×
2024. 05 25.
Szombat
Orbán
24 °C
kevés felhő
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.59 RON
100HUF = 1.29 RON
Szatmárnémeti

Visszatért a szatmári színpadra a Ludas Matyi Szatmárban

2024.05.13 - 19:11
Megosztás:
Visszatért a szatmári színpadra a Ludas Matyi Szatmárban
(Fotók: Czinzel László)
Az előadásban komoly szerepet kap a szatmári néphagyomány, a helyi zene és néptánc a megyebeli néptáncosok előadásában, de szervesen beépül a történetbe a szatmári népi hiedelmek világa, és a tájegység sajátos nyelvezete is — nem véletlenül, hiszen Bessenyei Gedő István társulatigazgató-rendező egyik célja, hogy a gyermekek akik megmártóznak ennek az előadásnak a különleges világában, büszkébbek legyenek szatmári gyökereikre, bárhová is kerüljenek a világban.

Az elsősorban iskolás bérleteseknek szánt előadással bővült a Harag György Társulat repertoárja: a Ludas Matyi Szatmárban című produkciót mutatta be a társulat, amelynek egy változatát a 2013/2014-es évadban már nagy sikerrel játszották.
A Bessenyei István rendezői és Csibi Katalin térkoncepciója alapján készült előadás viszont újjászületett: Bessenyei Gedő István rendezésében és dramaturgiai munkájának köszönhetően megújult formában láthatja a közönség a közkedvelt produkciót, amelynek fontos része a szatmári magyar népművészet, népdal és néptánc, az előadás létrejöttében pedig – ehhez mérten – nagy szerepe van a Szamoshát Néptáncegyüttesnek, az Avasújvárosi Bokréta Néptáncegyüttesnek, a pusztadaróci Pünkösdi Rózsák Néptáncegyüttesnek, valamint a Röpike Néptánccsoportnak, amelyeknek tagjai közül Kispál Nándor, az előadás koreográfusa válogatott ki tíz kiváló táncost.

hirek/2024/05-majus/ludas-matyi/11.jpg
„Fontos előadás született, amellyel elsősorban a jövő nézői generációit szeretnénk formálni, a fiatalokat megszólítani. Mindazonáltal az előadás továbbra is 7-től 97 évig ajánlott mindenkinek, akit megérint az igazságkereső hős története, illetve fontos számára szatmári magyar néphagyományok világa és a népi kultúra gazdag öröksége. Szerencsés helyzet, de fontos felelősséget is ró ránk az a körülmény, hogy a diákközönség értelemszerűen kicserélődik nyolcévente, új generációk jelennek meg az iskolapadokban. Már a mostani előadás tíz évvel ezelőtti előképének is az volt az egyik legfontosabb erénye, hogy e mindenki által ismert és közkedvelt történet mentén a gyerekek bőre alá csempészi be a szatmári dallamokat, a táncot, a népi kultúra szeretetét. Jó látni, ahogy a gyerekeknek szó szerint is tátva marad a szájuk, amikor a táncosokat nézik, az előadást megelőző közös ráhangolódás során – amikor a színház előcsarnokát és még az utcát is betölti a szatmári népzene és néptánc varázsa. Édesapámnak nagyon fontos volt, hogy ez az örök érvényű, az igazságkeresésről, az igazságérzetről és emberségről szóló történet mindig az adott tájegység népi kultúrájába ágyazottan szólaljon meg, ezért olyan átiratot készített, amely mélyen beágyazza a történetet a népi kultúrába.” – ismertette az átirat és az előadás koncepcióját Bessenyei Gedő István társulatigazgató, az előadás rendezője.
hirek/2024/05-majus/ludas-matyi/9.JPG
A Bessenyei István által készített átiratnak egyébként ez a negyedik színpadi megvalósítása: az ősváltozat Csíkszeredában, a Csíki Játékszín első évadában került bemutatásra (akkor Ludas Matyit a ma már szatmári színészként híressé vált Nagy Csongor játszotta, az előadás Döbrögije pedig Hunyadi László volt, akinek a nevét viseli a csíkszeredai színház stúdiója). Az al- és felcsíki, illetve gyimesi népi kultúrába, népzenébe ágyazott előadás érdekessége volt, hogy a később világhírűvé vált gyimesi prímás, Zerkula János és zenekara kísérte, élőben. 
hirek/2024/05-majus/ludas-matyi/5.JPG
Az előadás szatmári változatát a 2013/14-es évadban mutatták be, a szatmári népi kultúrába ágyazottan, de azóta elkészült a jász és kun népi kultúrába ágyazott változata is Szolnokon, a Szigligeti Színház előadásában. Az utóbbi változatot a szatmári előadás Döbrögijét játszó Nagy Orbán rendezte, Bessenyei Gedő István segítségével, az eredeti koncepció alapján.
hirek/2024/05-majus/ludas-matyi/7.JPG

„Tíz év után megérett rá az idő, hogy Szatmáron is újra elővegyük a produkciót, hiszen ez az előadásunk volt az elmúlt évtizedünk egyik legsikeresebb, minden generációt megszólító produkciója, amely ráadásul a nemzeti és lokális identitás erősítését, saját népi kultúránk megszerettetését is szolgálja, miközben egy több mint két évszázados remekmű történetét hozza közelebb a mai generációkhoz. Az külön öröm, hogy választott előadásként felnőtt nézők százai is kíváncsiak voltak a közismert történet színpadi változatára.” – mondja az előadás rendezője, aki szerint a szatmári népi kultúra megismertetése, megszerettetése identitásképző erőt is képvisel. „Édesapám ízig-vérig tövisháti ember volt, akinek egész életében fontos volt, hogy honnan is jött. Szomorúsággal töltötte el, hogy a partiumi magyar közösségek számára mintha kevésbé lett volna fontos a lokális identitás, a saját hagyományaik, népi kultúrájuk felvállalása, mint ahogyan azt például a Székelyföldön tapasztalta. Ezért akart létrehozni egy szatmári változatot is.
hirek/2024/05-majus/ludas-matyi/10.JPG
Szerencsére azóta sok minden változott, érezhetően: tíz évvel ezelőtt még a táncosok összeválogatása is problémát okozott, ma már négy tánccsoport tagjai közül lehetett válogatni, és szerencsére színházi munkához szokott néptáncoktató vezetésével tehettük ezt meg. És nem csak a zene és a tánc, de például a viseletek tekintetében is autentikusabb előadás születhetett, jóval kevesebb kompromisszummal. Az egyetlen, ami még így is fájó hiányosság, hogy továbbra sem sikerült egy olyan profi népi zenekart szerződtetni a produkcióhoz, amilyen a csíkszeredai változatot kísérte annak idején. De látszanak a törekvések ennek megoldására is – ez pedig öröm és boldogság: azt látom, hogy egy új generáció kezdi felfedezni dédszülei gazdag örökségét, amit a nagyszülők és szülők korosztálya meglehetősen hálátlanul hagyott feledésbe merülni. Ha ehhez a hatalmas feladathoz, amit ma már civil szervezetek, táborok, néptáncegyüttesek sokasága mellett a szerencsére a helyi közéleti vezetők is felkarolni látszanak, a Harag György Társulat is hozzá tud járulni a maga eszközeivel, annak csak örülni lehet. Meggyőződésem, hogy azok a gyerekek, akik megmártóznak ennek az előadásnak a különleges világában, nyitottabbak és érzékenyebbek lesznek a továbbiakban a szatmári hagyományok, táncok, népdalok, népballadák világára – és ezáltal büszkébbek lesznek szatmári gyökereikre, bárhová is kerüljenek a világban. Az előadás csíkszeredai, szatmári és szolnoki sikere egyaránt azt igazolja, hogy a gyerekek szinte ösztönösen fogékonyak a saját tájegységük sokszor már elfelejtett népi kultúrájára és változatlanul közel érzik magukhoz az igazságkereső népi hős, Ludas Matyi történetét.”  
hirek/2024/05-majus/ludas-matyi/4.JPG

Fazekas Mihály 1804-ben írt Ludas Matyija minden elemében az autentikus népmeséken alapul, mesés fordulatai és nyelvezete révén szorosan igazodik e népművészeti műfajhoz. A történet középpontjában az eszes parasztlegény, Matyi áll. A furfangos, becsületes, ám kissé öntörvényű népmesei hőssel szinte az első találkozáskor könnyű azonosulni, miközben a kezdetben „lusta” legény felnőtté, férfivá érését is nyomon követhetjük, az igazságtalanság elleni jogos lázadásának szurkolva.
hirek/2024/05-majus/ludas-matyi/13.jpg
Fazekas alkotása alapján Móricz Zsigmond realista színpadi művet írt, és az eredeti történet szereplőinek sorát a női főhős, Éva és Kobak alakjával bővítette ki. Mivel Móricz a falu embereinek és vásári sokadalmainak a részletes rajzával kissé eltávolítja a történetet a mese világától, a mű megjelenésekor éles bírálatot kapott. A kritikák ellenére Móricz szerette volna színpadon látni művét, ezért többször is átdolgozta, finomította azt. A klasszikus történetből Bessenyei István színész-rendező sajátos szövegkönyvet dolgozott ki, amelynek felhasználásával izgalmas és tartalmas előadást állított színpadra. A rendező megszűrte Móricz burjánzó szövegét, és elsősorban a mesei elemekre és játékosságra összpontosított, amelyet népzenei kísérettel tár a nézők elé.
A Ludas Matyi-történetet egy hirtelen kirobbanó konfliktus idézi fel, amelyben testet ölt a jó és rossz erőit képviselő Ludas Matyi és Döbrögi alakja. A konfliktus körül kialakuló forgatagban a bábu Döbrögivé változik, a falu népe pedig eljátssza (megéli) a klasszikus történetet, melyben az egyszerű népi hős háromszor bünteti meg a hatalmaskodó földesurat. Végül a jó és rossz erői megbékélnek, a megszemélyesített gonosz pedig visszaminősül holt anyaggá, egyszerű bábuvá.
Az előadásban komoly szerepet kap a szatmári néphagyomány, a helyi zene és néptánc, de szervesen beépül a történetbe a szatmári népi hiedelmek világa, és a tájegység sajátos nyelvezete is. Kerettörténetét egy széles körben ismert népi hagyomány, a bábuégetés adja. Egy falusi közösségben indul az előadás cselekménye, ahol a gonoszt megtestesítő bábut hordozzák körül, hogy a farsangi szokásoknak megfelelően szimbolikusan megsemmisítsék azt.
hirek/2024/05-majus/ludas-matyi/3.JPG

„A történet örök érvényű. Ugyanakkor a mi felelősségünk, hogy melyik részét domborítjuk ki inkább: ha nem vigyázunk ugyanis, a bosszúállás motívuma erősebbé tud válni az igazságkeresésénél. Már a negyedszázaddal ezelőtt készült ősváltozat esetében fontos volt, hogy Matyi jellemrajzában ne a bosszúállás, hanem az igazságszeretet, sőt, az irgalmasság is fontos tényezővé váljon. Matyi csak akkor lehet erkölcsileg felsőbbrendű Döbröginél, ha ő maga nem válik egy percre sem szadistává. Azért adja vissza a verést, hogy megtanítsa a romlott földesurat arra, hogy milyen eszközökkel él nap mint nap a saját népével szemben – és azok mennyire megalázóak és fájdalmasak tudnak lenni. Az előadás végén pedig irgalmat mutat. Ráadásul, más népmesei hősökkel ellentétben, Matyi nem akarja a földesúr „fele birodalmát”, de még a leányát sem. Sem a vagyon-, sem a hatalomszerzés nem motiválja, csupán az igazságérzete és a legszebb emberi érzés: a szerelem. Fontos, hogy az eredeti történet meghamisítása nélkül, azt pusztán autentikus, népmesei elemekkel és történetszálakkal gazdagítva, de a kegyetlenség minden formáját háttérbe szorítva mutassuk meg az igazságszeretet történetét, anélkül, hogy puszta bosszúállás-történetté silányítanánk. Ezáltal a mi hősünk története nem a visszavágni akaró háborúság, hanem a keresztényi irgalmasságra is képes igazságszeretet példázatává tud emelkedni, amelyben Matyi egyetlen pillanatra sem válhat ugyanolyanná, mint Döbrögi volt vele szemben. A legfontosabb pedig, hogy a népmesei „gonoszban” is meglássuk a megjavítható embert, aki a maga keserves tanulságai után igenis képessé válhat igazságosabb, jobb emberként uralkodni tovább. Elégetni pedig sohasem az embert kell, csakis a benne rejlő rosszat. Mert mindig létezik lehetőség a megtisztulásra – ahogy azt a népi kultúránk bölcsessége mélyen hordozza és tanítja.” – összegezte az előadást létrehozó alkotói szándékot a társulatigazgató. 
hirek/2024/05-majus/ludas-matyi/1.JPG

Szereplők: Erdei Máté, Nagy Orbán, Sosovicza Anna, Kovács Nikolett, Gaál Gyula, Péter Attila Zsolt, Poszet Nándor, Moldován Blanka, Gál Ágnes, Orbán Zsolt, Kovács Éva, Keresztes Ágnes és Budizsa Evelyn. Táncosok: Antal Rajmond, Berecki Krisztián József, Éles Vivien, Jakab Viktória Beatrix, Kengye Ádám, Kispál Nándor, Krisztián Szintia, Lőrincz Csilla, Medgyesi Mátyás és Nagy Vivien.
A rendező munkatársaként közreműködött Nagy Orbán, az előadás koreográfusa Kispál Nándor, díszlet és jelmeztervezője Szabó Anna volt. Az előadásban látható bábot Baráth Csaba tervezte, a produkció zenei munkatársa és korrepetitora Bakk-Dávid László volt. Koreográfiai tanácsadóként Szabó Franciska, ügyelőként Szabó Ritta, súgóként Simionaș Varga Anna segítette a produkció létrejöttét.

Hírszerkesztő 

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON! 

hirek/2024/05-majus/ludas-matyi/8.JPG