×
2022. 05 19.
Csütörtök
Ivó, Milán
5 °C
Derült
1EUR = 4.95 RON
1USD = 4.70 RON
100HUF = 1.29 RON
Vidék

Várhatóan jó ára lesz idén a repcének

2022.05.13 - 18:00
Megosztás:
Várhatóan jó ára lesz idén a repcének
Sárga aranyba borult a májusi látóhatár (Fotó: A szerző felvétele)
Az utak mellett autózva sokaknak feltűnhet, hogy szinte véget nem érő, sárga tenger borítja a mezőgazdasági területeket. Vidékünkön nagy népszerűségnek örvend a repce termesztése, a learatott magból préselt olajnak többféle felhasználási módja is ismert.

Nagykároly legrégebbi mezőgazdasági társulása jelenleg közel 2100 hektáron gazdálkodik. „Ebből az idei mezőgazdasági idényben majdnem 400 hektáron virágzik a repce” — mesélte lapunknak Szabó András, a szövetkezet főmérnöke. A szakember arról is beszélt, hogy a repce többek között azért is a mezőgazdászok kedvence, mert nagyon jó elővetemény a búza számára. Korán vetik és korán aratják, így ideális a vetésforgóban szereplő többi kultúrnövény számára. Hamar felszabadítja a területet, és nem kell sokáig várni a talajelőkészítési munkálatokra. Emellett az utóbbi években a négy alapkultúrnövény közül ez volt a legrentábilisabb, a búza, a kukorica és a szója mellett ezt termesztik a leggyakrabban.

„Bár az utóbbi időszak drágulásai miatt a termesztési költségei megugrottak, egyre többe kerül a jó minőség és megfelelő mennyiség elérése, de még mindig kedvelt haszonnövény” — tette hozzá a mezőgazdász, aki szerint több kártevő és fajspecifikus betegség ellen kell megóvni a repcevetést. Szabó úgy gondolja, azt, hogy mennyire éri meg repcét termeszteni, mindig az adott év terméshozama és az eladási ár határozza meg. Ezek azok a mutatók, amelyek alapján ki lehet értékelni az adott évi termést. A tapasztalatok szerint átlagosan 3500–4000 kilós hektáronkénti hozammal lehet számolni, de ez nagyban függ a termőföld minőségétől, az adott év időjárási viszonyaitól is. „Idén szépnek ígérkezik a termés, bár még nem lehet tudni, milyen időjárás jön rá az aratási szezonig. Becslések alapján olyan 3,5 tonnánál valamivel nagyobb hozamra számítunk, de az biztos, hogy nem tudjuk teljesíteni idén az eddigi rekordunkat, amely a hektáronkénti 4,8 tonnánál valamivel nagyobb termés volt” — mondja a szakmérnök.

4 lej feletti felvásárlási ár várható

A „sárga arany” termesztéséhez egyébként nem kell különösebb technológiát alkalmazni, a kalászos kultúrnövények esetében jól bevált módszerek itt is elérik a kívánt hatást. Szabó felhívta a figyelmet, hogy nem elég idejében elvetni a magvakat és várni a csodálatos terméshozamot, ugyanis a növény egész élettartama alatt megkívánja a megfelelő odafigyelést. Nagyon fontos, hogy már a vetésnél résen legyünk, hiszen a kártevők képesek akár napok alatt felélni a teljes veteményt. Érdemes már augusztus végén a földbe kerülniük a repcemagvaknak, még akkor is, ha a nyári hőségben nem megfelelő a talaj nedvességtartama, ugyanis a vetés a földben megvárja a szeptemberi, csapadékosabb időjárást, és akkor kezd majd csírázni. Közben azonban a kártevők megtalálják a vetést, és megkóstolják azt, ha nem védjük megfelelően. Amennyiben a növényünk a tél beállta előtt kellőképpen megerősödik, és a gyökérnyak eléri a ceruzavastagságot, akkor gond nélkül kitelel, így biztosítva a megfelelő hozamot. Ugyan az utóbbi években nem voltak különösebben nagy hidegek, és még valamennyi hó is volt a téli napokon, azért fontos a megfelelő állapot elérése. Emellett a növény megfelelő fejlődéséhez elengedhetetlen a folyamatos tápanyag-biztosítás, így biztosíthatók a kívánt élettani sajátosságok.

A világjárvány és a háborús helyzet fokozódása a mezőgazdaságot is kényelmetlenül érintette. Az inputanyagok esetenként háromszor vagy négyszer többe kerülnek, mint a korábbi években, nem beszélve a talaj megmunkálásához elengedhetetlen üzemanyagok árának drasztikus megugrásáról. Ennek ellenére a repce idei kilónkénti felvásárlási ára a jelenlegi tőzsdei mutatók alapján 4 lej fölött várható, de a világpiaci helyzet miatt az árazás nagyon hektikus. 

Egész évben van szójaolaj

„Tavaly ez mintegy fele volt az idei árnak, akkor 2,5–2,7 lej között mozgott a repce kilója” — tudatta lapunkkal Pósz Ferenc, a nagykárolyi olajgyár mezőgazdasági-kereskedelmi igazgatója. A város egyik legrégebbi, ma is aktívan működő üzeme évente 40 000 tonna szóját dolgoz fel. A főszezon az időjárási viszonyok függvényében július-augusztus körül van, akkor aratják le a legtöbben a termést. A feldolgozás szempontjából akkor a legoptimálisabb a szójamag, ha a nedvességtartalma 9, a benne lévő idegen anyag aránya pedig 2 százalékos. Persze az efölött lévő értékek is elfogadhatók a gyártás számára, ám az elvégzett laborvizsgálatok után az értéktelen részt levonják a beszállítók kifizetésekor. A főszezonban a nagykárolyi gyár két váltásban veszi át a beérkező repceszállítmányokat, ugyanakkor Erdődön és Szatmárnémetiben (a régi silónál, a Magnoliei utcában) is vesznek át árut, illetve a régióban összesen tizennégy átvevőpontot működtetnek. „Akinek nagyobb mennyisége terem, és nincs mivel elszállítania, ahhoz kérésre elmegyünk saját teherautóinkkal. Az átvett árut azonnal fizetjük, nem kell várni az ellenértékére, ugyanis elkülönítettük a szükséges pénzügyi tartalékot” — fogalmazott a gyár munkatársa.

A gazdák egy része már az év elején leszerződi a gyárral a repcetermesztést, amiért cserébe az üzem inputanyagokat, növényvédő szereket és üzemanyagot biztosít a számukra. Ezek ellenértékét a vetéskor is ki lehet fizetni, vagy beszállításkor levonhatják a termény értékéből. Az utóbbi években kevesebben éltek ezzel a lehetőséggel, inkább kivártak, és önerőből termesztették a repcét, abban bízva, ahogy betakarításkor jobb árat kapnak majd a magvakért. A gyár Szatmártól Kolozsig és Marosig, illetve Arad és Temes megyéig mindenhonnan szerez be magvakat. Az alapanyagot a napraforgómag mellett, ütemezve dolgozzák fel, így egész évben van szójaolajuk. Amint nagyobb mennyiség összegyűl, tartálykocsikkal szállítják el. Vannak saját autóik, és bérfuvarozókkal is dolgoznak. 1400–1500 tonnányit szoktak felgyűjteni szállítás előtt.

Egy kg repcemagból 0,44 liter olajat préselnek

Országos szinten egyébiránt a statisztikai adatok alapján 420–430 ezer hektárnyi repce terem évente, Szatmár megyében 15–16 ezer. A repceolaj fő felhasználási területe az úgynevezett biodízel számára készült alapanyag, amelynek az EU direktívái szerin kötelezően be kell kerülnie a gázolajba. Továbbá Német- és Lengyelországban egyre inkább találunk a boltok polcain háztartási felhasználásra finomított repceolajat. Ezt a felhasználási módot indokolja az is, hogy Ukrajna lévén Európa egyik legnagyobb napraforgómag-beszállítója, idén és jövőre sokkal inkább alternatív megoldásokat kell keresni a kieső mennyiség pótlására.

A kinyert olaj esetében elmondható, hogy egy kilogrammnyi, jó minőségű repcemagból 0,40–0,44 liter olajat préselnek, és 4–5,5% közötti dara kerül ki, amely pogácsává alakítva az állatok takarmányozásában játszik fontos szerepet.
Érdemes tudni, hogy a növényi olajok (trigliceridek) észterezésével előállított dízelmotorhajtó anyagot első generációs biodízelnek nevezik. A biodízelek köznapi elnevezése utal arra, hogy milyen eredetű természetes olajból készültek. A repceolajból metanol felhasználásával, észterezési folyamattal gyártott motorhajtó anyag neve repcemetilészter, rövidítése RME. Az RME-biodízel a nem kielégítő tárolási stabilitása és több, további kedvezőtlen tulajdonsága miatt elsősorban keverőkomponensként használatos a kőolajból nyert dízelgázolajhoz. A hidrogénezett növényi olaj korlátozások nélkül használható korszerű dízelmotorok működtetéséhez, de hátrányként meg kell említeni a gyártóberendezés magas beruházási igényét.

Végh Balázs

A kultúra összeköt — lezárult a „barátság projektje”
A Szatmár Megyei Múzeum képzőművészeti részlegén nyílt meg a Vidéki táj a kultúra és a turizmus között című kiállítás, melyet négy ország muzeológusai valósítottak meg, EU-s támogatással.
Nem sok munkát ad a tél az önkormányzatoknak
December közepe van, s bár a rövid távú előrejelzés kiadós havat nem ígér, az önkormányzatok felkészültek arra, hogy a télire forduló időjárás se okozzon fennakadást a közlekedésben. A polgármesterek sajnálják, hogy a tél mostanság nem sok plusz munkát ad.
Sérülnek a vidéki gyermekek jogai
A vidéki gyermekeknek nap mint nap több joga is sérül, például a tisztességes megélhetéshez, biztonsághoz, egyenlő bánásmódhoz, kultúrához való joga — figyelmeztet a World Vision Románia.
Cookie