből azok, akik számára a magyar költészet és irodalom éltető szellemi táplálék, és hitet tesznek a magyar nyelv magas színvonalú ápolása mellett, tudván, hogy ez identitásunk megőrzésének legfontosabb eszköze. Hiszen a műsort magunknak és magunkért csináljuk, de jeladásként is azok számára, akiket sorsunk alakulása, öntudatunk változása, mindennapi és ünnepi értékválasztásaink titka érdekel. A Gellért Sándor szavalóverseny azoknak a palackpostája lehet, akik egyszerre mernek és tudnak erkölcsi és esztétikai öntudatunk kovácsaivá válni” — valljuk ma is a Kereskényi Sándor által 1990-ben megfogalmazottakat.

Mint mesebeli hősök, hét próbát legyőzve jönnek a versmondók Géresről, Szatmárhegyről, Sándorhomokról, Bácsfeketehegyről, Topolyáról, Nagykanizsáról, Kishegyesről, Temerinről, Zentáról, Óbecséből, Kakszentmártonból, és hozzák és elénk tárják költészetünk gyöngyszemeit, irodalmunk gyémántjait. Lelküket is megmutatják, most, amikor még arcunkat is takarni kényszerülünk.

Jó házigazdához méltón fogadjuk vendégeinket nagy számban és sok szeretettel, és tápláljuk lelkünket a számunkra gondosan elkészített táplálékkal.

A nemes szolgálatot felvállaló zsűri tagjai: Márk-Nagy Ágota dráma-, múzeumpedagógus, a zsűri elnöke; Elek György publicista, a Szamos főszerkesztője; László Zita színművésznő, a szatmárnémeti Északi Színház társulatának tagja; dr. Jáger Péter Mónika magyartanár; Jánk Károly költő, műfordító.

A rendezvény programja

10 órától a 105 éve született Gellért Sándor költőre, műfordítóra emlékezünk Szatmárnémetiben, a vasút melletti református temetőben található sírjánál. Emlékbeszédet mond Dobos Csaba, a mikolai Gellért Sándor Általános Iskola igazgatója, Czernák Ferenc-Lajos Gellért Sándor Oroszország határában című versét mondja el, majd megkoszorúzzuk Gellért Sándor sírját.

12 órától a Kálvin János Gyülekezeti Házban (a Láncos-templom mellett) veszi kezdetét a szavalóverseny. Kölcsey Ferenc Himnusz című versét elmondja Horváth István Radnóti-díjas versmondó. Gellért Gyula nyugalmazott lelkipásztor, esperes mond emlékbeszédet, Gellért Ágnes pedig Ássuk ki sírjából című saját versével méltatja édesapját.

A verseny szervezői nevében köszöntőt mond Veres-Kupán Enikő, az EMNT Szatmár megyei elnöke, Gál Gyöngyi szaktanfelügyelő, a LiterArt egyesület elnöke és Dobos Csaba, a mikolai Gellért Sándor Általános Iskola igazgatója.

Az eredményhirdetés 17 órakor veszi kezdetét, a versenyt Márk-Nagy Ágota dráma- és múzeumpedagógus, a zsűri elnöke értékeli. Végül Vörösmarty Mihály Szózat című versét elmondja Horváth István Radnóti-díjas versmondó.

Veres-Kupán Enikő