Utazás a fejkendők színes világába

A fejkendő szót hallva legtöbbünknek idősebb falusi asszonyok, nénik, talán nagymamáink, s egy letűnő kor napi használatból kikopott ruhadarabja jut eszünkbe. Ám, hogy ez mennyire nem helytálló, arról is beszélgettünk Popa Zsolt gyűjtővel, népviselet készítő és -szakértővel — akinek november 23-án, csütörtökön, 14 órától az Iparosotthonban nyílik kiállítása, A fejkendő - egy történet címmel. Merthogy minden kendőnek története van. Annak a közel 100, kasmirból, natúr selyemből és pamutból készült darabnak is, amelyet megtekinthet a nagyközönség, és annak a több száznak is, amelyek otthon vannak.

”A viseletek gyűjtésével egy időben kezdtem a kendőgyűjtést, s valóban mindegyiknek története van, hogy hogyan került hozzám, vagy hogy hol vásároltam — mert hiába van több száz, nem lehet úgy elmenni a feketetói vásárra, a hunyadi, máramarosszigeti piacra, hogy ne vegyek egyet, kettőt …, de arra is van példa, hogy elindulok egy faluban s kérdezem az embereket: nincs-e véletlenül eladó kendőjük.
Nagy becsben tartom őket, a 80 éves kásmírkendőimet, a '60-'70-es évekből valókat, szépségük és értékük miatt — anyagiasan fogalmazva úgy is mondhatom: állótőke.” – mondja. 
Persze egy-egy darabnak nem csak napjainkban van ára, hiszen például a '60-as években Kalotaszeg vidékén több mint egyhavi fizetést és három szekér trágyát adtak egy keszkenőért.

Mint magyarázza — merthogy a viseletek és kendők köré komoly szakirodalmi környezet is „nőtt” az évek során —, motívumilag nagy átfedések vannak, a Kárpád-medence majd'minden népénél és vidékén megtalálhatóak ugyanazok a minták. Azt pedig, hogy egy adott településen vagy tájegységen belül mi lett a divatos, mindig a közízlés diktálta. „A mintavilág állandó, van öt - tíz minta, ami az 1920-as évektől mostanáig dominál. A színvilágnak is megvannak az íratlan szabályai: a rózsaszín, a fehér a fiataloké, a sárga, zöld, bordó, kávészín a házasság utáni és ahogy a viselőjük idősödik, úgy sötétednek az árnyalatok, haladnak a fekete felé, kisebbednek a virágminták. 

Amúgy a színvilágnak napjainkban  is komoly jelentése van az Avasban, de Kalotaszegen is — ott mai napig a zöld keszkenőket az asszonyok első gyermekünk konfirmálásától kezdve viselik általánosan. 2000 nyarán történt meg, hogy egy 34 éves anya nem az alkalomhoz illő zöld kendőt kötött, hanem sárgát, tettét pedig azzal magyarázta, hogy amíg a nála több évtizeddel idősebbek nem teszik le a zöld kendőt, addig ő nem öregíti magát zölddel.
Természetesen a kendők gyártása is gyökeresen megváltozott — anno a drága, növényi festékekkel pecsételték a mintát, minden árnylatnak külön pecsétje volt a manufakturákban, aztán a '60-as években hengerelték őket, most pedig digitálisan teszik rá.” 

S hogy ki vásárol kendőt 2023-ban? Egyrészt a hagyományőrzésileg talán két legerősebb vidéken, az Avasban és Kalotaszegen a lányoknak minden mintából és színből meg kell legyen a gyűjteménye — ha nem is veszik fel, vagy már nem mindennap viselik, meg kell lennie, mert így volt az édesanyjának, a nagymamájának, a dédmamájának; az avasiaknál pedig lagzikor az anyós vásárolja meg a legdrágább kendőt, kendőket a menyének. Másrészt az vásárol kendőt 2023-ban, aki modern, mindennapi (vagy épp alkalmi) öltözetéhez szeretne egy különleges kiegészítőt.

Szabó Kinga Mária 

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!