×
2024. 03 30.
Szombat
Zalán
15 °C
kevés felhő
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Szatmárnémeti

Szamos-napok: a költészet és a fiatalok

2021.06.14 - 12:00
Megosztás:
Szamos-napok: a költészet és a fiatalok
Napjaink nagymértékű szellemi válságának oldásában vezető szerepe van az értelmiségnek, legyen szó a más nyelven alkotó kortárs költők megismeréséről vagy az ifjú tehetségek felkarolásáról.

A harmadik alkalommal megszervezett Szamos-napok rendezvénysorozat idén a költészetre és a fiatalokra, valamint e kettő viszonyára fókuszált — annál is inkább, mivel a közéleti és kulturális folyóirat égisze alatt működő Szamos Diákirodalmi Kör létrejöttének egyik legfőbb célja a tollforgató fiatalok felkarolása. S hogy az ifjak nemcsak a tollforgatáshoz értenek, hanem a művek tolmácsolásához is, arról a résztvevők pénteken délután Erdődön, a Petőfi-emlékhelyek meglátogatását követően, a várban győződhettek meg, ahol bemutatták a Besenyődi Judit körelnök és Márk-Nagy Ágota drámapedagógus által erre az alkalomra készített Petőfi-műsort.

hirek/2021/junius/14/szamos-2a.jpg

Nemcsak a Szamos-napok résztvevőit, de az erdődi közönséget is nagyon meghatotta az előadás, hiszen ritkán adatik meg számukra, hogy ilyen élményben részesüljenek — pontosabban eddig ritkán adatott meg, ugyanis az előadást követően a diákkör tagjai találkoztak az Erdődi Petőfi Kör tagjaival, és megállapodtak abban, hogy keresik a további együttműködés lehetőségeit.

Ezt követően a rendezvény Szatmárnémetiben, a Poesis konferenciatermében, magyar és román költők, kultúremberek tanácskozásával folytatódott. A helyszín házigazdájaként Dumitru Păcuraru köszöntötte az egybegyűlteket, felidézve: a Szamos folyóirat az 1869-es megjelenésétől a térség legismertebb lapja volt, ma is nagyon sokat használják korabeli forrásként, és reményét fejezte ki, hogy ez a jövőben is így lesz — és a következő generációk számára nemcsak a múlt századi, hanem az újraélesztett Szamos is kútfőként szolgál majd. A szakmai beszélgetés keretében Balázs F. Attila a fordítások fontosságát hangsúlyozta, hiszen ahhoz, hogy a költők ismertekké váljanak, verseiket minél több nyelven kell olvassák, minél több országba el kell jussanak. A résztvevők saját írásaikból olvastak fel, majd arra a kérdésekre keresték a választ: hogyan lehetne népszerűbbé tenni a verseket?

Szombaton a Tűzoltótoronynál, jó hangulatú, diákirodalomról és az irodalomoktatásról szóló kerekasztal-beszélgetéssel zárultak az idei Szamos-napok, s ekkor kerültek átadásra az idei Szamos-oklevelek is. Díszoklevélben részesült a hetvenéves Kereskényi Sándor, a nyolcvanéves Muzsnay Árpád, a külföldi vendégek közül Balázs F. Attila és Halmosi Sándor (Magyarország), Laura Garavaglia (Olaszország), valamint szervezői munkája elismeréséül Besenyődi Judit, a Szamos Diákirodalmi Kör elnöke — s a rendezvény szellemiségéhez méltón saját írásaiból olvasott fel Loga Szilárd, Szabó Boglárka, Fehér Anna és Besenyődi Judit.

„A két nap során nagyon sok oldalról közelítettük meg a terítékre került témákat, és még nagyon sok témáról lehetett volna beszélgetni. Sok feladatunk lenne, de nem tudom, hogy ezeknek a feladatoknak eleget tudunk-e tenni, vagy egyáltalán fel tudjuk-e mérni azokat” — summázta zárásként Halmosi Sándor, rámutatva arra is: mind a magyar, mind a román irodalomban meg- és kikerülhetetlen Szatmárban is nagyon sokan élnek együtt, magyarok és románok, az azonban egyáltalán nem biztos, hogy napi szinten tudják, mit gondolnak a velük egy településen élő, más nyelven beszélő költők. „Könnyen előfordulhat, hogy egy erdélyi román költő jobban ismeri a japán vagy a koreai költészetet, mint a városában élő kortárs magyar költő verseit. De nemcsak ez a problémánk, hanem annak felismerése is, hogy napjainkban milyen nagy mértékű a szellemi válság. Eddig is nagy volt, az elmúlt években viszont ez rohamosan megnőtt. A válság egyik oka — a sok közül —, hogy hárítunk. Mindenért valaki mást teszünk felelőssé, magunkat pedig tökéletesnek tekintjük. Itt az ideje, hogy foglalkozzunk a saját dolgainkkal, mert nagyon sok van. Végezzük el a házi feladatot, ne hadakozzunk, ne mutogassunk egymásra, mert ha sokat mutogatunk, akkor elesünk. Próbáljunk megállni a földön, és elvégezni azt, amiért a földre születtünk. És ebben a válságban ki kell mondani azt is: bizony az értelmiségnek vezető szerepe van a válság oldásában is. Nagy öröm és meglepetés volt számomra a Szamos Diákirodalmi Kör műsora — olyan mély, olyan belülről átélhető és bensőséges volt, amilyennel évek óta nem találkoztam, nem tapasztaltam. Ebben a két napban nagyon sok verset író diákkal is találkoztam — ezeket a tehetségeket fel kell karolni, s úgy tűnik, hogy a Szamos Diákirodalmi Kör erre törekszik, sikerrel” — mondta.

Szabó Kinga Mária