×
2023. 01 27.
Péntek
Angelika
3 °C
Borult idő
1EUR = 4.89 RON
1USD = 4.48 RON
100HUF = 1.26 RON
Belföld

Szatmári tájak és zenék a Kossuth rádióban

2023.01.16 - 10:43
Megosztás:
Szatmári tájak és zenék a Kossuth rádióban
Jellegzetes szatmári táj. Légifelvétel a Felső – Tisza vidékéről. (Fotó: Tükrös zenekar, Papp László)
A szatmári vidéknek szenteli január 16. – 22. közötti adásait a magyarországi Kossuth rádió „Hajnali” – Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsora, amelyik – romániai idő szerint –, minden nap hajnali 05:03 órakor kezdődik és Szatmár körzetében az FM105,9, vagy az AM540 frekvencián fogható.

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora január harmadik hetét Szatmárnak szenteli. A zenei összeállításban a hallgatók szatmári muzsikát hallhatnak falusi vonósbandák előadásában. A Kossuth Rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsora ezen a héten Szatmárral foglalkozik.
Aki nem korán kelő, de meghallgatná a műsort, azt később is elérheti a rádió és a közmédia archívumában a mediaklikk.hu/mediatar címen, a műsor címére rákeresve.

hirek/2023/januar/szatmari-tajak-es-zenek-a-kossuth-radioban-1.jpg
(Fotó: felvidek.ma)


Ha Szatmár, akkor...

A Tisza, a Szamos és a Túr folyó kanyarulatai által közrefogott Szatmári-síkságot már a honfoglalás korában benépesítették a Kárpát-medencébe érkező elődeink. Az árterekkel szabdalt vidék természetes menedékhelyet nyújtott annak, aki eligazodott a nádasok és az ingoványok útvesztőjében. Legendás történetek szólnak a nevezetes betyár, Angyal Bandi sikeres megmeneküléséről a szatmári mocsárvilágon keresztül, de a tarpai származású kuruc brigadéros, Esze Tamás is a vidék adottságainak köszönhetően tudta tartani csapatát Rákóczi megérkezéséig. A szatmári parasztság a reformáció magyarországi térnyerésekor szinte teljes egészében a kálvinista irányzat követője lett, ami a jelen időkig meghatározza a vidék felekezeti összetételét. A tájegység híres gyümölcstermő vidékként is ismert, a szatmári szilva és alma hazája. A szatmári szilvából készült pálinka is hagyományosan elismert terméke a vidéknek. Szilvából azonban lekvárt is készítettek, sőt a lekvárkavaró különleges közösségi eseménynek számított a régi időkben. A lekvárfőzéshez általában muzsikus cigányokat is megfogadtak, akik a jó hangulatról gondoskodtak a hosszan tartó munka ideje alatt.

Munka és mulatozás

Szatmárban a legények fiatalon, 14-15 évesen kezdtek udvarolni kiszemelt párjuknak. Illetlenségnek számított, ha egy lányhoz többen is jártak, de a fiúknak sem volt ildomos több lánnyal kacérkodni. A legények a hét meghatározott napján látogathatták csak meg jövendőbelijüket, és évekig is eltartott, amíg házasságkötésre került a sor. Ha a két család megegyezett a hozományról, a vőlegény elküldte násznagyát a menyasszony otthonába, így vált hivatalossá a lánykérés. Az atyafiságon és a közeli barátokon kívül szokás volt meghívni a környék leghíresebb főzőasszonyát lakodalmi csömörfőzőnek. Az ő dolga volt a bonyolult ünnepi étkek előkészítése és megfelelő tálalása, emiatt nagy tiszteletnek örvendett a násznép körében. A lakodalmi mulatságok mellett aratási vasárnapokon rendeztek nagy bálokat. Ezeken a napokon a gazdák kalákára hívták a falusiakat, a közösen elvégzett munka után pedig hajnalig tartó mulatságot rendeztek, ahol nótáztak, és reggelig járták a táncot. A zene tehát átszőtte az ott lakók életét, erről a hallgató is meggyőződhet, ha bekapcsolódik a Hajnali adásába.
A dedikált adások szerkesztői: Éri Márton és Maruzsenszki Andor. Műsorvezető: Pénzes Géza 

Hírszerkesztő

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!