Szabadtéri szentmise és Szent Antal-búcsú Kaplonyban

Nemcsak a templomkert, de az istenháza is megtelt imádkozókkal a tegnap délelőtti ünnepségen Kaplonyban. Akik a nagy meleg elől a templom hűvösébe menekültek, azok kivetítőn keresztül követhették a szentmisét, amelyet nm. és ft. Felföldi László pécsi megyéspüspök celebrált. A magyarországi egyházi elöljáró ünnepi szónoklatában a kapcsolatokról értekezett. Kiemelte, hogy a megélt emberi kapcsolatok, a gyerek-szülő közötti kapcsolat és az Istennel, valamint önmagunkkal való egészséges kapcsolat viheti előre a világot. A mai ember ezek nélkül nem képes létezni, és a megélt, valós kapcsolódási pontok biztosítanak megfelelő teret a békének. Meg kell beszélni egymással a gondokat, problémákat, hiszen így tudunk megoldásokat találni — emelte ki prédikációjában a meghívott vendég a templom mellett felállított szabadtéri oltárnál. Az ünnepségen jelen voltak a környező települések lelki vezetői is, a helyi fúvósok pedig szép szolgálatot tettek.
Természetesen a búcsúfiát áruló bódésor sem maradhatott el, ahol a gyerekek mézeskalácsot, játékokat, a felnőttek kegytárgyakat vásárolhattak maguknak emlékbe.
A kaplonyi templom történetével kapcsolatban érdemes elmondani, hogy gróf Károlyi Sándor meghívására 1719-ben ferences szerzetesek telepedtek le a főúri család ősi fészkének tekintett településen. Az 1720-as években templomot építettek, amelyet az Ige Megtestesülése tiszteletére szenteltek fel. Az eredeti istenháza oltárképét ma is őrzik. Az első templom és a hozzá tartozó kolostor az 1834-es földrengésben elpusztult. 1848-ra készült el a ma is látható templom és rendház, amely Ybl Miklós, a Károlyi család megbízott építésze tervei alapján nyert formát. Az épületegyüttest Hám János püspök szentelte fel Páduai Szent Antal tiszteletére. Egyébként a szakirodalom ezt a szentet tekinti a legnépszerűbbek egyikének, ugyanis aligha van olyan katolikus templom, amelyben ne lenne valamilyen hozzá és a kultuszához kapcsolódó jelkép. V. B.