Továbbra is késnek a legelőgazdálkodási tervek
A 2013-ban megjelent, legelőgazdálkodásra vonatkozó 34-es kormányrendelet — amely kiegészítette a 18/1991-es telekelési törvényt — az európai uniós támogatás folyósításának kötelező feltételeként jelölte meg a legelőgazdálkodási tervek elkészítését.
Magyar Lóránd, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának a tagja rávilágított: a jogszabály meghatározta, hogy 2018. január elsejétől csak azon legelőkre nyújtanak uniós támogatást, amelyekre elkészítették a gazdálkodási tervet. Mivel az országban nem sokan tették — Szatmár megyében egyetlen községben sem készítettek tervet — meg ezt, 2019. január elsejéig meghosszabbították a határidőt. A képviselőház legutóbbi mezőgazdasági bizottsági javaslata szerint aztán újabb egy évvel tolnák ki a határidőt, vagyis kilátásba helyezték, hogy 2020-tól teszik kötelezővé a tervek elkészítését, amit tulajdonképpen az Európai Unió is megkövetel.
Magyar Lóránd a polgármesteri hivatalok hanyagságának nevezte azt, hogy nem készítik el a tervet, ugyanis ez előnyös lenne a községek számára. Meg lehetne szabni, hogy a legelőn milyen állatfajokat legeltethessenek, ezzel törvényes módon meg lehetne tiltani a más megyékből érkező juhok legeltetését. Egy-két évig még lehet legelőgazdálkodási terv nélkül is legelőtámogatást kapni, de a terv elkészítése nagyon fontos. Vannak szakcégek, amelyek elkészítik a tervet, ezekkel szerződést lehet kötni, ugyanis a polgármesteri hivatalok alkalmazottai erre képtelenek. A legelőgazdálkodási terveket a polgármesteri hivataloknak kell elkészíteniük, ezek többek között tartalmazzák mindazon munkálatokat, amelyeket az említett területeken elvégeznek, amivel karbantartják, és ezáltal követhetők a munkálatok, amelyek elvégzéséhez támogatást nyújt az Európai Unió. Annak ellenére, hogy az EU-s előírásoknak megfelelően több mint öt éve megjelent törvény kötelezővé teszi a legelőgazdálkodási tervek elkészítését, még mindig vannak települések, ahol nem léteznek ilyen tanulmányok. Ha nem sikerül a plénumban meghosszabbítani a határidőt, az ezekhez a helységekhez tartozó területeken gazdálkodók elesnek az uniós támogatástól.
A módosító javaslatok között szerepel az is, miszerint 2019-től csak azok a magán- vagy jogi személyek kaphatnak legelőgazdálkodási támogatást a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségen (APIA) keresztül, akik rendelkeznek legelőgazdálkodási tervvel. Ennek a törvénytervezetnek az a lényege, hogy kitolják a periódust 2020-ig. A másik módosító javaslat szerint azok a szövetkezetek, termelői csoportok, jogi személyek, amelyek direkt szerződéssel bérelnek legelőt egy településen ugyanazon helységbeli székhellyel, a szerződéskötést megelőzően jogi személyiséggel kell rendelkezniük, ugyanakkor meg kell legyen legkevesebb a 0,3 számosállat- terhelés hektáronként. Az előző jogszabályban egyéves régiséget jelöltek meg, a módosító javaslat szerint csak akkor lehet előbérleti jogot formálni, ha bizonyítják, hogy egy éve gazdasági tevékenységet fejtettek ki a szakterületen. Magyar elmondta, hogy az egyéves régiséggel nem ért egyet, hiszen ily módon teljesen kizárják azokat a fiatal gazdákat — akiket amúgy szavakkal nagyon támogatnak —, akik most kezdenek el a mezőgazdaságban tevékenykedni.
Elek György
