×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
19 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Publicisztika

Tanévnyitó előtt és után

2020.09.16 - 17:34
Megosztás:
Tanévnyitó előtt és után
Elkezdődött a tanév. Ha a tanügyminisztérium hozzáállását nézzük, nem sok különbség van az elmúlt harminc év tanévkezdései között. Most is az utolsó pillanatig terveztek, változtattak, átgondolták, s végül az iskolákra hárították a felelősséget.

— Eddig is így volt — jegyezte meg Tóth tanár úr. — Kitalálnak néhány szabályt, rendeletet, akár törvényt is, ami alkalmazhatatlan ugyan, de az iskolák vezetősége átalakíthatja a helyi viszonyoknak megfelelően. Néha sikerül jól átalakítani, mégis, ha valakinek nem tetszik valami a tanfelügyelőségen, az iskola vezetőségét teszik felelőssé, amiért megszegte a szabályt.

Reggel — igaz, egy-két óra eltéréssel — érkeztek a diákok. A szülők nem mehettek be, csak a legkisebbeknél vagy apuka, vagy anyuka. A folyosókon meghúzott vonalakon haladhattak a gyerekek. Az osztályban mindenki elfoglalta a maga helyét, ahonnan nem mozdulhatott. WC-re is csak programozás alapján mehettek, nem ahogy a szükség diktálja. Azok a gyerekek, akik nem szeretnek iskolába járni, ezentúl biztosan menekülni fognak, akár a napszámos munkába is. Azok az előkészítő osztályosok, akik akár vágytak is az iskolába, nem biztos, hogy ezentúl is fognak. Amíg a tanévnyitó a legszigorúbb szabályoknak megfelelően zajlik, a szülők az iskola előtt kisebb-nagyobb csoportokba tömörülve megbeszélik a gyerekekkel és az iskolával kapcsolatos dolgokat. Egymáshoz közel, kezükben maszkot tartva állnak. Kevesen vannak, akik eltakarják a szájukat és az orrukat.

— A tavaszi távoktatás egy közös családi szenvedés volt — szólal meg egy anyuka. — A gyereknek már a bezárás ténye is depressziót okozott. A legszigorúbb szülők sem alkalmaznak ma már olyan büntetést a gyerek számára, hogy nem hagyhatja el a lakást. A nagyobbak megértették, hogy mi az oka a bezártságnak, de ettől még ugyanúgy szenvedtek, pánikoltak, elhajlottak a depresszió irányába, a kicsiknek azonban nem lehet megmagyarázni azt, hogy a WC-re is csak akkor mehetnek, ha annak eljön az ideje.

— Érdemes odafigyelni a gyerekek lelkiállapotára — szólal meg egy apuka —, azt viszont nem lehet elfogadni, hogy nem tanulnak, az alapismeretek megszerzése nélkül mennek át egyik évfolyamról a másikra. Vannak dolgok, amiket nem lehet bepótolni, bár ha lehetne, se maradna rá idő. A karantén idején mindenki azt mondta, hogy az elmaradásokat bepótolja a gyerek a járvány lecsengése után. Amikor egy kicsit kezdett lazulni a helyzet, mindenki elment nyaralni. Minden jóslat azt sugallja, hogy a helyhatósági választások után megszorításokra számíthatunk. Ha bevezetik az online oktatást, csődbe megy az egész oktatási rendszer. Alig van esély a megoldás megtalálására. Egy tudatlan generáció fog felnőni, és az egészben az a szomorú, hogy ők a mi gyerekeink. A pedagógusok között még vannak olyanok, akik tudnak tanítani, bár a számuk csökken. Az online oktatásról pedig csak annyit, hogy a munkahelyüket védő pedagógusok azt mondják, eredményes, az eredmények viszont csak évek múlva lesznek mérhetők. Évekkel ezelőtt még arról beszéltek a szakemberek, hogy korszerűtlenné vált a pedagógusképzés, pedig akkor még szóba se került az online oktatás. Az se került szóba, hogy ki kellene dolgozni azt a fajta pedagógusképzést, ami az online oktatáshoz nevel pedagógusokat.

Vége a tanévnyitónak. Egymást eltaposva sietnek ki a diákok az iskolaudvarról. Egymással összefogóznak, összeölelkeznek, örülnek a viszontlátásnak, mint ahogy az tanévnyitón szokás. A legkisebbek a szüleikkel indulnak haza, a nagyobbak felsétálnak a városközpontba, beszélgetnek, hangoskodnak, aki még talál helyet, leül egy terasz asztalához, jöhet a pizza, a kávé, az üdítő, a sör… Itt már nem csíkokon haladnak, nem tartanak távolságot, mintha az iskola egy más világban lenne. Tavasszal büntetésekkel próbálták betartatni a szabályokat, de nem sikerült. Most azt hangoztatják: azért kell odafigyelni a fertőzés megelőzésére és terjedésének elkerülésére, hogy ne kényszerüljön a kormány újabb szigorítások meghozatalára. Vagyis most az a cél, hogy az emberek értsék meg, hogy minden jó döntésük a maguk és a környezetük érdekében történik. Ennek megértéséről valahogy lemaradtak az emberek. Ezt a lemaradást az oktatás hatékonyabbá tételével lehet(ne) elősegíteni.