Szelektív: működik is, nem is
A teljesség igénye nélkül készítettünk körképet arról, mennyire működik jól a Szatmár megyei településeken a szelektív gyűjtés. Sajnos az emberek nagyon sok helyen még mindig nem törődnek azzal, hogy külön gyűjtsék azt, aminek az elviteléért nem kell fizetni, pedig ha nem csökken a szeméttelepre vitt hulladék mennyisége, hamarosan megint drágulni fog mindenfelé a háztartási szemét elszállításának költsége. Január elsején lesz két éve, hogy ennek költségét a lakosságra áthárítva 80 lejt fizetnek a szemétszállítók minden normán belüli mennyiségen felül a szeméttelepre vitt hulladék tonnájáért. Az EU által megszabott ütemterv szerint ez a szemetelésért kirótt büntetés 2021-től duplázódik, jövő évtől 160 lejt fogunk fizetni minden fejkvótán felüli mennyiségben lerakodásra kerülő szemét után.
A megyében szelektív szemetet elszállító cégek nem titkolják, hogy üzleti célú tevékenységről van szó, tehát meg kell érnie az autót üzemeltetni, a szemétszedőket, a szemeteskocsit vezető sofőrt és az utóválogatókat fizetni, úgyhogy arra törekednek, hogy ne csak mennyiség legyen a konténerekbe be- vagy a házak elé kitéve, de az legyen helyesen is gyűjtve. Megfelelő mennyiségnek számít a heti 3,5–4 tonnányi műanyag, fém, üveg és papír; ha ennél kevesebb van, és helyi ösztökélésre, hónapok elteltével sem sem működik jobban a szelektív gyűjtési rendszer, feladják a próbálkozást, mert nem térülnek meg a költségeik. Ahol nincs külön gyűjtés, ott az ingyen elvitt mennyiségből pénzért elvitt mennyiség lesz, és gyarapodik a szeméttelepre vitt hulladék mennyisége, ami maga után vonja az EU által kiszabott szemétadó megtartását és későbbi emelését, mert ez a kormánytól, a polgármesteri hivataloktól és a szemetes cégektől független szemétdíj kétévente emelkedik, és mindig duplázódik, így ha 2023-ra nem csökken az elvárt szintre a szeméttelepre kerülő hulladék mennyisége, 320 lej lesz a tonnánkénti plusz illeték, amit megint a lakossággal fognak kifizettetni a szolgáltatók.
Azt mondják a szelektív gyűjtéssel foglalkozó cégek, hogy az Avas, a Tövishát és az Erdővidék településein a legnagyobb a közöny a szelektív gyűjtéssel szemben. Nem arról van szó, hogy az itteni településeken kevesebbet fogyasztanának az emberek, ami miatt kevesebb a hulladék is, hanem arról, hogy senkit nem érdekel a szemétkérdés, mondták el kérdésünkre a szolgáltatók. Jobban mondva egészen addig senkit nem érdekel, amíg meg nem drágul, mert ha emelik a szemétdíjat, arra mindenki felkapja a fejét, és jellemzően a polgármestert és a helyi önkormányzatot kezdi el szidni.
De pozitív példa Lázári, Sárközújlak, Mikola vagy Kökényesd, ahol komoly mennyiségektől mentesülnek a háztartási szemétnek tartott kukák azáltal, hogy működik a szelektálás. Az egész megyére jellemző azonban, hogy telente kisebb mennyiség gyűlik, ezért a téli hónapokban ritkítják a szelektív hordás időpontjait a szolgáltatók, de ez alól a szabály alól is vannak kivételek. Béres Antal lázári polgármester elmondta, hogy esetükben az év elején úgy egyeztek meg a szelektív hulladék elhordását végző céggel, hogy októbertől márciusig havi két alkalom helyett csak havi egyszer viszik el a válogatott szemetet. Azonban a község falvaiban annyira foglalkoztatja az embereket a szelektív gyűjtés, hogy újra vissza kellett térni a tavasszal és nyáron megszokott programhoz, így a téli hónapokban is lesz kétheti szelektívelhordás a megszokott dátumokon Lázáriban.
A szemét mennyiségének csökkentésére oda kell figyelni, mert a jövő évi 160 lejes tonnánkénti büntetés 2022-ben már 320 lej lesz, és EU-s szinten Románia meglehetősen szemetes országnak számít. A szeméttelepekre vitt hulladék mennyiségében lakosságarányosan Románia megelőzi Hollandiát, Ausztriát és Németországot, miközben a szemét mennyiségét leginkább befolyásoló tényező, a bérek tekintetében az EU szintjén csak Bulgáriát és Lettországot.
Princz Csaba
