×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
12 °C
erős felhőzet
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Szatmárnémeti

Visszafogott ünnepség Szatmárnémetiben

2021.05.09 - 20:29
Megosztás:
Visszafogott ünnepség Szatmárnémetiben
Többféle megnevezése is van május 9-nek, s ha kronológiai sorrendben nézzük, akkor elsőként a győzelem, valamint a béke napját említhetjük, hiszen 1945. május 9-én, éjfél után néhány perccel írták alá a hitleri Németország hadserege, a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, s ezzel az európai hadszíntéren véget ért a második világháború.

 Aztán öt évvel később, 1950. május 9-én Párizsban Robert Schuman francia külügyminiszter olyan új politikai és gazdasági együttműködést vázolt fel Európa számára, amely lehetetlenné teszi a háborút a kontinens országai között — Schuman új európai intézmény felállítását szorgalmazta abból a célból, hogy az összefogja és irányítsa a kontinens országainak szén- és acéltermelését.

Az intézményt létrehozó szerződést egy évvel később írták alá, és a mai Európai Unió kialakulását a Schuman-javaslattól számítjuk, így május 9-e Európa napja is — a járványhelyzet miatt azonban idén elmaradtak vagy online térbe költöztek át az ilyenkor szokásos ünnepségek, rendezvények, mint ahogy az Európa jövőjéről szóló konferencia is.

Szatmárnémetiben is elmaradt a hagyományos és látványos katonai parádé, a Román Katona szobrának talapzatánál rövid, visszafogott ceremónia keretében helyezték el a kegyelet koszorúit.

A győzelem napja és az Európai Unió ünnepe

A második világháború befejezésének és az Európai Unió „megszületésének” napja is május 9-e — s talán újjászületésének is, hiszen tegnap kezdődött el hivatalosan az az egy éven át tartó nagyszabású konferenciasorozat, amely az Európai Unió jövőjéről szól.

Modern kori történelmünk kiemelkedően fontos dátuma május 9.: hetvenhat éve, 1945. május 8-án a III. Birodalom kapitulált, a német hadsereg, a Wehrmacht feltétel nélkül letette a fegyvert, Keitel marsall éjfél után pár perccel aláírta Németország feltétel nélküli fegyverletételét, a szovjet hadsereg pedig május 9-én elérte Prágát — ezzel az európai hadszíntéren a milliókat földönfutóvá tevő, országokat és városokat leromboló, közel 60 millió embert elpusztító, több mint öt éven át tartó második világháború, a „nagy világégés” véget ért. A megnevezés sajnos nem túlhás, hiszen az amerikai, brit, francia és orosz koalíció teljes győzelmével végződő második világháború volt az első, a Föld teljes egészére kiterjedő fegyveres konfliktus, amelyben 61 állam (az akkori emberiség 80 százaléka) vett részt, 40 ország területén és az összes óceánon folytak harcok, 110 millió katona állt fegyverben. Utóhatásai pedig 76 (vagy ha kitörésétől, Lengyelország lerohanásától számítjuk, 82) év távlatából is érzékelhetők — egyrészt Németország mind a mai napig viseli a nemzetszocialista párt tetteinek terhét, másrészt épp egy hasonló nagyságú világ- vagy Európa-égést elkerülendő jött létre az a bizonyos Európai Szén- és Acélközösség.

hirek/2021/majus/10/majus9.jpg
Fotó: MTI/EPA

Európa napja, a béke napja

Öt évvel később, 1950. május 9-én Párizsban Robert Schuman francia külügyminiszter olyan új politikai és gazdasági együttműködést vázolt fel Európa számára, amely lehetetlenné teszi a háborút a kontinens országai között — Schuman új európai intézmény felállítását szorgalmazta abból a célból, hogy az összefogja és irányítsa a kontinens országainak szén- és acéltermelését, s ezáltal a történelmi riválisok, azaz Franciaország és Németország közötti háború „nem csak elképzelhetetlen, hanem gyakorlatilag is kivitelezhetetlen lenne”.

„A világbékét csak úgy lehet megőrizni, ha az azt fenyegető veszélyekkel arányban álló kreatív erőfeszítéseket teszünk. Az, amivel egy jól szervezett és életteli Európa hozzá tud járulni a civilizációhoz, elengedhetetlenül szükséges a békés kapcsolatok fenntartásához. Franciaország, amely több mint húsz éve magára vállalja az egyesült Európa bajnokának szerepét, mindig is a béke szolgálatát tekintette legfőbb céljának. Európa egyesülése nem valósult meg, és beköszöntött a háború időszaka. Európát nem lehet egy csapásra felépíteni, sem pusztán valamely közös szerkezet kialakításával integrálni. Konkrét megvalósításokra, de mindenekelőtt a tényleges szolidaritás megteremtésére van szükség. Az európai nemzetek összefogásához szükség van arra, hogy Franciaország és Németország között megszűnjön az évszázados ellentét” — e gondolatokkal tárta tervét a világ elé Schumann, azt javasolva, hogy az alapító tagállamok (azaz Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg) szén- és acéltermelésüket rendeljék egy közös főhatóság, az Európai Szén- és Acélközösség alá. Az ESZAK volt az első nemzetek feletti európai intézmény, amely ma az Európai Unió néven ismert.

„Egyesülve a sokféleségben”

Az eredeti hat tagállam tovább mélyítette gazdasági kapcsolatait, és 1957-ben aláírták a római szerződést, amelynek értelmében 1958-tól megalakult az Európai Gazdasági Közösség. A hat alapító államhoz később további hat ország csatlakozott, az első bővítésre 1973-ban került sor, az Egyesült Királyság, Írország és Dánia társulásával, 1981-ben Görögország, 1986-ban pedig Spanyolország és Portugália csatlakozott, majd a német újraegyesítés után a korábbi Kelet-Németország területe is a szervezet része lett.

Az tagállamok 1992. február 7-én aláírták a maastrichti szerződést, hivatalos nevén a Szerződést az Európai Unióról, és 1993-tól megalakult az Európai Unió, amely kereskedelmi, utazási és szállítmányozási szabadságot adott a tagállamoknak, és elvezetett a közös valuta bevezetéséig.

Az Európai Közösségek állam- és kormányfői 1985-ös milánói találkozójukon nevezték ki május 9-ét Európa napjának, s lefektették, hogy ez a nap nem csak az alapító országok állampolgáraihoz szól, hanem az összes tagállamhoz. Ugyancsak 1985-ben hozták létre a Schengeni Egyezmények (I–II) rendszerét a Benelux államok, Franciaország és Németország — egy luxemburgi kisvárosban, Schengenben, azzal a céllal, hogy szélesedő politikai együttműködésükkel elősegítésék a belső határok minél hamarabb történő ledöntését. Ennek megvalósítására hozták létre 1990-ben magát az egyezményt, amelyhez később több ország is csatlakozott, mára már egyre inkább kiszélesedett, és jelenleg magában foglalja az EU-tagállamok többségét (Romániát sajnos még mindig nem, annak ellenére, hogy hosszú évekkel ezelőtt teljesítette már a csatlakozási feltételeket). Ennek a luxemburgi kisvárosnak a nevével ellátott rendszernek az alapját egy számítógépes adatbázis képezi, amely rengeteg adatot és információt tartalmaz és tesz hozzáférhetővé a tagok számára, többek között az adatbázisban megtalálhatók a körözött bűnözők nyilvántartásai, a lopott gépkocsik, a vízumköteles államok és az összes olyan lényeges adat, ami segít megelőzni azt, hogy illetéktelen személyek beléphessenek az Unió területére, mindemellett pedig segítséget nyújt a rendvédelmi szerveknek abban, hogy minél hatékonyabban végezzék a munkájukat. A belső piac hatékonyabb lett a schengeni egyezmény 1995-ös hatálybalépésével, mert egyszerűbbé, gyorsabbá vált az utazás és a fuvarozás az EU majdnem teljes területén és több szervezeten kívüli országban is.

A schengeni övezethez tartozó országok polgárai — járványhelyzeten kívül — a belső határokon ellenőrzés nélkül közlekedhetnek (csak a légi közlekedésben maradt meg az utasok biztonsági ellenőrzése), de fokozottan ellenőrzik a külső határok határátkelőhelyeit. Fennállásának több mint fél évszázada alatt az EU rendkívüli sikereket ért el: biztosította, hogy tagországai békében éljenek, két nemzedékkel azelőtt még elképzelhetetlen mértékben emelte az életszínvonalat, határok nélküli egységes piacot és közös valutát teremtett, világméretekben is jelentős gazdasági hatalommá vált — az EU-nak az utóbbi években ugyanakkor jelentős pénzügyi, gazdasági és szociális kihívásokkal kell szembenéznie, a menekültválsággal, több mint egy éve pedig a koronavírus-járvánnyal.

Az Európai Unió 2012-ben megkapta a Nobel-békedíjat, mert az indoklás szerint hat évtizeden keresztül meghatározó szerepet játszott Európa békés fejlődésében, „a demokrácia és az emberi jogok elterjesztésében”, és 1989 után hozzájárult a kelet-európai államok stabilizálásához.

Magyarország kilenc másik ország társaságában 2004. május 1-jén lett tagja az Uniónak, amely Bulgária és Románia 2007-es, valamint Horvátország 2013-as csatlakozásával 28 tagúra bővült — az Európai Unió reformszerződését 2007-ben Lisszabonban írták alá, a két évvel később hatályba lépett dokumentum a mélyebb uniós együttműködéshez és további bővítéshez egyaránt szükségesnek ítélt intézményi változtatásokat irányozza elő a számos elemében még hat országra szabott eredeti rendszeren. És a Lisszaboni Szerződés mondta ki először, hogy a tagállamok kiléphetnek az Unióból. Ilyenre az EU történetében először tavaly került sor — az Egyesült Királyság 47 évnyi és egy hónapnyi tagság után 2020. január 31-én éjfélkor kilépett az EU-ból.

Európa napja — az európai himnusszal, zászlóval és a közös valutával együtt — az integráció legfontosabb jelképei közé tartozik, a 2000 óta használatos EU-jelmondattal: „Egyesülve a sokféleségben.” Az ünnep alkalmából szervezett hagyományos rendezvények idén a koronavírus-járvány miatt elmaradnak, illetve online térben zajlottak — mint ahogy online kezdődött el tegnap az a nagyszabású, Európa jövőjéről szóló, s egy éven át tartó konferenciasorozat is, amelyhez a https://futureu.europa.eu platformra kattintva bárki hozzászólhat, elmondhatja véleményét, illetve azt, milyen Európában szeretne élni.

Szabó Kinga Mária

 

Utcai varieté tette színesebbé a parkavató ünnepséget
Hangulatos és változatos ünnepséget szervezett a városvezetés a szatmárnémeti régi központi park elkészülte alkalmából, szerda délutántól birtokukba vehették a polgári főteret a város lakói.
Kész a régi főtér. Premier előtti parkbejárás.
Befejezték a munkát a szatmárnémeti régi főtéren, szerda reggel már elkezdték leszerelni a munkatelep-kerítést, tíztől a sajtó járhatta be a szerda öt órai ünnepélyes átadás előtt a vadonatúj régi főteret.
Kész a park, szerdán átadják!
Másfél évnyi munka után elkészült a kivitelező a szatmárnémeti régi főtér felújításával, szerdán lesz a hivatalos átadó, a polgármester mindenkit invitál a nagy eseményre.