Véget ért egy fejezet

Véget ért egy fejezet — így vélekedik a Dr. Vasile Lucaciu Gimnázium IV. C osztály szülői és osztályközössége és tanító nénijük, Kováts Éva. Négy éve, hogy ezek a gyerekek remegve, anya kezét elengedni nem akarva léptek be az iskola kapuján. Találkoztak a Tancival, aki anyai szeretettel fogadta őket. Ki hamarabb, ki később, de mindannyian beilleszkedtek az osztályközösségbe. Aztán jöttek a megpróbáltatások... Ki nehezebben, ki könnyebben vette az akadályokat. Meséztünk, verseltünk, olvastunk, matekeztünk jókat, de a kirándulások, és a családos hétvégék sem maradtak el. Természetesen nem mindenki kapcsolódott be ezekbe a programokba, de aki igen, az nagyon jól érezte magát mindig.E programok létrejöttében sokszor segített a Hildegárda-templom plébánosa és dolgozói. Ezúton is köszönet nekik. Aztán el is szállt e röpke 4 év. Nemsokára kicsengetnek, és ezek a gyerekek szorongással búcsúznak társaiktól és a Tancitól is. E búcsúzást, illetve hogy az elmúlt négy évet felejthetetlenné tegyék, a Tanci udvarába egy fenyőfát ültettek a szüleikkel, ezzel kifejezve köszönetüket mindenért, és megígérték — miután elénekelték a fa körül az Összetartozunk című éneket —, hogy 4 év múlva szintén eljönnek megnézni, mennyit nőtt a fa, és ők mivé lettek.

A Dr. Vasile Lucaciu Gimnázium szülői és osztályközössége