Trópusi betegségek a küszöbön

Az Európa-szerte tapasztalható szúnyoginvázió miatt különböző trópusi betegségek megjelenésére figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet. Romániában egyelőre nem kell járványtól tartani.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint az elkövetkezőkben akár több, eddig számunkra ismeretlen trópusi betegség is felütheti a fejét Európában a klímaváltozásnak és a szúnyogoknak „köszönhetően”. Ezek egyike, a nyugat-nílusi vírus már 400 embert fertőzött meg idén Európa-szerte, kétszer több megbetegedést okozva, mint 2017-ben — állítja a WHO. A legtöbb esetet Olaszországban jegyezték, itt 123-an fertőződtek meg, Görögországban 75-en, Magyarországon 39-en, míg a negyedik a sorban Románia. Szatmár megyében is regisztráltak már nyugat-nílusi vírussal fertőzött személyt, a hónap elején egy szatmári nőt csípett meg fertőzött szúnyog.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a klímaváltozás és a szélsőséges időjárás is hozzájárul olyan kullancs- és szúnyogfajták elterjedéséhez, amelyek növelik a lehetőségét a Lyme-kór, agyvelőgyulladás, valamint a nyugat-nílusi láz, Dengue-láz, Chikungunya-láz, a leishmaniasis vagy a malária elterjedésének. A malária egyébként már fellelhető Görögországban, a Dengue-lázat hordozó ázsiai tigrisszúnyog eljutott Franciaországba és Horvátországba, Chikungunya-láz pedig Olaszországban bukkant fel.

Több betegség kopogtat

Az Egészségügyi Világszervezet szerint több, szúnyogok által terjesztett betegség jelenthet komoly veszélyt a jövőben. Ilyen a malária, ami bár világméretű népbetegségnek számít, itthon egyelőre alig ismert. Általában 10–35 nappal a fertőző szúnyogcsípés után jelennek meg a tünetek: kezdetben hőemelkedés, fejfájás, izomfájdalmak, hidegrázás, rossz közérzet jellemző. A malária fő tünete a magas láz.

A nyugat-nílusi vírus a központi idegrendszert támadja meg. A fertőzés a gyenge immunrendszerű személyekre lehet veszélyes, tünetei magas láz, erős fejfájás, izomgyengeség, hidegrázás, fáradtságérzet, fényérzékenység. Jelenleg csak tüneti kezelés lehetséges, az emberi megbetegedések megelőzésére még nem fejlesztettek ki oltóanyagot.

A Dengue-láz hirtelen magas lázzal, ízületi és izom- és csontfájdalommal, hányással kezdődik, esetleg halvány kiütéssel jár. Mérsékelt vérzékenység (orr- és ínyvérzés) kísérheti a betegséget, amely 3–10 napig tart. A lábadozás lassú, hetekig tarthat, fáradékonysággal, izomgyengeséggel jár.

A japán agyvelőgyulladás esetén pedig, amelyet szintén szúnyogok visznek át csípéseikkel az emberre, általában észrevétlenül zajlik a fertőzés, csak az esetek 1 százalékában alakulnak ki tünetek. Azok körében, akiknél kifejlődik a betegség, igen magas a halálozási arány, akár 50 százalékos is lehet.