A hepatitiszmegelőzéssel nem várhatunk

Kilencvenhat évvel ezelőtt, július 28-án született prof. Baruch Blumberg, a hepatitisz B vírus felfedezője és a hepatitisz B elleni vakcina kifejlesztője. 1976-ban orvosi Nobel-díjjal jutalmazták a fertőző betegségek terjedése új mechanizmusainak felfedezéséért. Munkásságának elismeréseként 2010-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a World Hepatitis Alliance-szel együttműködésben úgy döntött, hogy a Nobel-díjas professzor előtt tisztelegve születésnapját választják a hepatitisz-világnap dátumául.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a 2021-es kampány keretében kihangsúlyozza: 30 másodpercenként meghal egy ember a világon hepatitisz miatt, éppen ezért a COVID-19-világjárvány ellenére sem várhatunk tovább a betegség elleni fellépéssel. A vírusos hepatitiszben szenvedők nem várhatnak a tesztelésre, a hepatitisszel élők nem várhatnak az életmentő kezelésekre, a várandós nők nem várhatnak a hepatitiszszűrésre, az újszülöttek pedig nem várhatnak a hepatitisz elleni védőoltásra — üzeni a WHO.

Az Országos Közegészségügyi Igazgatóság adatai szerint tavaly mindenütt csökkent a vírusos májgyulladással diagnosztizált páciensek száma Romániában, sőt, több megyéből egyetlen esetet sem vezettek be az Országos Közegészségügyi Hatóság (INSP) adatbázisába —, kivéve Vrancea és Szatmár megyét, ahol az országos átlag kétszeresét jegyezték. A közegészségügyiek a jelentés summázásában kifejtették, hogy sajnos a 2020-as esztendő és a COVID-19-világjárvány nem hozott javulást a hepatitiszes betegek diagnosztizálásában, a pandémia egészségügyi rendszerre gyakorolt nyomása is hozzájárult ahhoz, hogy kevesebb beteget fedezzenek fel időben, kevesebb igazolt fertőzés kerüljön be a regiszterekbe.

Sokan nem is sejtik

A hepatitisz a máj gyulladásos megbetegedése, melyet elsősorban különböző vírusfertőzések, de más károsító hatások (alkohol, méreganyagok) is okozhatnak. Vezető klinikai tüneteikben sok a hasonlóság a fajtákban, jellemző a sárgaság, de kórokozóik és az okozott betegségek különböznek egymástól. A jelenleg ismert hepatitiszvírusokat A-tól G-ig jelzik, és X-szel jelölik a még nem azonosított vírusokat.

A hepatitiszek lényegesen különböznek egymástól, beleértve a terjedésük módját, a betegség lefolyását és súlyosságát, a földrajzi eloszlást és a megelőzés módját. Mindegyik okozhatja a máj akut gyulladását, de gyakran csak a B, a C és a D okoz krónikus gyulladást, ami a máj progresszív, visszafordíthatatlan hegesedéséhez (cirrózis), illetve májdaganathoz vezethet.

A krónikus megbetegedések a legtöbb esetben tünetmentesek, kezelés nélkül pedig lassan, évtizedek alatt válnak egyre súlyosabbá. A betegek többsége nem is sejti, hogy vírushordozó, és sok esetben a fertőzés forrása sem azonosítható.

A hepatitisz A az egész világon elterjedt, de az olyan országokban gyakoribb, ahol rosszak a higiénés viszonyok. Elsősorban a szennyezett ivóvíz vagy étel fogyasztása során terjed. Jellemző, akut tünetei a hányinger, hányás, hasmenés, sárgaság, láz és alhasi fájdalom. Specifikus kezelésre nincs szükség, védőoltással, illetve a higiéniás szabályok betartásával megelőzhető. Az E vírus állatról emberre is terjedhet. Előfordulhat, hogy nem megfelelően átsült vadhúsból — őz, vaddisznó, szarvas — vagy például májas hurkából kerül át az emberre.

A hepatitisz B és D vírus legtöbbször együtt jelentkezik, bár a D vírus igen ritka, csak akkor alakul ki, ha a B vírus is jelen van a szervezetben, ahova a bőrön, testfelszínen, nyálkahártyán keresztül jut be. Korábban elsősorban vérrel, vérkészítményekkel terjedt, de a véradókat ma már nagyon szigorúan szűrik, így ennek valószínűsége napjainkban minimális. A krónikus B hepatitisz nagyon veszélyes, ám gyógyszeres kezeléssel megbízhatóan egyensúlyban tartható. 

Talán a hepatitisz C-ről lehet hallani a legtöbbet, ugyanis a vírusnak ezt a fajtáját fedezték fel a legkésőbb, közel három évtizede, ezért hirtelen, tömegében kerültek elő a betegek, akik akár 30–40 évig tünetmentesen éltek. A hepatitisz C-ben szenvedők 80 százalékánál alakul krónikussá a betegség, ami ellen nincs védőoltás, ám terápiája az elmúlt időszakban gyors fejlődésen esett át.

A hepatitisz megelőzése

A hepatitisz A-fertőzés rendszerint rossz higiéniás viszonyok mellett terjed. Mivel a nem megfelelően megtisztított élelmiszerek fogyasztásával is elkapható, mindig fontos odafigyelni a megfelelő élelmiszer-higiéniára itthon is, de különösen külföldi tartózkodás alkalmával. A fokozott kockázatnak kitett személyeknek a hepatitisz A elleni oltással kell védekezniük.

A hepatitisz B vírus ellen is van oltóanyag. A hepatitisz B nemi úton terjed, a védőoltás mellett sokat tehet a betegség megelőzéséért az, aki nem váltogatja partnereit, és óvszert használ. Kerülni kell a túlzott mértékű alkoholfogyasztást, és érdemes megkérdezni az orvost a szedett gyógyszerek lehetséges mellékhatásairól. A recept nélkül kapható, népszerű készítmények — például paracetamol — is károsíthatják a májat. Táplálkozzon egészségesen, kiegyensúlyozottan, és igyekezzen tartani ideális testsúlyát, mivel a túlsúlyosság is károsítja a májat.

Bumbuluţ Krisztina