Támadható a PLF-büntetés

December 19. óta minden Romániába belépő személynek, legyen az román vagy más állampolgár, ki kell töltenie egy, a plf.gov.ro weboldalon leadható járványügyi helymeghatározót, amelyiket angol elnevezése miatt (passenger locator form) PLF-papírként ismer mindenki. Aki nem teszi meg, 2000–3000 lej között bírságot kockáztat. A határrendészet adatbázisának belépési adatait a leadott papírokkal összefésülő megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP) annyi büntetést írt a nyomtatvány le nem adása vagy abban észrevett hibák miatt, hogy összeszámolni is nehéz. Sokaknak az az érzésük, csak mintegy különadóként, futószalagon írja még a legkisebb betűhibáért is a maximális bírságot a DSP.

Apró hiba, nagy büntetés

Nemcsak a büntető jegyzőkönyvből van sok, de az ezek ellen emelt panaszokból is, mutatott rá az ügyben megkeresett Ressler Stefan. A szatmárnémeti ügyvéd rámutatott, hogy konkrét ügyről tud, amikor a belépési időpont lefelejtése miatt kapott valaki 3000 lejes bírságot, miközben ez csak egy formai hiba, hiszen a belépés időpontja bármikor könnyedén igazolható a hatóság részéről a határrendészet adatbázisából, és lehet, hogy járványügyi szempontból nem is bír semmiféle fontossággal. Ha a tévesen való kitöltés vagy a leadás elmulasztása nem lenne elég ahhoz, hogy bírság szülessen, vannak olyanok, akik azért kaptak büntetést, mert nem működött a felöltési oldal, ahol a kitöltött nyomtatványt le tudták volna adni.

Megtámadni a bíróságon

Mivel a weboldal úgy van megcsinálva, hogy 14 nap múlva a feltöltött adatlapok eltűnnek onnan, Ressler az ezután ezzel találkozóknak azt javasolja, nyomtassák ki a leadott papírt, akkor is, ha annak leadása után semmiféle hivatalos visszajelzést nem kapnak, mert panasztétel esetén használható. Aki büntetést kap PLF-ügyben, és úgy érzi, ezt igazságtalanul kapta, az csak egyet tehet: megtámadja a bíróságon a jegyzőkönyvben leírtakat. Ressler azt javasolja azoknak, akik panaszt emelnek a jegyzőkönyvvel szemben, hogy ne fizessék ki a bírságot, azonban arra felhívja a figyelmet, hogy a hivatalos panaszt írásban a jegyzőkönyv kiközlése után 15 naptári napon belül meg kell tenni ahhoz, hogy ez érvényes legyen.

Anomáliák a jegyzőkönyvekben

Ressler eddig két dologra figyelt fel. Az egyik, hogy mindenki egyformán 3000 lejes büntetést kapott, a mulasztás súlyosságától függetlenül, miközben egyértelmű, hogy nem leadni vagy leadott nyomtatványban hibát véteni nem egyforma súlyú vétség. A zsinórban megírt 3000 lejes bírságok azért is támadhatók, mert egy érvényes jogszabály szerint aki a jegyzőkönyvet írja, annak meg kell indokolnia, miért döntött az adott mértékű pénzbüntetés kiszabása mellett, de nagyrészt ez is hiányzik a DSP-s papírokból. Egy másik hiba, hogy az eljáró személy által megírt jegyzőkönyvben szerepel, hogy 15 napon belül kifizethető a minimálisan kiszabható bírság összegének a fele, tehát 1000 lej, miközben ilyen könnyítésre a PLF-t szabályozó kormányrendelet nem ad lehetőséget. Gyakran felhozott hiba az, hogy a DSP személyzete nem jogosult kihágás megállapítására, de Ressler szerint ez nem állja meg a helyét, mivel a szabályozó kormányrendelet negyedik paragrafusának második bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy DSP-alkalmazottaknak kell megállapítaniuk a tényállást. Ressler szerint vannak általános anomáliák a jegyzőkönyvekben, de mindegyiket külön-külön látni kell azok szabályosságának eldöntéséhez.

A digitális adatbázis, amibe a belépők által felvezetett adatok bekerülnek, a SII-FDIR kódnevet viseli, és az ügymenetet az OUG 129/2021 sürgősségi kormányrendelet szabályozza.

Princz Csaba