Szörnyetegek

A vírusokat legtöbben röpködő vagy nyüzsgő pirinyó gonosztevőknek képzelik, de nem azok. A csak elektronmikroszkóppal látható vírus (méreg latinul) élő sejtekben élősködik, abból kikerülve azonban tárgyként viselkedik, ilyenkor virion a neve, és ebben az állapotában semmi sem hat rá, esetleg szélsőséges fizikai és kémiai közegek (sugárzás, hő, sav, lúg). A vírusok 20–400 nanométer (milliomod milliméter) nagyságúak, és öröklődési utasításokat hordozó DNS vagy RNS nevű nukleinsav-láncokból, valamint az ezeket burkoló fehérjetokokból állnak. Nincs anyagcseréjük, önállóan nem szaporodnak, nincs sejtes szerkezetük, ezért legtöbben nem is tekintik élőlénynek őket, hanem csak kárt okozó makromolekuláknak, biológiai méregnek, fertőző genetikai anyagnak. Ha a virion egy neki megfelelő élő sejtbe jut, annak működését módosítja, a sejt DNS láncát átprogramozza, és több százezer példányban lemásolja önmagát. Az új vírusok a sejten belül felgyülemlenek, a sejt feszül, és egy idő után felreped, elpusztul, a gazdaszervezet pedig károsodik, beteg lesz. Ezek az élő és élettelen határán álló parányok elsődleges képződmények nem lehetnek, hiszen sejtekben élősködnek, ezért csak a sejtes szerveződés után jelenhettek meg, legvalószínűbb, hogy ősi sejtekből kiszakadt és elszabadult, öröklődési utasításokat hordozó részecskék lehetnek. Az emberek 6–8%-ának a DNS (gén) állományában ősi vírusfertőzések maradványait találták („DNS szemét”), sok millió éve retrovírusok kerültek az ősök ivarsejtjeibe, így aztán azok elöröklődtek. Az endogén, saját retrovírus nem fertőz már, de hatással van a sejtre, segíti pl. a méhlepény fejlődését, védhet más vírusfertőzések ellen, de hajlamosít sajnos a petefészek-, emlő- és hererákra is, valamint az AIDS-re. Ilyen rákra hajlamosító „DNS szemét” miatt (kimutatható!) műttette le melleit egy neves amerikai színésznő (AJ), és a petefészkeivel is ezt szándékszik tenni. A beteg szervezetből a vírusok nyállal, köpettel, hányadékkal, izzadsággal, váladékokkal, vagy a széklettel, vizelettel távoznak, és szennyezett kézzel, étellel, itallal, cseppfertőzéssel, csókkal vagy nemi fáradozással kerülnek az új gazdába. Legfőbb célpontjaik az idegrendszer, a légutak, az emésztőrendszer, a bőr és a nemi szervek. Több tucat a vírus okozta emberi betegségek száma, legismertebbek a grippe, a fekete-, bárány- és rózsahimlő, a kanyaró, a járványos fültőmirigy-gyulladás, a veszettség, az agyvelőgyulladás (kullancs), a fertőző májgyulladások (A, B, C), az AIDS, és a sor folytatódik. Állati bajokat is okoznak a vírusok, a száj- és körömfájás, a veszettség, a madárinfluenza, a sertés és baromfipestis pl. ilyenek. A tudomány mind több daganatos betegségről deríti ki — eddig 15%-áról —, hogy az előidéző egy vírusos fertőzés, közismert például, hogy a humán papilloma vírus (HPV) méhnyak- és gége-garat-rákot okozhat (a rákok 6%-át), de a májrákokat és a Kaposi-szarkómát is vírus gerjeszti, és ez a sor bővülni fog. Reménysugár ez a daganatok megelőzésére, de kezelésére is. Meg kell még említeni a közösségekben terjedő és nagyon fertőző Calci vírust, mely a gyomor és bélbajok 30–40%-át, a hasmenéses járványoknak pedig 80–90%-át okozza. Rossz állapottal jár, de hamar lezajlik, ezért védettség sem alakul ki, nincs idő rá. Igen nagy a jelentősége a terhesség alatti vírusos fertőzéseknek, mert a vírusfélék 5%-a fejlődési rendellenességeket okoz a gyermeknél, a rózsahimlő „jeleskedik” ebben. A vírusos fertőzéseknek oki kezelése még nincs, mert a szerek nem tudnak különbséget tenni a szervezet megtámadott és még ép sejtjei között, így marad hát egyelőre a tüneti kezelés. Ebbe a szervezet is besegít a láz gerjesztésével, gátolva a 35–36 Celsius-fokot kedvelő betolakodók szaporodását, nem kell hát azt tűzön-vízen át csillapítani. Az antibiotikumok csak a társfertőzésekre hatnak, a vírusra nem. Vannak újabban gyógyszerek, melyek csak a megtámadott sejtbe hatolnak be, ilyen pl. az aciklovir vagy a ribavirin, de ezeket még fejleszteni kell. A megtámadott sejtek interferont termelnek, ami védi a még ép sejteket, ezt már szintetizálták is igen borsos áron, de gyógyszer formájában egyelőre számos mellékhatása van. A vírusos fertőzések ellen igazán jó védelem csakis egy jól működő immunrendszer lehet. Néhány vírus ellen van védőoltás, pl. a grippe, A és B hepatitis, veszettség, kullancs-encefalitisz, HPV ilyenek, de az oltás sokszor kétélű kard, a HPV oltóanyagának az ismertetője pl. 110-féle lehetséges szövődményt sorol fel, köztük a halált is. A védőoltások hatását zavarja az a tény is, hogy a vírusoknak gyakran változik az örökítő (DNS) anyaga, és így a tulajdonságaik is, ezt mutációnak nevezik, grippe-vírus pl. már kilencféle van. És végül egy kis fintor, hogy a gének (DNS) keze milyen messze ér! 2013-ban a Neander-völgyi ember „DNS szemetét” is kimutatták a modern emberben, mint endogén vírust, ami fényes bizonyítéka annak, hogy homo sapiens ősanyáink a szomszédos Neander-völgyi legényekkel gyakran hancúroztak. A vírus körüli séta zártával bizony joggal sóhajthat fel a borúlátó ember, hogy na, nem elég, hogy ilyen ellenséges világ van köröttünk, most már belülről is szorongat az ármány!

Dr. Zagyva Miklós