×
2022. 08 14.
Vasárnap
Marcell
31 °C
Borult idő
1EUR = 4.89 RON
1USD = 4.75 RON
100HUF = 1.24 RON
Belföld

Viszlát, nyaralás utáni depresszió

2022.08.02 - 17:00
Megosztás:
Viszlát, nyaralás utáni depresszió
A nyaralásból visszatérve számos depresszív tünet jelentkezhet a munkahelyen, ami jelentősen csökkentheti a produktivitást. Fotó: fmc.hu
Most, hogy egyre többen térnek haza a vakációzásból, aranykorát éli a nyaralás utáni depresszió, amely jelentősen próbára teszi a munkába visszaállók mentális egészségét, de szerencsére otthoni módszerekkel is tökéletesen kikúrálható.

A nyaralást megelőző várakozástól csupán egyetlen dolog még lehangolóbb: a vakációzásból való hazatérés, a szürke hétköznapokba való visszarázódás és a tény elfogadása, hogy bizony lejártak a „szép idők”. Bár sokan nem szeretik így említeni vagy beismerni, de ezt az állapotot nyaralás utáni depressziónak nevezik, és rengetegen tapasztalják a szabadságuk lejárta után.

Mint tudjuk, az emberek általában két dolgot várnak leginkább az évben: a karácsonyi és a nyári nagy szabadságot, amely nem feltétlenül utazáshoz vagy tengerparti nyaraláshoz kötött, de határozottan sok-sok pihenéssel jár. Abban a pár hétben — a szerencsések körében hónapban — az ember hozzászokik a jóhoz, a kötetlenséghez, ahhoz, hogy nem kell ébresztőt állítson lefekvés előtt, és akkor mehet el vásárolni, amikor éppen kedve tartja, így amikor ismét visszatérnek azok a bizonyos dolgos hétköznapok, nehéz szívvel vesznek búcsút a vakáció adta könnyebbségtől, ami a rosszkedvtől a nyaralás utáni depresszióig fajulhat.

A nyaralás utáni depresszió egy létező fogalom, és bár szakmai területen még nem elfogadott, a TripAdvisor egy korábbi kutatásából kiderült, hogy a megkérdezett 1400 ember 64%-a már átélte az ezzel járó kellemetlenségeket, 34%-nak pedig maga a munkába való visszatérés gondolata volt a legaggasztóbb. Továbbá a kutatásban résztvevők 19%-a úgy nyilatkozott, hogy már az első munkanapon feszültséget érzett, 43% pedig a nyaralást követő első héten szintén megtapasztalta a szorongást. A kutatás legérdekesebb részét azt a 12% képviseli, akik bevallották, hogy a szabadságról való hazatérés első hónapjában beteget jelentettek, és 8%-uk már egy új állást is fontolgatott egy ilyen visszatérés után. A számok több szempontból is igazolják, hogy a posztvakációs szindróma egy létező dolog, és igenis számolni kell vele.

Tünetek

A jelenséget nagyon könnyű felfedezni, annak ellenére, hogy egészen sokszínű tünetegyüttesből tevődik össze. Mindenekelőtt jellemző a feszültség, szorongás — ami akár magyarázat nélkül is előfordulhat, de gyakran a mindennapok problémáitól való félelmet fedi le — emellett gyakori a letörtség, az indokolatlannak tűnő szomorúság, a folyamatos fáradtság, ingerlékenység — amit nyilván az előző tünetek csak még inkább felerősítenek. Jellemző továbbá a fókusz és koncentráció hiánya, a teljes motivációvesztés és a tünetek együtteséből származó alvászavar, ami még inkább felerősíti az amúgy is negatív érzéseket.

A tünetekből könnyű levonni a következtetést, hogy valójában ilyenkor a mentális egészség sérül, hiszen minden esetben könnyű megszokni a jót, és később nehéz visszatérni a „rosszba”, a mókuskerékbe — ráadásul minél hosszabbra nyúlt a kiruccanás, annál nehezebb visszarázódni a mindennapokba.

„Az új helyek és az új emberekkel való kapcsolatteremtés izgalma miatt az agyunk nagy mennyiségű dopaminban és szerotoninban fürdött, miközben szórakoztunk, de azzal, hogy hazatértünk, visszaesett ezeknek a szintje a szervezetben, ebből fakad tehát a depresszióra hasonlító kedvtelenség érzése — támasztja alá tudományos módon Sue Varma pszichiáter.

Mi a megoldás?

Szerencsére a nyaralás utáni depresszió számos házi praktikával kúrálható, ezért nem kell megijedni, ha a munkába való visszatérés közben jelentkeznek a tipikus tünetek.

Fontos az énidő bevezetése és az átállásra szánt idő biztosítása. A nyaralás során sokan esnek abba a hibába, hogy mindent igyekszenek belezsúfolni abba a párnapnyi vagy -hétnyi kikapcsolódásba, nem hagyva elegendő időt a pihenésre, ami aztán még inkább súlyosbítja majd a posztvakációs tüneteket. Éppen ezért fontos, hogy elég idő jusson alvásra, tehát nem árt hagyni 1–2 napot a nyaralás és a munkába való visszaállás között, hogy legyen idő kipihenni a nyaralás fáradalmait, és sikerüljön visszaállni a megszokott kerékvágásba.

A fotók és videók készítése, valamint az emléktárgyak begyűjtése szinten nagy segítség lehet a nyaralás utáni depresszióval való megküzdés során, mivel ahányszor elénk tárul egy fotó vagy egy tárgy, ami a nyaralásra emlékeztet, előidézheti az akkor érzett békét és boldogságot is. Ilyen célból meg lehet próbálkozni a napló írásával is, amely akár évek múlva is pontosan visszarepít az akkori kalandokhoz.

A nyaralás utáni depressziós hangulaton az is segíthet, ha tiszta lakásba tér haza az ember. Legyen szó akár egy hétvégi kiruccanásról is, mennyivel jobb érzés az, mikor fáradtan, az elfogadás küszöbén ücsörögve az ember legalább annyi örömet tapasztal a nap végén, hogy nem a piszkos edények, koszos padló és széthagyott ruhák fogadják, hanem tiszta, illatozó lakás és a pihe-puha ágy. Éppen ezért ajánlott nyaralás előtt egy alapos takarítást végezni a lakásban, hogy az „otthon melege” vidámabb hangulatra derítsen majd a hazaérkezés pillanatában.

A depressziós tünetek egyik jellegzetes kiváltó oka, hogy a nyaralás után már nincs mit várni, ezért fontos, hogy folyamatosan legyenek tervek. Törekedni kell az olyan programok szervezésére, amelyek az itthoni jó dolgokra emlékeztetnek: legyen az mozi, koncert, színház vagy csak egy laza szombat esti találkozás a barátokkal. Ha már barátok, akkor a nyaralásról hozott szuvenírekkel is fel lehet eleveníteni az emlékeket — ez is segíthet a nyaralási időszak lezárásában.
Talán furán hangzik, de a szakértők szerint egy újabb úticél kiválasztása is segíthet a megküzdésben — lehet hozzá inspiráló fotókat és ötleteket is gyűjteni.

Egy másik hatásos módszer az azonnali kicsomagolás lehet. Sokan hajlamosak arra, hogy nyaralás utáni — és nem csak — hazatérésüket követően napokig érintetlenül hagyják a csomagokat, ezzel is tagadva, hogy valami véget ért. Ennek a megelőzése érdekében érdemes minél hamarabb elkezdeni a dolgok helyre pakolását, a frissítő mosás beindítását, tudatosítva ezáltal, hogy valami lezárult.

Végül pedig az is életmentő módszer lehet, ha az ember felidézi a nyaraláson átélt kedvenc tevékenységeit, és megpróbálja az otthoni, hétköznapi életébe is beiktatni azokat. Természetesen kevés ember olyan szerencsés, hogy tengerpart melletti lakása legyen, és a reggeli kávéját a tengerben visszaverődő napfelkelte mellett fogyassza el, de ha reálisan gondolkodunk, számos tevékenységet itthon is folytatni tudunk, itthonira konvertálva a nyaralási szokásokat, és boldogabban élve meg a hétköznapokat.

Szabó Beatrix

Cookie