Tudni kell nemet mondani

A rendőrség által szervezett bűnmegelőzési kampány keretében diákok látogattak el a szatmári börtönbe, ahol elítéltekkel beszélgettek.

Október 2-án , a Szatmár Megyei Rendőrfelügyelőség által szervezett egyhetes bűnmegelőzési kampány keretében a Gheorghe Dragoş Gazdasági Líceum kilencedikesei, valamint az Aurel Popp Művészeti Líceum diákjai a szatmárnémeti börtönben tettek látogatást. A gyerekek két fiatal elítélt történetét hallgathatták meg, és kérdéseket is tehettek fel. A rendőrség részéről Felicia Hrihorişan szociológus, a büntetés-végrehajtási intézet képviseletében pedig Paul Mărginean, nevelésért és pszichoszociális támogatásért felelős munkatárs üdvözölte a diákokat, felhíva a figyelmüket néhány olyan alapvető tudnivalóra, melyek birtokában elkerülhetik azt, hogy akaratukon kívül bűnügyekbe keveredjenek. A két elítélt, Tamás Ádám, valamint Tocoian Samir őszintén beszélt arról, hogyan jutott börtönbe. Mint kiderült, mindketten jó családból származnak, azaz sem bűnöző szülők, sem a mélyszegénység nem játszott szerepet abban, hogy összetűzésbe kerültek a hatóságokkal. Előbbi elmondta: leérettségizett, majd DJ-ként dolgozott, véleménye szerint pedig a hibát ott követte el, hogy hallgatott néhány olyan emberre a környezetéből, akiknek jobb lett volna nemet mondania. „Egyszer csak azon kaptam magam, hogy olyasmit csinálok, amit nem akarok. Elektronikai felszereléseket loptam, holott nem is volt szükségem pénzre” — magyarázta Tamás Ádám, aki szerint rettenetesen rossz élmény volt egyik napról a másikra egy zárt cellába kerülni, hiszen hirtelen nem csak a szabadsága lett oda, de nem volt többé sem tévé, sem Facebook, sem bulik, sem kirándulás, sem barátok. Mint kifejtette: azelőtt legalább 200 havere volt, valamivel több mint egyéves börtönben töltött idő után viszont az úgynevezett barátok közül már csak kettő tartja vele a kapcsolatot. Tocoian Samir is úgy vélte, rosszul választotta meg a társaságát, így került bajba. Mint elmesélte, szüleivel Spanyolországba költöztek, ott járta ki a középiskola utolsó két osztályát. Nyáron hazajött vakációzni, és egyik nap már reggel elkezdték az ivást, így amikor valaki belekötött az utcán, megütötte, majd a mobiltelefonját is elvette az illetőnek, így került rablás miatt börtönbe. Mindketten állították: ha vissza tudnák forgatni az idő kerekét, messze elkerülnék azokat a helyzeteket, melyekbe hagyták magukat belerángatni. Azt ajánlották továbbá a diákoknak, hogy tanuljanak meg nemet mondani a törvénytelenségekre még akkor is, ha emiatt kevésbé számítanának vagánynak egy társaságban, mivel az őszinte baráti kapcsolatok nem azon múlnak, ki mennyire tűnik ki a többi közül a duhajkodás terén.

Babos Krisztina