Vígh István tárlata az Iparosotthonban

Szőcs Péter, az Identitas Alapítvány elnöke elmondta, hogy Vígh István most lett volna 85 éves, ebből az alkalomból kezdték el a kiállítás szervezését, de sajnos a művész elhunyt, így most csak a műveivel lehet találkozni. A jelenlegi kiállítás anyagának nagy része a Halmi Község Polgármesteri Hivatala tulajdonában lévő állandó Vígh István-kiállításról érkezett, ugyanis a művész jelentős számú anyagot adományozott szülőfalujának. A szervezők igyekeztek úgy válogatni a munkák közül, hogy a tárlatlátogatók számára érezhető legyen az útkeresés, a megoldások megtalálása, és nyilván a helyhez kötött munkákat állították ki.

Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere a tárlatnyitón elmondta, hogy azért kedveli Vígh István alkotásait, mert megjelenik rajtuk Halmi és környéke, Szatmárnémeti egyes részei, valamint szimbolikus értékeink (Tűzoltótorony, Kálvária-templom stb.).

Vígh István életútját Fetykó Erika muzeológus ismertette. A művész 1936. augusztus 13-án született Halmiban. Szülei iparosok voltak a három határ által közrezárt, fejlett mezővárosban. A négy elemi osztályt Halmi római katolikus iskolájában végezte, majd 1946 és 1948 között a szatmárnémeti Állami Magyar Fiúlíceumba járt, az 1948-as tanügyi reform után pedig ismét Halmiban folytatta tanulmányait. 1949 és 1951 között a szatmárnémeti Tanítóképzőben tanult. Két évet töltött a nagybányai Képzőművészeti Középiskolában, ahol tanulmányai mellett a város filmszínházának hatalmas plakátjait is készítette. 1954-ben a marosvásárhelyi zenei, képzőművészeti középiskolában érettségizett. Kitűnő eredményeivel azonnal felvételt nyert a bukaresti egyetemre. 1954 és 1960 között a Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Egyetem hatéves képzése meghatározó időszak volt Vígh István munkásságában. Monumentális festészet szakra vették fel, és az akkori képzőművészeti élet kiemelkedő és meghatározó személyiségei tanították, köztük Gheorghe Labin, George Baron de Löwendal és Gheorghe Popescu. A monumentális festészeti diploma mellett a rajztanári képesítést is megszerezte. Egyetemi tanulmányait kitüntetéssel fejezte be, és pályáját Suceaván, a bukovinai kolostorok földjén kezdte. Először a Népművészeti Iskolában festészetet tanított, majd 1961 és 1966 között képzőművészeti és népművészeti szakreferensként a tartományi népalkotási házban dolgozott. 1969-ben a francia kulturális miniszter egyik munkatársának meghívására Párizsba utazott. Az egy hónapra szóló meghívásból közel egyéves kint tartózkodás lett. A Hotel Morrisban találkozott Salvador Dalival, és maradandó élményt jelentett számára a művésszel való eszmecsere. Hazatérve Bukarestbe költözött, a Romániai Műemlékvédő Intézet freskórestaurátora lett. A sokoldalú művész belekóstolt a színházi életbe is. 1973 és 1975 között a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház díszlet- és jelmeztervezőjeként több darab díszletét, jelmezét, plakátját, műsorfüzetét tervezte meg. A színház igazgatójával, Dukász Anna érdemes művésszel járt először az Egyesült Államokban 1974 tavaszán. New Yorktól Miamiig a keleti part tíz városában volt kiállítása. 1975. július 13-án ismét elindult a művész Amerikába. Útközben tíz hónapot töltött Németországban, ahol házasságot kötött Dukász Annával. 1976 májusában New Yorkban telepedett le. Érdekes, változatos 20 év következett a művész életében. A magyarországi és a romániai rendszerváltás után minden évben hosszú hónapokat töltött a két ország művészei által szervezett alkotótáborokban: Szárhegyen, Nagymihályban, Hajdúböszörményben, Kámjánkán, Hortobágyon, Bártfán, Pöstyénben, Makón, Gallspachban. 2006-ban állandó kiállítása nyílt Halmiban, több száz munkája és életének dokumentációs anyaga a polgármesteri hivatal új szárnyának négy termében került kiállításra. Ugyanekkor Halmi díszpolgárává avatták.

Veres István lapszerkesztő személyes ismerőse volt Vígh Istvánnak, a kiállításmegnyitón néhány személyes történetet mesélt el, érzékeltetve a művész egyéniségét, alkotói stílusát és módszereit.

Vígh István tárlata szeptember végéig látogatható.

Elek György