Ukrán közlés: orosz katonák beismerték a gátrobbantást
Az ukrán belbiztonsági szolgálat állítja, hogy birtokában van egy felvétel, amelyen orosz katonák beismerik, hogy az ő erőik semmisítették meg a gátat. Egy telefonbeszélgetésre hivatkozik az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), ami orosz katonák között zajlott, és amit lehallgattak. Az egyik elmondta a másiknak, hogy a Herszon megyei kahovkai vízerőművet nem ukránok, hanem egy orosz szabotázscsoport robbantotta fel, állítja az SZBU.
Földrengéshullámok
Közben norvég szeizmológusok bejelentették, hogy az országukban működő szeizmikus megfigyelőszolgálat, a NORSAR a gátrobbantásra utaló jeleket érzékelt földrengéshullámok formájában a gátszakadás idején.
Megnövelte a lakosság szenvedését a délkelet-ukrajnai frontzónában, hogy miközben tízezrek küzdenek a településeket elborító árvízzel, a herszoni régióban az áradás kezdete után is folytatták támadásaikat az orosz erők, így Herszont is lőtték.
Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy információi szerint az orosz erők Sz-300-as légvédelmi rakétákkal lőtték a megyeszékhely, Harkiv város peremvidékét. Hozzátette, hogy személyi sérülésekről egyelőre nem érkezett jelentés.
Átrendezett frontzóna
A megsemmisített kahovkai gát tározójából lezúduló hatalmas mennyiségű víz bár átrendezte a frontzónát, de a kijevi vezetés bejelentette, hogy nem módosítja a régóta tervezett ellentámadás megindítását a katasztrófa.
A hét végére szokatlanul erős mozgást érzékelt a frontzónában a műholdas felvételek elemzésekor az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete, amiből arra következtetnek elemzőik, hogy megindulhatott az ígért ellentámadás. Nyugati stratégák szerint nem valószínű, hogy egy nagy akciót indít Kijev területei védelmében, mert az érzékelt mozgások intenzitása inkább több kisebb műveletet jelez előre, több hullámot valószínűsítve.
Ár és támadás
A lakosság mentését nehezíti, hogy egyszerre kell megküzdeni az áradással és az orosz légi támadások veszélyével. A víz által már elöntött terület sűrűn lakott, körülbelül 100 ezer ember otthona. Az ukrán hatóságok által ellenőrzött területen Volodimir Zelenszkij elnök személyesen felügyeli a mentést, de az orosz erők által megszállt településeken élők teljes káoszról számolnak be.
Környezeti katasztrófa
A közvetlen elárasztáson túl növeli az ellátás nehézségeit, hogy több százezer ember maradt ivóvíz nélkül a herszoni régióban, a gát felrobbantása környezeti katasztrófát idézett elő. Átrendeződött a Dnyipro alsó folyószakaszának medre, nagy területek kerültek hirtelen víz alá, még nagyobb vidék fog tartósan kiszáradni a tározó jelentette vízbázis nélkül.
Oroszország és Ukrajna is egymást vádolja a gát megsemmisítésével. Bár az orosz erők állásainak egy részét is elmosta a víz, a kár sokkal nagyobb Ukrajna számára. Ennek ellenére a Moszkva szerint ukrán szabotázs történt, míg Kijev hangsúlyozza, hogy már az a tény Oroszország bűnössége, hogy aláaknázták a gátat.
Megrongált gázkitermelők
Az ukrán energetikai minisztérium sajtószolgálata arról számolt be, hogy a péntekre virradóan végrehajtott orosz rakéta- és dróntámadás megrongált két gázkitermelő létesítményt a nyugat-ukrajnai Zsitomir megyében, egy gázszállítást irányító állomást a délkeleti Zaporizzsja megyében, és országszerte több elektromos vezetékeket.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője arról tájékoztatott, hogy az orosz erők csapást mértek a zaporizzsjai régióban lévő Huljajpole város kórházára, a támadás miatt két egészségügyi dolgozó életét vesztette, két további civil pedig megsérült.
Hónapokig megoldott a hűtés
Elemzők attól félnek, hogy a frontzóna átrendeződésével Zaporizzsja térsége kulcsfontosságú lesz, erős katonai aktivitással, miközben ott működik Európa legnagyobb atomerőműve. Jelenleg nem fenyegeti közvetlen veszély a létesítményt, ugyanis a gátszakadás ellenére saját hűtőtava hónapokig biztosítja a nukleáris fűtőelemek túlmelegedése elleni hűtést. Mivel az erőmű hűtőtavát a gátszakadás miatt apadó tározó táplálta, így kérdés, hogy a Dnyipró vízhozama elegendő mennyiséggel táplálja-e majd hosszú távon az erőművel a környék földrajzi átrendeződésével.
Hírszerkesztő
