Tíz álhírt lepleztek le csak a hétvége alatt a Donyec-medencei helyzetről az ukrán hatóságok

A tárcavezető példakét kiemelte a hétvége egyik leglátványosabb álhírét, amelyről cikkek jelentek meg az ukrán sajtóban. Szavai szerint „vicces volt számára volt producerként" végignézni azt, hogy a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken ugyanazt a házat mutatták be a hírekben olyan épületeként, amelyben ukrán „diverzánsokat" fogtak el, akik állítólagosan stratégiai objektumok felrobbantására készültek, majd egy másik anyagban mint olyan lakóházat, amelyben az ukrán erők állítólagos ágyúzása következtében károk keletkeztek.
Kijelentette, hogy a szakadár területeken a sajtó valójában a helyi közigazgatási vezetéstől nekik adott belső utasítások alapján tudósít a helyzetről. „A kezünkbe került egy ilyen zárt utasítás, amely alapján a szakadár és az orosz média egyaránt manipulációval és provokációval próbálja félretájékozni társadalmunkat" — mondta, miközben utasításokat tartalmazó lapokat mutatott be az újságíróknak.
Tkacsenko szerint „nem teljesen igaz" az, hogy több tízezer Donyec-medencei lakos menekült Oroszországba. Az orosz sajtóban hétfőn megjelent hírek szerint a Donyec-medence szakadár területeiről eddig már több mint 61 ezren lépték át az orosz határt, a menekültek érkezése miatt Oroszország hat régiójában szükségállapotot hirdettek — fűzte hozzá az Ukrajinszka Pravda hírportál.
„Február 17. óta, amikor megnőtt az ágyúzások száma, a hibrid háború új szakasza kezdődött: Oroszország hazudik Ukrajnáról az oroszoknak és az egész világnak, a média háborús képet fest, provokációkat, kibertámadásokat indít, és robbanásokról hamisít híreket" — hangoztatta a miniszter.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter hétfőn tartott sajtótájékoztatóján a menekültekkel kapcsolatosan kijelentette, hogy valójában néhány ezren utaztak félig üres buszokon. „Ezek a buszok oda-vissza jártak a felvételek kedvéért, de valójában az emberek nem mentek sehova" — állította. Megjegyezte, hogy Donyeckben bekapcsolták a szirénákat, de eközben az éjszakai szórakozóhelyek továbbra is működtek.
Reznyikov közölte azt is, nem hisz abban, hogy Kijevet elfoglalhatják a most Fehéroroszországban állomásozó orosz csapatok. „Adataink szerint Oroszország fegyveres erőinek kilencezer katonája van Fehéroroszország területén, ezenfelül felszerelések, haditechnika, beleértve rakétafegyvereket és egyebeket. Nevetségesen hangik, hogy egy ekkora kontingens támadást indíthatna Kijev ellen, viszont hatásos a tekintetben, hogy fenyegessen, megijesszen bennünket, olyan képet adjon, mintha körülzártak volna minket" — fogalmazott a miniszter. Elmondta, hogy megállapodott a fehérorosz védelmi miniszterrel a közvetlen kapcsolatfelvételről. Február 20-án levelet írt neki, amelyben hétfőre telefonmegbeszélgetést kért, hogy megkérdezze, miért folytatódnak a hadgyakorlatok az oroszokkal. Hozzáfűzte: Ukrajna megjósolta, hogy az orosz csapatok nem hagyják el Fehéroroszországot a gyakorlatok után. „Hiszen több hétre hozták át őket a Távol-Keletről, nyilván nem azért, hogy tíz napot kiképezzenek, majd visszatérjenek" — fogalmazott.
Reznyikov kijelentette, hogy a Moldovában lévő, önhatalmúlag kikiáltott, orosz irányítás alatt álló „Dnyeszter menti Köztársaságban" kezdődött hadgyakorlatok úgyszintén „pánikot hivatottak kelteni, és Ukrajna már reagál rájuk". A védelmi minisztérium szerint Ukrajna határainak közelében jelenleg a szárazföldi csapatokból mintegy 127 ezer orosz katona tartózkodik, a tengeri és légi erőkkel együtt pedig 147 ezer.
„Nem becsüljük alá a fenyegetést, hanem értékeljük. Amikor viszont közölték velünk, hogy február 16-án támadás lesz, azt mondtuk: ez lehetetlen, mert nem készültek fel erre. Nem volt támadás sem 17-én, illetve 20-án és 21-én sem. Ez nem azt jelenti, hogy ha a Kremlben megszületik a döntés, azt nem tudják megcsinálni, mert megtehetik, lehet, hogy van is ilyen tervük. Ahhoz azonban, hogy megfelelő ütőerőt hozzanak létre, bizonyos időre van szükségük" — fejtegette a tárcavezető. Meggyőződését fejezte ki ugyanakkor abban, hogy még van esély diplomáciai és politikai tárgyalásokon keresztül elkerülni egy nagyszabású háborút.

MTI,