Szamos Diákirodalmi Napok - másodjára

Ismét megrendezték az egyre nagyobb sikernek örvendő Szamos Diákirodalmi Napokat május 21-22-én a Szatmár Megyei Múzeum dísztermében. A kétnapos esemény szombaton délelőtt kezdődött, és jelentős személyiségeknek, illetve teltházas hallgatóságnak örvendhetett.

A hivatalos megnyitót az Aurel Popp Művészeti Líceum diákjainak zenés előadása előzte meg, amelynek keretében Szilágyi Janka és Kécz Ágota gyönyörű hegedűjátékával varázsolta el a résztvevőket,  Kozma Dorka pedig  zongorán keresztül repítette el a közönséget a művészet és a zene világába. Az előadás során a hegedűművészek közösen is színpadra léptek, kerek koncertté alakítván ezáltal a művészetisek fellépését.

A koncertet követő vastaps után Besenyődi Judit köszöntötte a meghívottakat és az irodalomkedvelőket, majd örömét fejezte ki, hogy már második alkalommal gyűlhetnek össze ezen az eseményen. Büszkén beszélt a szatmári és debreceni fellépésekről, és azokról a találkozókról, amelyeket a szembejövő megpróbáltatások ellenére, akár online is összehoztak. A megjelent kötetekre utalva köszönetet mondott a közreműködőknek: az iskoláknak, a diákoknak és a tanároknak is. Üdvözlő gondolatai zárásaként – a programokra utalva – minőségi időtöltésre invitálta a résztvevőket.

A Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont működését menedzselő László Róbert köszöntőjében a közreműködők és támogatók munkásságát méltatta, amiért egy ilyen nagy jelentőséggel bíró programot sikerült elindítaniuk; hogy a 2020-ban elkezdett és megálmodott munkák és tervek megvalósultak és kisebbség lévén a magyarok is a tettek mezejére léptek. Rövid visszautalást tett saját életére és az átélt nehézségekre is, ezáltal is bátorítván a mostani generációt az alkotásra, amihez beszéde zárásakor sok sikert kívánt.

Szűcs László, az Újvárad kulturális folyóirat főszerkesztője elmondása szerint “szent irigységgel” figyeli a szatmáriak munkásságát, ugyanis szerinte Szatmár megyétől sok másolnivaló van. Kiemelte azt is, hogy mennyire fontos a kreativitás, mert aki kreatívan ír, az kreatívan gondolkodik is. A megvalósult mozgalmat elismerve gratulált a diákoknak, a tanároknak, a vezetőknek és az összefogóknak, akik nélkül ilyen jellegű rendezvény nem valósulhatott volna meg, majd napló írásra biztatta a diákokat.

„papírlapok a szélben”

Szűcs László beszédét követően Gál Gyöngyi, a LiterArt Magyartanárok Egyesülete elnökét arra kérték fel, hogy mutassa be a „papírlapok a szélben” című diákantológiát. A magyartanárnő a címtől kezdve sorra vette az antalógia külön részeit, majd röviden beszélt a kötet tartalomjegyzékéről, ami három nagy részre – Fuvallat, Szellő, Orkán – oszlik és a versek egyre erősebb intenzitását tükrözik. Külön kiemelte a könyv borítóját, ami elmondása szerint nagyon elnyerte tetszését, mert a versek és prózák mellett a művészetisek a kötetben megjelentetett illusztrációi is simogatják az ember lelkét. Az antológia szerepét elemezve úgy gondolja, hogy a kötet megjelenése egy nagy lehetőség a szatmári fiatalok számára, ugyanis általa műveik nyomtatott formában is eljutnak a “nagyközönséghez”, olyan emberekhez, akiknek nem ismerik arcát, szemét, személyiségét, de mégis tudnak adni valamit magukból számukra.

A papírlapok a szélben című diákantológiát egy Babits verssel hozta összefüggésbe, ami az én világából való kitörési vágyat jelképezi. A 26 szerző és 7 grafikus, érett és koraértett személyiségek műveiből összeálljtott kötet változatos tematikákat dolgoz fel: a természetet, állatbarát gondolatokat, időt, életet, elmúlást, szerelmet ad vissza az olvasónak, amelyeken gyakran érződnek a jelenben megélt külső hatások – háború, elhidegülés, világjárvány. Gál Gyöngyi kritika gyanánt a központosítás hiányát említette, majd arra biztatta a diákokat, hogy minél többet olvassanak, hogy egyre inkább kialakuljon az írói ösztön bennük.
“Az antológia bizonyság arra, hogy Szatmáron vannak érzékeny, alkotó fiatalok, akik az önmegismerés, önmegvalósítás útját járják és jó, hogy van egy Szamos Diákirodalmi Kör, ami teret biztosít ezen utak megtételére.” – fejezte be beszédét a a LiterArt Magyartanárok Egyesületének elnöke.

IllesztgetŐ

A következőkben Elek György, a Szamos folyóirat főszerkesztője a borítók készítőjének munkáját méltányolta, majd a másik megjelent kötet, az IllesztgetŐ bemutatására kérte fel Lakatos Fleisz Katalin írót és egyetemi oktatót, aki a kötet szerzőjével, Besenyődi Judittal interjú formájában ismertették a jelenlevőkkel az alkotást. A beszélgetés során kiderül, hogy az IlleszgetŐ egy három ciklusra oszló szerzemény, amely változatos, de mégis egységes verseket foglal magába. A költő szerint nem csak saját, hanem mások élményei is megjelennek benne, amelyeket meditálásai következtében jegyzett le. Szó esett arról is, hogy fiatalabb kori versei is olvashatóak a kötetben, amelyek azért kerültek bele, hogy megmutassa a diákoknak: van hová fejlődni versírás terén is, bár beismerte, amikor őelőtte kerül kötete az emberek kezébe, igencsak sebezhetőnek érzi magát. Kiderült az is, hogy a mű címe Kormányos Sándor verséből inspirálódott, ám esetében a nagy Ő lehet az olvasó, a fenti nagy Ő, illetve a szerelmes nagy Ő is. Az interjú végén Besenyődi  Judit elmondta, hogy költői pályafutása során a legnagyobb hatást József Attila, Radnóti, Kölcsey és Dsida istenes versei gyakoroltak rá.

A beszélgetés után a Petőfi-emlékév kapcsán meghirdetett alkotóverseny kiértékelőjét és eredményhirdetését ejtették meg, amelynek során külön értékelték az alsó- és felső tagozatok alkotásait. A kiértékelő alatt többek között a koherenciára, helyesírási hibákra, kronológiai sorrendre hívták fel a figyelmet a pedagógusok, majd gratuláltak a sikeres művekhez, és sorra szólították színpadra a nyertes diákokat. A díjátadót követően Mitroi Tímea képzőművész bemutatta a művészetis diákok grafikáit bemutató tárlatát és megköszönte a közreműködési lehetőséget.
Az ünnepélyt a Szamos Diákirodalmi Kör tagjainak előadása zárta, melynek keretében a diákok az IllesztgetŐ című kötetből olvastak fel a közönségnek.

Szabó Beatrix