Túl gyorsan kimerül, mi baja lehet?

Időnként mindenki érezheti azt, hogy a teste vonakodva engedelmeskedik az akaratának: reggel, ébredéskor ólomnehézségűek a végtagok, napközben állandó fáradtság gyötör, és már egy rövidebb kocogás is teljesen kimerít minket. A legtöbb esetben ezek mögött csak kialvatlanság vagy túlhajszoltság áll, előfordulhat azonban, hogy valamilyen komoly betegségre hívják fel a figyelmet a tünetek. A hazipatika.com összegyűjtötte, milyen okok húzódhatnak a kimerültség és az állóképesség romlásának hátterében, illetve hogy mikor javasolt mindenképpen felkeresni egy orvost.

Alváshiány és stressz

A legtöbb ember valószínűleg e két tényező miatt érezheti tartósan kimerültnek magát. Ráadásul ez a két tényező együtt jár és felerősítheti egymás hatását, hiszen a kialvatlanság miatt napközben nehezebben tudunk koncentrálni, többet hibázunk a munkahelyünkön, ami miatt stresszesebbé válunk, és éjszaka még rosszabbul alszunk. Az öngerjesztő folyamatból nehéz kilépni, ami miatt a fizikai és szellemi teljesítményünk is tartósan leromolhat.
Egy egészséges felnőtt ember számára napi 7–8 óra alvás lenne az ideális, persze nemcsak az időtartam, de a minőség is sokat számít. Az alvászavarok rövid távú hatása csupán a fáradtság, de hosszú távon súlyos betegségek (például keringési betegségek, diabétesz) kialakulását is elősegítheti.

Vitamin- és ásványianyag-hiány

A tavaszi fáradtság kifejezés sokaknak ismerős lehet: míg a természetben ez az időszak az újjáéledésé, a szervezetünk vitamin- és ásványianyag-raktárai ezekre a hetekre merülnek ki leginkább. Emiatt sokakon levertség, fáradtság és kedvtelenség lehet úrrá. Leggyakrabban az alábbi mikrotápanyagok hiányát jelezheti a fáradtság: C-vitamin, D-vitamin, folsav, vas, kálium, magnézium. Ezen hiánybetegségek egy része szinte általános problémát okoz ebben az időszakban, pótlásukkal komoly betegségeket előzhetünk meg.

Szívbetegségek

Előfordulhat, hogy a szív valamilyen probléma miatt nem tud annyi vért pumpálni a szervekbe és az izmokba, ami miatt az enyhébb fizikai aktivitást is megterhelőnek érezhetjük. Ez komoly gondot jelent, hiszen a kardiovaszkuláris betegségek világszerte vezető haláloknak számítanak évtizedek óta. Szívbetegségre utalhat a többi között az, ha már kevésbé megerőltető tevékenységek után is kapkodjuk a levegőt. Szintén ezt jelezheti, ha éjszaka, alvásból felriadva is légszomjunk van. Amennyiben a fáradékonyság mellett szabálytalan szívdobogás, illetve mellkasi szorító érzés is jelentkezik, minél hamarabb keressünk fel egy orvost!
A szívbetegségek megelőzésében a legfontosabb szerepe az egészséges életmódnak van: a rendszeres sportolás, egészséges étrend, illetve a testsúlykontroll jelentősen csökkentheti a kialakulása veszélyét. Az említett kálium és magnézium rendszeres pótlása szintén segíthet megőrizni a szívünk egészségét, a káliumnak emellett a vérnyomás szabályozásában is jelentős szerepe van.

Túl kevés folyadékot fogyasztunk

Bőséges folyadékbevitelre nem csak a forró nyári hónapokban van szüksége a szervezetünknek. A testünkben nap mint nap végbemenő számos biokémiai reakció vízveszteséget eredményez, melyet ha nem pótolunk megfelelő mértékben, az az energiaszintünket is befolyásolja. A kiszáradás összességében testünk minden folyamatára rossz hatással van, befolyásolja az emésztési folyamatainkat, az immunrendszerünk működését, sőt, még az alvásunkra is hatással lehet. A kiszáradás miatt az edzés során is sokkal fáradtabbak lehetünk, terhelhetőségünk csökken.
Egy 80 kilós felnőtt emberből naponta 0,4 liter víz távozik pusztán légzéssel, illetve még átlagos terhelés és hőmérséklet esetén is elpárolog a bőrén keresztül további fél liter. Vizelettel nagyjából 1,4–1,6 liter, széklettel pedig 0,1 liter ürül. Ez összesen 2,4–2,6 liter, ez lenne tehát a minimum, amit napi szinten pótolnunk kell. SZFÚ