×
2024. 06 25.
Kedd
Vilmos
16 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.98 RON
1USD = 4.65 RON
100HUF = 1.25 RON
Gong

Színháztörténet és színésztörténet

2022.01.30 - 09:22
Megosztás:
Színháztörténet és színésztörténet
Fotók: Czinzel László
Januárban ünnepelte a Harag György Társulat és a Mihai Raicu Társulat, hogy a szatmárnémeti színház épületét 130 évvel ezelőtt, napra pontosan január 14-én avatták fel (a kiemelt érdeklődésre való tekintettel pedig 15-én is megismételték az avatást).

Az ebből az alkalomból szervezett rendezvénysorozat részeként két színháztörténeti szempontból fontos könyvet is bemutattak az Ács Alajos Stúdióteremben, ahol egyébként román nyelvű lap- és könyvbemutatókat is tartottak a rendezvénysorozat folyamán. Mindkét kiadvány Csirák Csaba nevéhez fűződik.
A január 16-án bemutatott Huszonkilenc színházi évad Szatmárnémetiben – a szatmári magyar színjátszás története 1919 és 1948 között című kötetről a szerző és a könyv szerkesztője, Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat művészeti igazgatója beszélt.

Mint kiderült, az új könyv hiánypótló munka, amely a szatmári magyar színjátszás egy igazán nehéz periódusát mutatja be: a közel három évtized alatt ugyanis három elnyomó politikai hatalom nehezítette a művészi kibontakozást, a színházi életet. A szatmári színjátszás ebben az időszakban számos neves képviselőjét, meghatározó alakját veszítette el, emellett a folyamatos politikai nyomás, cenzúra nehezítette vagy éppen lehetetlenítette el a munkát.

„Csirák Csaba most is a tőle megszokott alapossággal, pontossággal tárja az érdeklődők elé hosszú évek kutatómunkájának eredményét. Egyrészt történelmi, színháztörténelmi leírást, másrészt rengeteg adatot, így az időszak magyar színjátszását kutatók számára igazi aranybánya lehet” — mondta Bessenyei.

A könyv kitűnően egészíti ki a Harag György Társulat történetét az alapítástól kutató és rendkívül igényesen összefoglaló kötetét, illetve a korábban az Otthonom, Szatmár megye sorozatban megjelent, az 1790–1918 közötti periódust tárgyaló munkáját. Az eddig hiányzó, közbeeső 29 évad feldolgozásával együtt a szatmárnémeti magyar színjátszás története gyakorlatilag az első ismert színielőadás dátumától, 1790-től napjainkig feldolgozásra került.

hirek/2022/januar/30/konyv1.jpg

Csirák Csaba a fáradságos kutatómunka majd’ húsz évéről, az alkalmazott módszerről beszélt. Nem álltak a rendelkezésére teljes színlapok, szereposztások vagy havi programok: az információk többségét a színházi előadásokról naponta cikkező korabeli sajtóból nyerte ki. A szerző hozzáfűzte: a mai Harag György Társulatnak az évtizedek alatt sok igazgatója volt, de senki sem fordított akkora figyelmet a szatmári magyar színházi múlt kutatására, mint Bessenyei Gedő István, akinek a segítségével már több színháztörténeti munka is megjelenhetett az elmúlt években. Ezek sorába illeszkedik a most bemutatott kötet is, amelynek megjelenését a Szatmár Megyei Tanács és a Communitas Alapítvány támogatta.

Január 17-én a szerző Czintos József, a konok idealista című kötetét mutatták be a Stúdióban, a felszólalók sora pedig a „címszereplő” mellett Demény Péter szerkesztővel és Veres Istvánnal, az előszó írójával bővült. Demény elmondta: a kötet a Prospero Könyvek sorozatban jelent meg, melynek könyvei között több szatmári kötődésű név is szerepel: például Elekes Emmáról vagy Csiky Andrásról is szól egy-egy kiadvány.

Csirák Csaba és Czintos József hosszú közös séták és telefonbeszélgetések során állították össze a könyv megjelent tartalmát. Egyfajta interjúkötet ez kérdések nélkül, melyben a Jászai-díjas színész, a társulat örökös tagja beszél az életéről, színházról, jó és rossz élményekről egyaránt. „A legjobb sztorik persze nem kerültek bele” — mondta nevetve a színész, aki fel is idézett néhány nevettető esetet, szigorúan nevek nélkül.

Arról is szó esett, hogy Veres István, a Szatmári Friss Újság egykori főszerkesztője az előszó megírásáról szóló megbízást némi gondolkodás után fogadta el, ugyanis jól ismeri Czintos Józsefet, de színházról ő maga soha nem írt — az újságnál mindig megvoltak az ezzel megbízott kollégák. A leírtak viszont tökéletesen összecsengenek a kötetben olvasható gondolatokkal.

Bessenyei Gedő István felvetésére, miszerint várják vissza a szatmári színpadra, a színész kicsit szomorúan mondta: elméje és energiái megvannak a munkához, egyedül a teste nem bírja már az ezzel járó kihívásokat. Humora azonban a régi, nemrég például azzal az ötlettel állt elő a társulatigazgatónak, szokásos irodai tréfáinak sorában, hogy — miután egykori pályatársairól bérleteket neveztek el — az ő nevét, ha lehet, a bérletszünet viselje majd.

„Azért is szeretnénk, ha Czintos József újra a szatmári színpadon állna, mert sajnáljuk, hogy közönségünk nem részesülhet abból a hangulatból, ami például az irodában kialakul, ha Czini bácsi benéz hozzánk — ilyenkor megáll az élet. De elfogadva a művész érveit végül is az is jó megoldás lehet, ha Czintos Józsefről szóló könyvbemutatókat tartunk inkább, rendszeresen” —tette hozzá nevetve a társulatigazgató, a könyvbemutatón kialakult fergeteges hangulatra utalva.

Czintos József anekdotái, humoros, ámde tanulságos, sokszor a színházról fontos dolgokat tanító vallomásai, történetei ugyanis nem egyszer harsány nevetést, sőt, percekig tartó tapsvihart váltottak ki a könyvbemutató közönségéből. Nem véletlenül, hiszen a művész afféle „ars poeticája”, amelyet a könyvbemutatón is elmondott a közönségnek, hogy „jókedv nélkül nem lehet színházat csinálni”. Az anekdoták és humoros történetek sora pedig az est végeztével sem zárult le — a valóban jókedvű könyvbemutatót követően hosszú sor kanyargott az asztalnál, amelynél ülve Czintos József nem csupán dedikált, de mesélt is, és immár személyre szabottan, mindenkihez volt egy-két jó szava, anekdotája, humoros, magvas jó tanácsa vagy éppen művészi pályafutására vonatkozó vallomása.

 

Bessenyei Gedő István: Mit is jelent számomra a magyar kultúra?
Hogy mit is jelent számomra a magyar kultúra? — az egyik legnehezebben megválaszolható kérdés. Márai azt írja a Halotti beszédben, amely az egyik leggyönyörűbb, legfájdalmasabb vers a kultúránkról: „Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek.” Íme máris két erős fogalmi hasonlat: a kultúra emlékezet és szövet. Olyan szövet, mint amiből az emberi szervezet felépül — élő szövet, jó esetben nem „régi” (hanem időtlen!) és nem széteső.
Czintos József, a konok idealista — könyv a színművész életéről
A színház épülete fennállásának a 130. évfordulója alkalmából szervezett program részeként hétfőn az Ács Alajos Stúdióteremben mutatták be Csirák Csaba Czintos József, a konok idealista című könyvét. Czintos elmondta, hogy büszke arra, hogy bekerült a sorozatba.
Újabb színháztörténeti könyv
Vasárnap az Északi Színház Ács Alajos Stúdiótermében mutatták be Csirák Csaba Huszonkilenc színházi évad című kötetét, ami a szerző újabb színháztörténeti kutatásait tartalmazza.