Viszonylag jó eredmények születtek a képességvizsgán

A magyar tannyelvű osztályokban végzett 502 diák a kisérettségin 96 százalékos sikert ért el magyar nyelv és irodalomból, 63 százalékosat matematikából és 52 százalékosat román nyelv és irodalomból, tudtuk meg Szejke Ottilia helyettes főtanfelügyelőtől. Azt már korábban is írtuk, hogy megyénkben két diáknak sikerült magyar nyelv és irodalomból tízes dolgozatot írnia, egyikük a Nagykárolyi Elméleti Líceum, másikuk pedig kaplonyi Fényi István Általános Iskola tanulója.
„Az eredményeket elemezve kiderül, hogy a román átlag 4,97, ezzel nem vagyok elégedett, a matematika és a magyar átlag jónak mondható. Tudni kell, hogy az idei volt az első évfolyam, amelyik románból sajátos, a kisebbségeknek szóló tanterv szerint vizsgázott, miután végig sajátos tanterv szerint tanulták a román nyelv és irodalmat. Ezt figyelembe véve ezek a vizsgaeredmények számomra nem kielégítők. Nem akarok vétkest keresni, mert azt sem felejthetjük el ugye, hogy az elmúlt másfél évben online tanítás zajlott, és ez szerintem mindenképp nehezítette a tanulási folyamatot. Az átmenési arány nem rossz, a románnal vannak gondok, de nem csak a kisebbségi oktatási szintjén. Ez el kellene gondolkodtassa a rendszerben a döntéshozókat, hogy valami nem jól működik. (…) meglátásom szerint, ha gyermekközpontú oktatásról beszélünk, akkor a felmérés is gyermekközpontú kell(ene) legyen. Semmi egyebet nem tudunk elképzelni, mint azt, hogy azt kérjük számon a gyermektől, amit az évek hosszú során elvártunk tőle” — fogalmazott Szejke Ottilia, aki azt is elmondta, hogy rövidesen találkozni fog a kollégákkal, elsősorban a román szakos tanfelügyelővel, kielemzik az eredményeket, és megpróbálnak hatékony megoldást találni a helyzetre.

Jók az eredmények

„Figyelembe véve azt, hogy ez a generáció igazából 8 évig tankönyv nélkül tanult, hogy sokáig még a tanárok sem tudták, hogy milyen kimenetelű követelményhez kell igazodniuk, hogy a gyerekek sokáig online voltak, úgy gondolom, hogy jók a jegyeink, átlagban nem bukott senki” — nyilatkozta megkeresésünkre a képességvizsga eredményei kapcsán Pataki Enikő, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatónője. „Nehezebb volt, másabb volt a mostani vizsga olyan szempontból, hogy egy olyan tételtípussal kellett szembenézniük a gyerekeknek, ami új volt számukra. Én úgy gondolom ezeken túl, hogy hozzáférhetők voltak a tételek, talán objektívebben is osztályozhatók voltak, egy részük mindenképpen. Bízunk benne, hogy a jövőben ez javulni fog. Látszik az, hogy a gyerekek jobban teljesítettek országos átlagban. A román jegyek azok, amik rosszabbak. Másként tanulták a gyerekek, ettől függetlenül a románhoz még mindig nehezen alkalmazkodnak. Ez az első generáció, amelyik az új módszer szerint vizsgázik, és az eredményekből jól látszik, hogy sokáig az volt a gond, hogy még a tanárok sem tudták, milyenek lesznek a vizsgatételek. Időt fog igénybe venni az, hogy mindenki átálljon az új metodológiára. Én csak megköszönni tudom a gyerekeknek is, a kollégáknak is azt, hogy szépen teljesítettek” — összegzett Pataki Enikő.

A román nyelv a mumus

Ádámkó István, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója elmondta, hogy iskolájukban 30 diák vizsgázott, és románból 6,55, magyarból 8,83, matematikából pedig 7,62 az osztályátlag, a legnagyobb átlag 9,38, ami Tallián Franciska nevéhez fűződik, ő volt az évfolyamelső is. Az iskola nyolcadikosai közül senki nem nyújtott be óvást a vizsgajegye miatt. Az eredményeket elemezve az igazgató megjegyezte, hogy „úgy tűnik, a magyar tannyelvű osztályban tanulók meg kell küzdjenek a román nyelvvel.”
Póti Eduárd, a Szatmárnémeti Református Gimnázium igazgatója elmondta, hogy az iskola 29 vizsgázójából 28 átlaga átmenő osztályzat, nagy többségük pedig 7-es fölötti átlagot ért el, így a sikerességi arány 96,5%, a 28 átmenő diák átlaga pedig 7,24. „Én úgy érzem, hogy egy ilyen különleges és kihívásokkal teli másfél tanév után ezek nagyon szép eredmények. Persze annak ellenére, hogy mindig van hová javulni, mindig van mit javítani, nagyon meg vagyok elégedve a diákok teljesítményével és felkészítő tanáraik munkájával” — összegzett Póti.

Nem vették komolyan a vizsgát

Gnándt Zoltán, a Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatója a képességvizsga eredményeivel kapcsolatban elmondta: figyelembe véve, hogy volt egy huzamosabb ideig tartó online oktatás, és az elvárás ugyanaz maradt, ahhoz képest a diákok viszonylag jól teljesítettek. A megyei átlagokat tekintve kiderül, hogy az összeredmények elmaradnak a tavalyitól, de többtényezős dolog, hogy miért ilyenek az eredmények. „Nem feltétlenül lehet mindent az online oktatás számlájára írni. Figyelembe kellene vegyük azt, hogy milyen hozott anyaggal dolgozunk, mennyire volt komoly a diákok hozzáállása a tanuláshoz. Az, hogy közel két évig online oktatás folyt, nem volt meg a tanárok személyes jelenléte, lazított a fegyelmi kereten, ami oda is vezetett, hogy a diákok nem akarták felfogni, hogy a képességvizsgának milyen tétje van. Nem akkora elszántsággal ültek le tanulni, ami fizikai jelenléttel megvalósítható lett volna” — magyarázta az igazgató.

Sógor Beáta